Kövek őrzik az iskola emlékét

•  Fotó: Thomas Campean

Fotó: Thomas Campean

Napra pontosan százhúsz éve jött létre a Székelyudvarhelyi Állami Kő- és Agyagipari Szakiskola. A tanintézet működése során kiemelkedő teljesítményű művészeket, mestereket képzett és foglalkoztatott, néhányuk művei még fellelhetők a város közterein, épülethomlokzatain, illetve az udvarhelyszéki templomokban. A nagy múltú szakiskola kőipari képzéséről Csont József kőfaragóval beszélgettünk.

Bálint Kinga Katalin

2013. október 08., 12:582013. október 08., 12:58

2013. október 10., 20:092013. október 10., 20:09

A Székelyudvarhelyi Állami Kő- és Agyagipari Szakiskolát pontosan százhúsz éve, 1893. október 8-án nyitották meg a mostani Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola Orbán Balázs utcai épületében, amelyet kifejezetten erre a célra építettek. A tanintézetet a magyar állam hozta létre, azzal a céllal, hogy – mint Róth Edit a szakiskola megalapításának századik évfordulója alkalmából írt, Százéves az Állami Kő- és Agyagipari Szakiskola című könyvében megjegyezte – a kiaknázatlan gazdasági potenciált és fölösleges munkaerőt hasznosítsa, illetve hozzájáruljon a 19. század végi gazdasági helyzet javításához. Mivel a zetelaki határrészen rengeteg terméskő, Székelyudvarhely körzetében pedig jó minőségű agyag található, a városban hozták létre a középiskolai szintű, négyéves szakképzést nyújtó szakiskolát – mondta el Csont József. Mint Róth Edit könyvéből kiderült, az iskolaépület területét a város önkormányzatától kapták, a rajta lévő épület lebontását és a kezdetben egyemeletes iskola felépítését a kereskedelemügyi minisztérium finanszírozta, mintegy 26 ezer forintból. Az épület az első tanév negyven diákja számára szűknek bizonyult, így már a következő évben megkezdődtek a bővítési munkálatok, amelyek évek múlva folytatódtak.

Hargita Nándor, a helyivé lett igazgató

Az évszázados tanintézet oktatói nagyrészt az anyaországból érkeztek – mesélt tovább Csont József kőfaragó. A szakiskola első igazgatója a magyarországi Hargita (eredetileg Scheffler) Nándor szobrászművész volt, akinek számos nagyobb műve díszítette régiónk köztereit. Talán egyik legjelentősebb alkotása az 1897-ben Székelyudvarhely központjában felállított, 1919-ben lebontott Millenniumi Emlékmű, de a szintén általa készített homoródkarácsonyfalvi Erzsébet-emlékmű és a Brassó megyei Halmágy községben található, Erzsébet királynét ábrázoló szobor ma is áll. Az első intézményvezető díszes síremléke az udvarhelyi római katolikus temetőben található – ezt a szakiskola diákjai készítették. Több tehetséges szobrász is volt a tantestületben: a Márton Áron teret díszítő Krisztus-szobrot például Harmath Ödön készítette. A Városháza tér parkjában található szökőkút jelképes alakjainak – Székely József, Nagy György, Orbán Áron és Verestóy Árpád műveinek – műkőből való kiöntését pedig az iskola diákja, Orbán József végezte, illetve ő tervezte a teret is – derült ki a 110. évforduló alkalmából kiadott, a Bányai János Műszaki Szakközépiskola tanára, Fazakas István által szerkesztett kiadványból.

