
Vitatott útfelújítások miatt kezdődött a per tíz éve. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Újabb év telik el úgy, hogy még mindig nem született ítélet a Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és tizenkét másik személy ellen 2013-ban indult büntetőperben. Az utolsó tárgyalást hivatalból halasztották el munkabeszüntetés miatt.
2023. december 14., 21:142023. december 14., 21:14
Csigalassúsággal halad előre a per elsőfokú tárgyalása a Maros Megyei Törvényszéken, ahol 2020-ban kezdték elölről a teljes bizonyítási eljárást, mert, mint korábban kiderült, hogy
Noha idén májusban befejeződött az összes tanú meghallgatása, különösebb előrelépés nem történt,
A csütörtökre kitűzött ülést meg sem tartották, mert a bírósági írnokok sztrájkja ezt nem tette lehetővé, így
A novemberi ülésen Borboly Csaba ügyvédje azt kérte a bíróságtól, hogy vádhatóság részletezze a vádlottakkal szemben felhozott hivatali visszaélés, hivatali visszaélésben való bűnsegédlet, illetve erre való felbujtás vádjai kapcsán, hogy milyen jogszabályi előírásokat sértettek meg.
A bíró a kérdésre írásban kért választ a vádat képviselő Országos Korrupcióellenes Ügyészségtől (DNA), de mivel a tárgyalás elmaradt, a válasz megismerésére nem volt lehetőség.
– magyarázta kérdésünkre a Borboly jogi képviseletét ellátó Sergiu Bogdan ügyvéd. Emlékeztetett, hogy
A DNA 2013-ban vádolta meg a Hargita megyei önkormányzat elnökét, Borboly Csabát közérdek ellen elkövetett többrendbeli hivatali visszaéléssel, magánokirat-hamisításra való többrendbeli felbujtással, hamisított közokirat felhasználására való felbujtással, közokirat-hamisítással, illetve rágalmazó feljelentéssel. Vele együtt további tizenkét személyt küldtek a vádlottak padjára.
A DNA szerint a vádlottak két megyei út – a Felsőboldogfalvától Erdővidékre vezető 131-es és a Csíkrákost Lóvésszel összekötő 124-es – egy-egy szakaszának felújítása során több mint 4,8 millió lejjel károsították meg Hargita megyét, mert nem a terv által előírt munkálatokat végezték. A vádlottak közül három személy még 2015-ben egyszerűsített eljárás során elismerte bűnrészességét, őket felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, a többiek ártatlannak vallották magukat, a vád állításait pedig a védelem folyamatosan cáfolta.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
Három helyszínen tartottak házkutatást szerdán egy gyermekpornográfiával kapcsolatos bűnügyben a Maros megyei szervezett bűnözés elleni rendőrök. Négy személyt vettek őrizetbe a Bukarestben, Kolozsváron és Suceava megyébe kiterjedő akcióban.
Siegfried Mureșan szerdán kijelentette, hogy a politikai válság megoldásának legegyszerűbb módja a kormánya beiktatása.
Siegfried Mureșan szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy kormányprogramjában szerepelni fog a közalkalmazotti bérek emelése és a nyugdíjak indexálása is.
Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat elérhetővé.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy kormányában három miniszterelnök-helyettes lesz, egy-egy az őt hivatalosan támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ részéről.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
A románok közel fele (47 százalék) úgy véli, előre hozott választásokra van szükség, a másik fele (szintén 47 százalék) viszont ellenzi ezt – derül ki a CURS felmérésének szerdán ismertetett eredményeiből.
4 hozzászólás