
Fotó: Keresztes Zoltán
A Gyergyói Hoki Klubnak és a gyergyószentmiklósi jégkorong utánpótlásnak idén folyósított megyei támogatások kapcsán tartottak sajtótájékoztatót pénteken, de ennél többről is szó esett. A támogatási politika gyergyói újragondolása körvonalazódik.
2024. október 25., 16:232024. október 25., 16:23
Új, négyéves időszak kezdődik Hargita Megye Tanácsa életében, és a változás alkalmat ad arra is, hogy átbeszéljék a gyergyószéki sportszervezetekkel, klubokkal a következő időszak sporttámogatási politikáját. Az eddigi tapasztalatok alapján az is tudható, hogy mi volt jó és mi volt nehéz az eddigi pályázati és támogatási rendszerben – mondta el Barti Tihamér, a megyei önkormányzat alelnöke.
„Meg kell nézzük, hogy az eddigiekhez képest milyen más formában tudjuk támogatni a profi-, utánpótlás- illetve tömegsportot.
– mutatott rá Barti.
Bereczky Szilárd, a GYHK általános igazgatója erre reagálva kiemelte, örül, hogy
Erre pedig az idén is szükség lesz ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű jégidő jusson minden gyerek edzéséhez.
Bereczky rámutatott, hogy a gyergyói jégkorong szerkezetében lényeges változás következett el idén, ugyanis
A GYHK Juniorhoz tartozó gyerekek, fiatalok száma meghaladta a 350-et és ez továbbra is növekedni fog, zajlanak a toborzó események és készülnek a korisuli programok újraindítására is.
A Gyergyói Hoki Klub és a Gyergyói Hoki Klub Junior, azaz a felnőtt- illetve utánpótláscsapatokat működtető klubok ebben az évben is három-három pályázatot nyújtottak be Hargita Megye tanácsához, és felszerelésvásárlásra, a bajnokságokra való felkészüléshez és az utazásokhoz nyertek támogatást – derült ki Bereczky Szilárd szavaiból.
A Gyergyói Hoki Klub néhány hónappal ezelőtt jelentette be, hogy
Közülük a legnagyobb Gyergyóremetén jó tempóban épül, Bereczky Szilárd számítása szerint 2025 tavaszán fog megnyílni.
A következő két évben építenek két kisebb műjégpályát is, amelyek a falusi gyerekek sportolását teszik könnyebbé, hiszen így egyszerűbben tudják őket a szülők edzésekre vinni.
Barti Tihamér ehhez hozzáfűzte, hogy egyeztetések zajlanak az önkormányzatokkal a megfelelő helyszínek kiválasztása kapcsán. A szükséges telkek megvásárlásában a megyei tanácstól szándékoznak pénzügyi támogatást adni.
„Sok a huzavona, amióta nem vagyunk kormányon, ezért a kormányra való kerülésünk a legjobb garancia, hogy ez meglegyen. Az a biztos amikor mi tudunk döntéseket hozni Bukarestben ilyen kérdésekben” – fogalmazott Barti Tihamér.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A romániai felnőttek 31 százaléka nem foglalkozik az anyagi biztonságát fenyegető kockázatokkal, 27 százaléka pedig abban bízik, hogy amitől tart, az nem következik be – derül ki a CURS felmérésének hétfőn közzétett eredményeiből.
Huszonöt veszettséggóc van jelenleg Hargita megyében, az esetszámok az elmúlt napokban ugyanis tovább növekedtek, miután a laborba küldött veszettséggyanús minták többségének az elemzése pozitív eredményt hozott.
Nicușor Dan hétfőn gratulált a szerb népnek és az Egyetemista Lista nevű diákmozgalomnak a vasárnapi „történelmi” parlamenti választásokhoz, amelyeken évtizedek óta nem látott részvételt jegyeztek.
Havazásra, havas esőre, esőre és megerősödő szélre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A hegyvidéken helyenként akár 15 centiméteres hóréteg is kialakulhat, a széllökések sebessége pedig meghaladhatja az óránkénti 70 kilométert.
A rendkívül alacsony vízállás miatt nehézkessé vált a hajózás a Duna mindhárom deltai ágán, több helyen veszélyesen sekély szakaszok alakultak ki – közölte hétfőn az Agerpresszel Vali Moldoveanu.
Egy tűzoltó megsérült, miután a helyszínen tartózkodók rátámadtak a beavatkozó egységekre egy vasárnap esti tűzesetnél az Argeș megyei Ștefănești városában. Az agresszív helyiek egy tűzoltóautóban és egy jelöletlen rendőrautóban is kárt tettek.
Székelyföld-szerte őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap, Székelyföld Autonómiájának Napján, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára és egy esetleges közigazgatási reform esetén egy régióba kíván tartozni.
Szeptemberben 12 003-an részesültek különnyugdíjban Romániában. A legtöbben bíróként és ügyészként vonultak nyugdíjba, ebben a kategóriában az átlagos juttatás meghaladta a 25 ezer lejt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár adataiból.
szóljon hozzá!