Új életre kelt református iskolaépület – közösségi térként működhet tovább

A székelykeresztúri református tanintézet-alapítás 1658-ra tehető, amikor egy bögözi illetőségű férfi telket ajándékozott oktatási célra az egyházközségnek. A most új életre keltett iskolát 1939 szeptemberében szentelte fel az akkori püspök – mondta el a hálaadó ünnepségen Antal Zoltán, a helyi gyülekezet lelkipásztora.

Az istentiszteleti részeként tartott áldó ünnepségen Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke a bibliai tíz leprás története alapján arról beszélt, hogy köszönetet kell mondani Istennek a bennünket ért történésekért, még akkor is, ha természetesnek tartjuk vagy jogosnak, hiszen minden Isten kegyelmének köszönhető.

Az elmúlt hat év során sokat tusakodott a lelkipásztor és a presbitérium, miként válhat a közösség legnagyobb hasznára az épületsor.

Az első segítség magánadományként érkezett Magyarországról, majd pályázatok útján és az egyházkerületen keresztül a magyar állam támogatta a beruházást.

Hasonlóképpen a megyei illetve a helyi önkormányzat és gyülekezet tagjai adományaik mellett sokat közmunkáztak – hallhatta a testvérgyülekezet, Kunhegyes küldöttsége, az egyházi és civil elöljárók, valamint a szépszámú ünneplő gyülekezet a templomban.

Az anyaország nemzetpolitikájának újabb gyümölcsének érzi a megvalósítást Dézsi Zoltán, az EREK ügyvezető főgondnoka, aki

kihangsúlyozta mindazok szerepvállalását, akik otthont teremtenek a hitnek, kultúrának, anyanyelv és általa a nemzet megtartására törekszenek.

Az ünnepségen részt vettek Nagy Lajos lelkipásztor-esperes leszármazottai is. Az iskola- és egyházépítő lelkipásztor 1911-49 között szolgált a gyülekezetben. Három év alatt épült fel a református iskola, tíz évig tudták mindössze használni. Az építtető lelkipásztor nem tudta elviselni az államosítást, a szíve felmondta a szolgálatot. György Árpád, az ünneplő egyházközség főgondnoka, azt is elmondta, hogy

hatvan évig használta a román állam, de nem sok gondját viselte az épületnek.

Kívánja, hogy „soha többet ne kerüljön idegen kézbe” a felújított és új rendeltetésű épületegyüttes.

Szalagvágás után az érdeklődők megtekinthették az Értékeink, kincseink című időszakos kiállítást, amelynek anyagát az egyházközség klenódiumai, textíliái és irattári dokumentumai képezik. Állandó kiállításként pedig láthatók az 1938-as esztendőből fellelhető képek és okiratok, amely az iskolaépítést dokumentálják.

Az ünnepségen igei gondolatokat fogalmazott Szatmári Szilárd, a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye (SZRE) főjegyzője, csíkszeredai lelkipásztor; Ősz Sándor, egyházmegyei főgondnok, Nagy Kálmán kiskunhegyesesn szolgáló lelkész, Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke, Bíró Barna Botond alelnök, az avatáson pedig Rafain Emil polgármester. A műsorban közreműködött a gyülekezet kórusa és a szavalók.