
Az aszfaltrétegek vastagsága jelenti a per egyik kulcskérdését. Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Folytatódott a Borboly Csaba és tizenkét másik személy ellen 2013-ban indult büntetőper tárgyalása a Maros Megyei Törvényszéken. Újabb tanút hallgatott meg hétfőn a bíróság, aki rendben találta a vád által kifogásol út minőségét.
2021. szeptember 14., 09:212021. szeptember 14., 09:21
2021. szeptember 14., 10:422021. szeptember 14., 10:42
Véget ért a nyári ítélkezési szünet a bíróságokon, így a Hargita Megyei Tanács elnöke és más személyek ellen évek óta tartó büntetőperben is újabb tanút hallgattak meg. Egyetlen személy tett csak nyilatkozatot, egy másik megidézett tanú objektív okok miatt maradt távol.
A bíróság továbbra is azt próbálja megállapítani, hogy a Felsőboldogfalvától Erdővidékre vezető 131-es számú megyei út egy szakaszának 2010-ben végzett felújítása az érvényes műszaki előírásoknak megfelelően történt-e, hány réteg aszfaltot terítettek el ott, és miért. Ennek megfelelően
– tájékoztatott kérdésünkre Sergiu Bogdan.
Borboly Csaba ügyvédje emlékeztetett, a Hargita megyei tanács utána bírósági eljárást indított a szakértő ellen, úgy értékelve, hogy nem megfelelően végezte a feladatát, a szakértő viszont megnyerte a pert. A tanú ugyanakkor a korábbi tanúvallomások kapcsán – amikor két érintett is azt nyilatkozta, nem tudta, hogy a normatívák szerint hány réteg aszfalt elterítése szükséges a megyei besorolású utak felújításához, korszerűsítéséhez – azt mondta, nem lehetséges, hogy a műszaki ellenőr, vagy a tervező ne ismerje a vonatkozó előírásokat. A bizonyítási eljárás tavaly kezdődött újra a Maros Megyei Törvényszéken, miután kiderült, a Hargita Megyei Törvényszéken lefolytatott tárgyalásokat nem korrupciós ügyekre szakosított bírák vezették, így azok érvényüket veszítették.
Kifogásolt útfelújítások
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) 2013-ban vádolta meg a Hargita megyei önkormányzat elnökét, Borboly Csabát közérdek ellen elkövetett többrendbeli hivatali visszaéléssel, magánokirat-hamisításra való többrendbeli felbujtással, hamisított közokirat felhasználására való felbujtással, közokirat-hamisítással, illetve rágalmazó feljelentéssel. Vele együtt további tizenkét személyt küldtek a vádlottak padjára. A DNA szerint a vádlottak két megyei út – a Felsőboldogfalvától Erdővidékre vezető 131-es és a Csíkrákost Lóvésszel összekötő 124-es – egy-egy szakaszának felújítása során több mint 4,8 millió lejjel károsították meg Hargita megyét.
Az RMDSZ megszavazhatja Luca Niculescut miniszterelnöknek, de továbbra sem hajlandó sem a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR), sem az SOS Romániával tárgyalni a parlamenti többség kialakításáról – nyilatkozta hétfő este Csoma Botond.
Koszorúzással, ünnepi műsorokkal és megemlékezésekkel hajtanak fejet október 6-án az aradi vértanúk előtt Székelyföld több városában.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu szerint Nicușor Dan államfő újabb miniszterelnök-jelölése továbbra is „figyelmen kívül hagyja a parlamenti erőviszonyokat”.
A szászrégeni tűzoltókat egy lakástűzhöz riasztották hétfő este a Maros megyei Bala községbe.
Luca Niculescu korábbi újságírót és diplomatát, jelenlegi külügyi államtitkárt nevesítette miniszterelnök jelöltnek hétfőn este Nicușor Dan államfő.
Folytatódik a külhoni tanulmányi kirándulásokat támogató Határtalanul! program – közölte a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium hétfőn az MTI-vel.
Volodimir Zelenszkij szerint két orosz drón támadta meg hétfő reggel a Fekete-tenger román partjainál azt a teherhajót, amelynek két tengerésze életét vesztette – számolt be az AFP.
Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat a fényérzékeny ioncsatornákkal és az optogenetikával kapcsolatos felfedezéseikért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
Október 9–18. között zajlik a Székelyföld Napok 17. kiadása. Kovászna, Maros és Hargita megyében több tucat program világít rá értékeinkre, és a szórványról sem feledkeznek meg a szervezők.
A Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának elemzése szerint az életszínvonal csökkenése és az elszegényedés aggasztja leginkább a romániaiakat, és ezek a félelmek erősebbek, mint az Európai Unió legtöbb tagállamában.
szóljon hozzá!