XXXV. Korondi Kerámiavásár

Ebbe a mozgalomban igen sok minden belefért, úgyhogy az akkori – helyi és megyei – vezetők közül többen, akik a valós értékmentést és értékteremtést szorgalmazták, kihasználták a lehetőséget és igyekeztek a hivatalosság égisze alatt időtálló dolgokat is létrehozni. Korondon az akkori kultúrház-igazgató, Balázs László tanár szövetkezett a pedagógus-kollégákkal, a helyi tanáccsal és az iparosok képviselőivel. Horezuból (Vâlcea megye) és Csíkszeredából hívtak fazekasokat maguk mellé. Csíkszeredában akkortájt a Sánta Imre vezette Hargita Művészete nevű szövetkezetben létezett egyfajta szakmai tanácsadás, volt egy érzékelhető kisugárzás.

És szerencsések voltak a korondiak, hiszen akkortájt éltek még jó páran a minőséget diktáló, az igazi hagyományokat megtartó öreg fazekasok közül. Ha nehezen és központilag ellenőrzött körülmények között is, de ez a vásár mindig hozzájárult az értékmentéshez. A három és fél évtized során, amelynek nagyobb része immár a demokratikusabb rendben és a kialakuló piacgazdaság csillagzata alatt telt, ez a kétnapos ünnep egy kicsit mindvégig megtartott a korábbi fazekas-vásár hagyományaiból is, de ugyanakkor a falunapok, a népünnepély és a sörfesztivál stílusjegyeit is magára öltötte.

Józsa László, aki ma ötven éves, az „Életfa” Korondi Fazekas Szövetség elnöke tulajdonképpen kamaszkora óta összesen harminckét alkalommal vett részt a vásáron. Kiállítóként és szervezőként ismeri a pozitívumokat és a negatív jelenségeket egyaránt. Úgy képzeli el – és ebben az évben már működni is látszik ez a hármasság – a szövetségük, a politikai község és a Firtos Művelődési Egylet célkitűzéseit figyelembe véve kell megszervezni a későbbiekben a vásárt. A program fölöttébb gazdag, de ebből mindenképp ki kell ragadni és fel kell mutatni a népművészeti-néprajzi értékeket.

Ebben az évben a Csíki Székely Múzeumtól, az udvarhelyi Haáz Rezső Múzeumtól és helyi szakemberek közül kértek fel értő zsűrit, akik vizsgálják és méltatják majd a bemutatottakat. Fennmaradt a horezui kapcsolat, onnan is várják a népi mestereket, illetve Nyárászeredában is van egy hagyományőrző fazekas-kolónia, amely minden bizonnyal képviselteti majd itt magát.

Az elnök bízik abban, hogy ezzel az újítással nagyot lendülhet majd az alkotói kedv és ismét az eredetiség irányába mozdul a kerámiakészítés, mert a túltermelés és a recesszió idején mindenki jól megfontolja, ha valamit vásárolni szeretne. És azt is reméli, hogy a jövőben e két nap folyamán több teret kapnak majd a kézműves hagyománmyok. Ő maga személyesen nem lesz most jelen, mert ezen a hétvégén a Nagyszebenbe meghirdetett Népi Fazekasok Vásárán képviseli a községet, de családja – felesége és két leánya – révén a vállalkozásuk markánsan ott lesz az árcsói standon.

A népművészet, a hagyományok iránti érdeklődés nem merül ki az ilyen kétnapos seregszemle alkalmával. A most – vasárnap délben – megnyíló Knop Vencel Aragonit Múzeum és a Korond Parajd Térség Természetvédelmi Gondnokság, illetve a fazekasok szövetsége által kezdeményezett épülő-szépülő Élmény-műhely – ahol majd élőben lehet ismerkedni a népi mesterségekkel – már a továbbgondoltság előjeleit képezik.