Mitől fekete a Fehér-Nyikó vize?

Mindenkinek van véleménye, de senki nem akar konfliktust. Ezért nevüket sem vállalják, amikor álláspontjuknak adnak hangot. Malomfalvi olvasónk hívta fel figyelmünket, hogy egyre szennyezettebb a Nyikó vize, s ő úgy tudja, a közeli tejgyárból engedik a patakba a szennyvizet. Persze ő is neve elhallgatását kérte, hiszen nem szeretne perpatvart. Kimentünk a helyszínre, a faluba, hogy meggyőződjünk, igaz-e a hír, amit a megkérdezettek közül egyre többen állítanak.

Ki a felelős a szennyeződésért?

A faluban sokan meg vannak győződve róla, hogy a tejgyár a felelős a szennyeződésért. Egy nevét nem vállaló fiatalember szerint az üzem veszélyes vegyszerekkel dolgozik, melyeket össze kellene gyűjtenie egy tárolóba, és onnan el kellene szállíttatnia. Mivel az elszállítás horribilis összegbe kerülne, inkább kifizetik a büntetést.

„Egyik ismerősömtől tudom, hogy nem egy esetben szabtak ki büntetést, amit könnyedén kifizettek, és megy tovább az élet. Egy csövön keresztül folyik bele a patakba a szennyvíz, s arra is volt példa, hogy az egyik helybéli betömte a cső végét. Lila a Nyikó vize, a teljes halállomány elpusztult, szaga van a pataknak. A medrét szabályozták, az legalább rendben lenne, de az folyik benne, aminek nem szabadna. Az a gond, hogy a talajba is bekerül, és földjeink is szennyezettek lesznek. Nem hiszem, hogy savót engednének a patakba, hiszen arra van kereslet. Sokan felvásárolják. Ez vegyszer, mosogatószer lehet, amivel az edényeket mossák.”

A fiatalember azt állítja, régen meg lehetett inni a patak vizét, olyan tiszta volt, de ma már az állatok sem isszák meg. „A gyerekeimet nem engedem a patak környékére sem, nehogy megfürödjenek benne. Gyerekkoromban mi is ebben a patakban fürödtünk, de ma már nem lehet.”

A helybéli férfi szerint nem nekik, egyszerű embereknek kell ebben igazságot tenniük, hanem szakemberek által kellene bevizsgáltatni a víz összetételét, amiből kiderülne, milyen vegyszer került a folyóvízbe. „Ha tényleg nem a tejgyár hibája, akkor elnézést kérek tőlük. De itt a faluban mindenki úgy tudja, hogy a tejgyártól ered a szennyeződés. A kanalizálás a település 90 százalékának be van kötve, előfordulhat, hogy a többiek beleengedik a patakba a szennyvizüket.”

A Gordon tejgyárnak saját tisztítóállomása van

A Gordon tejgyár társtulajdonosa, Péter János felháborodva fogad az irodájában. Nem érti, miért éppen a tejgyárat támadják, amikor ők minden előírást betartanak, emellett közel kétszáz embernek adnak munkát. „Van saját szennyvíztisztító és szűrőállomásunk, ide megy az egész gyár területéről a technológiai és szennyvíz. A megtisztított szennyvizet 24 óra alatt két alkalommal – 25 köbméterenként – engedik bele a Nyikó patakba, de csak azután, hogy a malomfalvi szennyvíztisztító állomáson is átmegy.”

A tulajdonos elmondta, valóban használnak mosogatószereket, de ezeket semlegesítik. „Ez mindenhol így történik, ennek nincs más módja. Udvarhelyen vagy bárhol máshol a tisztítás után a Küküllőbe vagy az adott folyóba engedik a vizet.”

Péter János szerint ott lehet a gond, hogy a farkaslaki polgármesteri hivatalhoz tartozó szennyvíztisztítók sok esetben meghibásodnak, így nem tisztítják megfelelően a szennyezett vizet, „az emelőpumpák most sem működnek”. Amíg valaki át nem veszi a víz- és a szennyvízrendszer működtetését, addig nem lesz rend. „Sok helyen láthatjuk, hogy van vécé, van mosógép, de nincsenek rácsatlakozva a kanalizálásra.

A szennyvíz előbb-utóbb belefolyik a patakba” – véli Péter János, aki szerint nagyon fontos volna, hogy mindenki rácsatlakozzon a vezetékre, hiszen ez a víz átfolyik a tisztítóállomáson, de ezt néhol egyszerűen képtelenség megtenni, mivel meggondolatlanul alakították ki a hálózatot.
„A vizünkből havonta egyszer vesznek mintát, amit Csíkszeredában a vízműveknél ellenőriznek. Visszamenőleg megvannak az eredmények, amivel igazolni tudjuk, hogy nem szennyezett a vizünk.”

Ami a savót illeti, az egy másik rendszeren keresztül két hatalmas tartályba érkezik, ahonnan kannákkal viszik el az állattartó gazdák. „A tej 50 százalékából lesz savó, ebben az időszakban verekednek érte, de nyáron, amikor nincs ekkora kereslet rá, a farmunkon lévő tartályokba ürítjük, amelyek kikerülnek a termőföldekre.”

Tavaly is a halállomány pusztulásáról cikkeztek

A Gordon tejgyár tulajdonosa a helyszínen is bemutatta a szennyvíztisztító állomást, az egyik alkalmazott pedig részletesen elmagyarázta a rendszer működését, megmutatta a szűrőberendezéseket. Péter János szerint ha tőlük eredne a patak, nem lenne szennyezett a vize. „Farkaslaka elég jól fejlődik, és számos vállalkozás, farm van. Nem tudom, hogy ők hova vezetik a szennyvizet, hiszen magáncégként csupán mi rendelkezünk saját tisztítóállomással.”

A tulajdonos beismerte, valóban történt egy baleset az év elején, amikor meglyukadt az egyik savót tároló tartály, és az belekerült a patak vizébe, amiért 250 ezer lej büntetést kellett fizetniük a marosvásárhelyi vízügynek. Szerinte a savó nem ártott a halaknak, mivel nem mérgező. A szárazság sokkal inkább megviselhette az állományt, hiszen alig van víz a patakban.

Mărmureanu Bíró Leonard, a székelyudvarhelyi Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület elnöke is úgy tudja, hogy a tejgyár a felelős a halállomány pusztulásáért. 2011-ben pedig a Krónika cikkezett arról, hogy folyamatosan pusztul a székelyföldi Fehér-Nyikó halállománya.

„Elsőre a mérgezés gyanúja merült fel, mivel most van a növények permetezési időszaka, megtörténhet, hogy valamilyen vegyszer került a patakba, de származhat a szennyezés valamely, a környéken működő üzemtől is – feltételezik a horgászegyesület munkatársai. A pikkelyeseken megfigyelt tünetek, az erős légszomj, valamint a kopoltyú feketés elszíneződése változatlan” – írja az országos napilap. Az tény, hogy a két éve tartó csapadékhiány sem tett jót a halállománynak, néhol teljesen száraz a patakfenék.