Október 9. – a holokauszt romániai emléknapja

Fotó: Thomas Campean

A zsidóüldözés, a holokauszt nemzetközi napját január 27-én tartják. Ezt a dátumot egy 2005-ös ENSZ-határozat rögzítette. Magyarországon április 16-án tartanak nemzetközi holokauszt-emléknapot.

Simó Márton

2013. október 09., 15:272013. október 09., 15:27

2013. október 09., 15:342013. október 09., 15:34

A fasiszta eszmék Romániában 1941-ben jutottak el arra a szintre, hogy Ion Antonescu tábornok és nemzetvezető elrendelhette a zsidók és a cigányok deportálását. A kereskedő és szellemi elithez tartozó zsidók nem csupán a pogromok áldozataiként szenvedtek, hanem Bukovinába és Transznisztriába deportálták őket, ahol a rossz élelmezési és higiéniai körülmények következtében több százezren veszítették életüket.

Székelyudvarhelyen ma mindössze egy lakos vallja zsidónak magát, de az Osztrák–Magyar Monarchia korában, illetve a két háború között több százan is éltek itt. Két zsidó egyházközség működött a városban, de a háborút követő kivándorlások következtében megszűntek. A belvárosi református temető melletti zsidó sírkertet ma Kovács István nyugalmazott főkönyvelő gondozza.

Popa Ioan történelemtanár szerint – aki szerdán egy teológus- és egy nyolcadikos osztállyal tartott helyszíni megemlékezést – előszeretettel tanultak zsidók a Református Kollégiumban, ahol adott esetben a beiratkozott diákok között sűrűbben fordultak elő, mint az unitáriusok. Több korábbi alapítvány is őrzi emléküket.

Az udvarhelyi zsidókat a második világháború idején deportálták a magyar hatóságok, a marosvásárhelyi téglagyárban volt a gettó. A deportálásból mintegy harminc százalékuk tért vissza, de jelentős részük a későbbiekben kivándorolt Izraelbe, illetve az Amerikai Egyesült Államokba.
Amikor zsidó honfitársainkra emlékezünk, illendő, hogy fedett fővel lépjük át a sírkert kapuját; a tisztelet kifejezéseként pedig ne virágot, hanem kavicsot helyezzünk a sírkövekre. Ezáltal élnek és megmaradnak az üldözöttek emlékezetünkben.