Új könyvek, friss olvasnivaló: Gyimesfelsőlokra ér a könyvtárfejlesztő program

Összesen mintegy 1500 kötetet vásároltak a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által, a Hargita Megye Tanácsa nagyarányú finanszírozásával működtetett Kistelepülési könyvtárfejlesztő program keretében. Ez az állomány könyvtárközi kölcsönzésre áll rendelkezésre, a programban részt vevő kisebb, főként községi könyvtárakhoz viszik ki, majd cserélik vissza. A könyvekből van jelenleg Bögözben, Salamáson, Székelykeresztúron, és egy részüket már kiszállították a következő kedvezményezetthez, a gyimesfelsőloki községi könyvtárhoz.

A 2015-ben indult kezdeményezéshez csatlakozott még Székelyvarság, Farkaslaka, Homoródalmás is.

Gyimesfelsőlokon szerdán indítják el a programot, melynek célja, hogy bővítse a községi, kisvárosi könyvtárak könyv- és szolgáltatás kínálatát, új könyvtárhasználati szokásokat alakítson ki – és remélhetően állandósítsa azokat.

A gyimesfelsőloki könyvtárban tehát mostantól több kötetet lehet kölcsönözni, ugyanakkor pedig különböző rendezvényeket is szerveznek. Ezt követően, tapasztalattal, új gondolatokkal, együttműködési lehetőségekkel gazdagodva, a helyi könyvtárosra és a helyi önkormányzatra hárul a folytatás – mutatott rá Bedő Melinda, a Kájoni János Megyei Könyvtárnak a programmal foglalkozó munkatársa.

Leginkább a gyermekek járnak a községi könyvtárakba, Póra Magdolna gyimesfelsőloki könyvtáros is azért csatlakozott a programhoz, hogy a felnőtt lakosságot tudják nagyobb arányban bevonzani a könyvek közé. Azért, hogy a kínálat vonzóbbá váljon, olyan könyveket vásároltak a könyvtárközi állományba, amelyekről tudták, hogy nincs meg a községi könyvtárakban, így

sok a kortárs magyar és világirodalmi mű, továbbá ifjúsági irodalom is.

A felnőtteket emellett tudományos ismeretterjesztő könyvek, szakácskönyvek, kézimunka és barkácsolás témájú könyvekkel várják, a gyermekek számára pedig sok foglalkoztató könyvet vásároltak.

A kezdeti 30 ezer lej után tavaly 15 ezer lejt, idén pedig 8 130 lejt fordíthattak a felnőtteknek szánt könyvállomány frissítésére, a gyerekfoglalkozások során használt foglalkoztatókönyvek pótlására, az ügyviteli kiadások fedezésére és a könyvtári vetélkedőkön résztvevők díjazására. Beszereztek egy nyilvántartó szoftvert is.

– sorolta az eddigi eredményeket Bedő Melinda.

A megyei könyvtár munkatársa ugyanakkor rámutatott, kérdés, hogy a kialakult érdeklődést fenn tudják-e hosszú távon tartani a települések könyvtárai. Azt szeretnék elérni, hogy a könyvtárra, mint a nem formális tanulás helyszínére tekintsenek a falubeliek, ezt a célt szolgálták az eddigi rendezvények, és erre vonatkoznak a további törekvések is – mondta a könyvtáros. Úgy látja, a könyvtárak a nyitvatartási program alakításával is segíthetnék a látogatottság emelését, jobban hozzá kellene igazítani a kölcsönzési órákat a helyiek szabadidejéhez.