Jobban teljesítettek a vidéki kis cégek

Tavaly decemberre készült el a Hargita Megyéért Egyesületnek a megyei önkormányzattal partnerségben készített felmérése, amely a megyei pénzügyi hivatalhoz benyújtott éves mérlegek alapján a 2011–2013 közti időszakban vizsgálja a megyebeli kis- és középvállalkozások gazdasági eredményeit.

A felmérésből kitűnik, az urbánus térségek csehül állnak a vidékkel szemben, ahol a vizsgált időszakban jelentős gazdasági fejlődést értek el a kis- és közepes vállalkozások. Megyei szinten például a vidéki székhelyű vállalkozások 13 százalékos növekedést értek el, míg a városi vállalkozások 4 százalékos teljesítménycsökkenéssel számoltak. A városok között mégis éllovasként szerepel Szentegyháza – az említett periódusban 30 százalékos növekedést értek el a kisvárosban lévő vállalkozások, összesen 99 új munkahelyet teremtve. A bevételnövekedés tekintetében Borszék állt a második helyen 10 százalékkal, továbbá Maroshévíz, Székelykeresztúr és Székelyudvarhely esetében jegyeztek kisebb mértékű bevételnövekedést.

Gazdasági növekedésükből kifolyólag a munkahelyteremtés tekintetében a vidéki kis- és közepes vállalkozások járnak elöl: az említett időszakban vidéken összesen 896 munkahely teremtődött, ezzel szemben viszont a városi vállalkozásoknál 1998 munkahely szűnt meg. Udvarhelyszéken a munkahelyteremtés tekintetében is elöl jár Szentegyháza, a megye további régióiban Tusnádfürdőn, Balánbányán és Borszéken gyarapodott az új munkahelyek száma.

Udvarhelyen 2013-ra az összes vállalkozás közül a legnagyobb gazdasági növekedést a gépjármű-kereskedéssel és -szervizeléssel foglalkozó kis- és közepes vállalkozások érték el, jelentős növekedést jegyeztek ugyanakkor a feldolgozóiparban tevékenykedő cégek, mérsékeltebb növekedést értek el az építkezési, a szórakoztatóipari és kulturális tevékenységet folytató, valamint a számítástechnikai cégek. A legkisebb növekedést a köztisztasági vállalatok és közüzemek érték el, de alacsony volt a szállásadók teljesítménynövekedése is. A vizsgált időszakban a legtöbb új munkahely a feldolgozóiparban teremtődött, ugyancsak élen jártak a gépjármű-kereskedéssel és -szervizeléssel foglalkozó, valamint az építkezési és vendéglátóipari egységek. Szembetűnő, hogy a legkevesebb munkahelyet a köz-, azaz a szociális szférában, a tanügyben, illetve a pénzügyi szektorban hozták létre. Az udvarhelyi kis- és közepes vállalkozások 2013-ban például 78 127 433 lejes nyereséget termeltek, illetve 22 344 216 lejes veszteséggel számoltak.

A felmérés másik olvasata lehet az is, hogy a városi székhelyű cégek jelentős része kivonult vidékre, mondta el portálunknak Kelemen Dénes, az Udvarhelyszéki Kis- és Közepes Vállalkozások elnöke. „Sok kis cég kivonult az urbánus zónákból, hiszen kisebb településeken sokkal jobbak az adóviszonyok” – magyarázta. „Nem téveszthetjük szem elől azt sem, hogy Udvarhelyen nagyon beszűkültek a vállalkozási lehetőségek, gyakorlatilag elsorvadt az ipari zóna, nincs kialakított ipari park. A városvezetőségnek fel kellene karolnia a kisvállalkozókat, hiszen ezek a cégek a helyi gazdasági húzóerői” – hangsúlyozta.