Művészeket adott a városnak a tanintézet

Mint a székelyudvarhelyi kőfaragó elmondta, az iskolába csak a kiemelkedően tehetséges diákokat vették fel, a kő- és agyagipari szakokra évente legfeljebb nyolc-kilenc fiatalt. Közülük vajmi kevesen maradtak itthon, illetve a szakmában – Székelyudvarhelyen leginkább sírkőfaragókként tudtak megélni –, de a nagyrészt szegény, vidéki származású tanulókat itt művészekké képezték, nem egyszerű ipari munkásokká – mondta el a kőfaragó. A négyéves képzés során lehetőség adódott arra, hogy az oktatók minden egyes tanulóval külön foglalkozzanak. A szakiskolai tanítás része volt az elméleti és gyakorlati képzés is: a leglényegesebb tantárgyakon, vagyis a mértani és szabadkézi rajzon, mintázáson, szépíráson, vegy- és ásványtanon, kőipari, illetve agyagipari technológián kívül magyar nyelv, számtan, mértan, természettan és könyvvitel is szerepelt a tantervben. A kőfaragó édesapja, a miklósfalvi származású Csont Lázár 1896 és 1900 között végezte el a szakiskolát, tanulmányai végén „kiváló gyakorlati ügyességéért” jutalmazták.

A román király is jutalmazott udvarhelyit

A századfordulón elballagott hat diák közül mindössze ketten maradtak itthon. A szakosztályok tanárai és diákjai számos megrendelést kaptak, a rengeteg míves sírkövön kívül egyebek mellett a zetelaki, a máréfalvi, valamint a székelyudvarhelyi Szent Miklós-hegyi római katolikus templom márványoltárai, továbbá a Tamási Áron Gimnázium és a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium homlokzatán látható díszítések, domborművek őrzik a szakiskolások és oktatóik keze munkáját. Csont József megemlítette egy Kovács Dénes nevezetű kőfaragó esetét, aki még inasként, azaz az iskola tanulójaként közreműködött az akkor épülő bufteai királyi kápolna munkálataiban: az uralkodó kívánsága az volt, hogy a szentély előtt található, kétfelé nyíló kovácsoltvas kaput két egymásba kapcsolódó kőgyűrű zárja, ám azokat egyetlen kőből kellett kifaragni. Ezt a munkát vállalta el az udvarhelyi szakiskolás, amiért maga a király részesítette jelentős pénzjutalomban. A díjból az egész műhely szombat estétől vasárnap reggelig mulatott – fűzte hozzá.

Kő és agyag után fa- és fémipar

A székelyudvarhelyi szakoktatást intézményesítő Állami Kő- és Agyagipari Szakiskolát 1927-ben Câmpulungra költöztették. Csont József már nem abban az iskolában, hanem az ahelyett létrehozott, hároméves képzést biztosító helyi intézetben tanulta a szakmát, tanítómestere korán eltávozott édesapjának egykori osztálytársa, a farkaslaki Fancsali Bálint volt. Tizenhat évesen, 1948-ban kezdte meg a szakképzést, s mivel gyerekkorában már megismerte a kőfaragás csínját-bínját, az első néhány nap után áthelyezték a másodévre – így 1950-ben már be is fejezte tanulmányait. Az első sírkövet tizenhat évesen faragta, és mai napig besegít a munkába – családjának immár negyedik generációja foglalkozik kőfaragással. Számos sírkő, kripta, márványoltár és -szobor került ki keze alól.

A kő- és agyagipari szakoktatás megszűnését követően fa- és fémipari szakok létesültek a városban. A mostani kiváló szakemberek abban a tanintézetben végezték tanulmányaikat – mondta el Gagyi József, a szakiskola jogutódjának számító Bányai János Műszaki Szakközépiskola aligazgatója. A tanintézetben a régi diákok, tanárok számos műve megtalálható: a legrégebbiek az aprólékos kivitelezésű majmos vázák, amelyeket az igazgatói irodában őriznek, valamint a kő- és márványfaragványok. Mint az aligazgató elmondta, városunkban jelenleg sem kő-, sem agyagipari képzés nem folyik. A főtér, az előkelő iskolák épületei, valamint a csodálatosan aprólékos szobrok még emlékeztetnek a helyben képzett kiváló művészekre.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 01., kedd

Megy a nyugtatás Parajdon: csak újabb „kisebb beszakadások”, de legalább több a hegesztő

Nem veszélyes vagy előreláthatatlan és nem számottevő – ezekkel a jelzőkkel illetik Parajdon a bányakörüli változásokat és méréseket. Azt viszont hangsúlyozzák, hogy már többen hegesztik a nagy fekete csöveket.

