
Az idő vasfoga megette a fémet a régi fadobozos konyhamérleg tányérjából
Fotó: Tamás Sándor/Facebook
Nagy fába vágta a fejszéjét a lisznyói Jakó Dénes, amikor a falu régi hídmérlegének megmentésére szánta el magát – ezzel pedig elindított egy lavinát, mely őt is elsodorta. Kisebb-nagyobb régi mérlegek gyűjtésének is nekifogott, ezeket hamarosan egy egyedi gyűjteményként mutatják be a falu egykori, frissen felújított tanácsépületének pincéjében. Ez lesz a környék egyetlen mérlegmúzeuma.
2024. június 29., 08:592024. június 29., 08:59
Falun sok régi mérleg most még a konyhák dísze, de már az a nemzedék is erősen megőszült, amelyik ezeket az örökölt darabokat még használhatta egykor. A modern technológiát ezek már nem licitálhatják fölül, hiszen nagy helyet foglalnak, nehezek, körülményes a használatuk, így a fiatalok nagy része csak megszabadulna ezektől a daraboktól. Kár volna, ha szemétre kerülnének, és remélve, hogy mások is így gondolják, Jakó Dénes és felesége, Melinda, valamint szomszédasszonya, Szabó Katica,
Többnyire szívesen adakoztak az emberek, örültek a kezdeményezésnek. Jakó Dénes is meglepődve tapasztalta, mennyi érzelem fűződik ezekhez a régi tárgyakhoz. Van olyan – most már idős – adományozó, aki még nászajándékba kapta a mérleget, van, aki a leégett csűrből mentette ki a nagyapja által használt mázsa (termények mérésére szolgáló nagy mérleg) vasalkatrészeit. Más Németországból küldene haza egy hasonló mérleget – annak egyelőre a szállítása a gond, hiszen nagy helyet foglal és súlyos.
Kicsit régiek és nagyon régiek – az bizonyos, hogy nem a szemétben a helyük
Fotó: Tamás Sándor/Facebook
Januártól eddig több mint 50 darabosra gyarapodott a gyűjtemény, az újabb példányok is több mint 50 évesek, a legrégebbi pedig 300 éves. Van köztük több mázsa, tányéros és tolókaros konyhai mérleg, patika- és levélmérleg, bőrök mérésére szolgáló rugós alkalmatosság. Hét országból – Romániából, az egykori Osztrák-Magyar Monarchiából, Ausztriából, Németországból, Hollandiából, Csehszlovákiából – származnak a darabok.
– mondta Jakó Dénes, hozzátéve, hogy „az emberek ezeket a szívüknek kedves tárgyakat azért bízzák ránk, mert úgy gondolják, hogy jó kezekben lesznek”.
A gyűjtemény sorsa pedig attól függően is alakulhat, hogy hányan érzik magukénak azt. Az adományozóknak a saját mérlegük fotójával, személyes köszönőlapot ad a gyűjtemény kezelője, hogy az ajándékot viszonozza valamilyen formában, hogy bár egy fénykép által, de még őrizzék a mérleghez fűződő kedves emlékeket, történeteteket.
Ami a lavinát elindító régi hídmérleget illeti, az még máig is használatos, ha a faluban – egyre ritkábban – elad vagy vásárol valaki egy-egy állatot. Eredetileg szekerek mérésére szolgált, 3000 kilóig mér. Felújítását az önkormányzat is tervezi.
A gyűjteményt Bordás Enikő polgármester kíséretében Tamás Sándor tanácselnök is megszemlélte. Balról a második Jakó Dénes, a kezdeményező
Fotó: Tamás Sándor/Facebook
A gyűjteménynek az egykori lisznyói polgármesteri hivatal épületében biztosít helyet az önkormányzat, mert Bordás Enikő, Uzon község polgármestere is felkarolta a kezdeményezést. Az épületet most uniós pályázati forrásokból és önkormányzati finanszírozással újítják fel, a munkálatok befejezése már közeleg. Eredetileg a leendő múzeumnak szánt boltíves pince felújítása nem szerepelt a tervben, de végül erre is sor került, a célt szem előtt tartva. A múzeumalapításban közreműködők remélik, a környéken egyedi gyűjteményt majd sok vendégnek, látogatónak megmutathatják. A gyarapításához pedig szívesen várnak további felajánlásokat egész Háromszékről, de hetedhét országból is. Az avatóra augusztus 4-én, a lisznyói falunapok keretében kerül sor.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
szóljon hozzá!