Megy a nyugtatás Parajdon: csak újabb „kisebb beszakadások”, de legalább több a hegesztő
2025. július 01., kedd

Megnyílt a sósvizű strand Parajdon

Egy ígéretét legalább be tudta tartani a Salrom vezetősége, hiszen szerdán megnyílt a sósvizű strand Parajdon. Néhány turista rögtön ki is használta a lehetőséget: volt, aki napozott, mások a medencében lubickoltak.

Megnyílt a sósvizű strand Parajdon
Megnyílt a sósvizű strand Parajdon
2025. július 01., kedd

Megnyílt a sósvizű strand Parajdon

2025. június 30., hétfő

Embereket riogató medvét fogtak be Árvátfalván

Számos alkalommal besétált az Árvátfalván lévő házak közé egy fiatal hím medve, amely egyszer gyereket is megijesztett a településen. Ezt a példányt fogták be csapdájukkal a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület vadőrei.

Embereket riogató medvét fogtak be Árvátfalván
2025. június 30., hétfő

Újabb forgalomkorlátozások Székelyudvarhelyen

Elkezdi a régi aszfalt felmarását a kivitelező kedden délben a Tamási Áron utcában, a művelődési ház és a körforgalom közötti szakaszon – közli Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala.

Újabb forgalomkorlátozások Székelyudvarhelyen
2025. június 30., hétfő

A parajdi sóbánya jövőjének két lehetséges forgatókönyvét vizsgálta meg a Legfelsőbb Védelmi Tanács

A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) tagjai hétfői ülésükön a parajdi sóbánya jövőjének két lehetséges forgatókönyvét vizsgálták meg – számolt be az elnöki hivatal.

A parajdi sóbánya jövőjének két lehetséges forgatókönyvét vizsgálta meg a Legfelsőbb Védelmi Tanács
2025. június 30., hétfő

Csak fele úgy haladnak, mint tervezték, két hetet is késhet a Korond-patak elterelése

A tervezettnél lassabban haladnak a Korond-patak ideiglenes eltereléséhez szükséges csövek összehegesztésével és felszerelésével a parajdi sóbányánál, így tíz-tizennégy napos késéssel kell számolni a munkálatok július 1-jére ígért befejezéséhez képest.

Csak fele úgy haladnak, mint tervezték, két hetet is késhet a Korond-patak elterelése
2025. június 29., vasárnap

„A vízben olyan, mintha repülnék” – Veress Erna Down-szindrómás úszóval beszélgettünk

A sport nem mindig a versenyekről, az éremtáblákról és a reflektorfényről szól. Van, amikor a mozdulatok mögött sokkal több rejlik: egy belső világ, amely csendes, de eltökélt, érzékeny, de erős. Veress Erna Down-szindrómás úszó története pont ilyen.

„A vízben olyan, mintha repülnék” – Veress Erna Down-szindrómás úszóval beszélgettünk
2025. június 27., péntek

Aszfaltszőnyeg került a Tompa László utcára Székelyudvarhelyen

Elkészült a Tompa László utca aszfaltozásával a kivitelező Székelyudvarhelyen, ezzel egy fontos közlekedési alternatíva szabadult fel a gépjárművezetők előtt.

Aszfaltszőnyeg került a Tompa László utcára Székelyudvarhelyen
2025. június 27., péntek

Áramszünet lesz hétfőn Nyikómalomfalván

Hosszab áramszünet várható hétfőn Nyikómalomfalván, a szolgáltató ugyanis javítási munkálatokat végez – derük ki a szerkesztőségünknek is elküldött közleményből.

Áramszünet lesz hétfőn Nyikómalomfalván
2025. június 26., csütörtök

Régi ingatlanjukkal pályázhatnak akár 50 ezer euróra is a szentegyháziak

Elindult a jelentkezési időszak azon tulajdonosok számára, akik régi ingatlanjukat turisztikai célokra hasznosítanák Szentegyházán. A támogatás összege elérheti az 50 000 eurót.

Régi ingatlanjukkal pályázhatnak akár 50 ezer euróra is a szentegyháziak