Fotó: Thomas Campean
Közel ötszáz tejtermelő gazda szövetkezetbe tömörülve vásárolta meg a tavaly a keresztúri régi vajgyár épületét, melyet azóta felújíttattak, új gépsorokat vásároltak, és január 15-én elindult a tejtermékek feldolgozása. A napi 10–12 ezer liter tejből ma már több mint tízféle terméket állítanak elő: hatféle sajtot, sós sajtot, tehéntúrót, szánát, tejfölt. Megtudtuk, hogy hamarosan indul a vaj, valamint vaj- és sajtkrém gyártása is, termékeikből kettőt már góbésítottak.
2013. május 07., 16:102013. május 07., 16:10
2013. május 07., 19:222013. május 07., 19:22
A keresztúri üzembe 2500 tehén, 10 ezer juh és 500 kecske tejét szállítják naponta a székely háztáji gazdaságokból, az ebből feldolgozott termékeket pedig Târnalact márkanéven forgalmazzák az üzletekben. Országos szinten egyedinek számít a székelykeresztúri gyár, hiszen szövetkezeti tejfeldolgozó, ami azt jelenti, hogy a tej begyűjtésétől az értékesítésig minden a szövetkezet kezében van.
„Itt a tejet megtermelik a gazdák, akik egyben tagjai is a szövetkezetnek, majd ezt begyűjtjük, feldolgozzuk, csomagoljuk, szállítjuk, értékesítjük. Van még négy tejszövetkezet Romániában, de azok csak begyűjtők, nem dolgozzák fel a nyers tejet, hanem továbbadják a feldolgozóknak” – mondta el kérdésünkre Varga Nagy László, a Küküllő–Keresztúr Tejfeldolgozó és Értékesítő Szövetkezet elnöke. Kimondottan háztáji gazdaságokból begyűjtött tejből készülnek ezek a termékek, ezért szinte biotermékeknek minősíthetők, hiszen a gazdák nem műtrágyázzák a kaszálókat, semmiféle vegyszert nem használnak a széna előállításánál.
„A termékek azért is különlegesek, mivel feldolgozásuk során sem használunk semmiféle adalékanyagot vagy ízfokozót. A boltokban található olcsó terméknek negyven százaléka módosított búzakeményítőt tartalmaz, másik részük szójaadalék és állományjavítók, tartósítószerek, tejtartalmuk csupán húsz százalék” – magyarázta Varga Nagy.
Ha vásárol, a székely gazdákat támogatja
A keresztúri Târnalact-termékek száz százalékban tehéntejből készülnek. Ezek a tehenek a Hargita aljának dombjain legeltek, azt a szénát ették, ami itt, vidékünkön terem. Ebben is különbözik az itteni az intenzív gazdaságokban termelt tejtől. „Legtöbben kézzel fejik ki a tejet, néhányan használunk gépet is, de szerintem előbbivel, mint ahogy az a kenyér is jobb, amelyet kézzel dagasztanak, nem tud vetekedni az iparosított módszerrel készített” – tette hozzá a szövetkezet elnöke. A kifejt tej nem stresszes tehenekből származik, hiszen az is köztudott, hogy a székely falvakban nevelt állatnak neve is van, nem csak száma, szinte olyan, mint egy családtag, ellentétben a nagy gazdaságokban lévőktől, amelyek csak számozva vannak, csupán „termelők”.
„Amikor megalapítottuk a szövetkezetet, az volt a célunk, hogy a tejtermelőknek olyan árat tudjunk fizetni a tejért, amiből fenn tudja tartani gazdaságát, és egy kis nyereség is származzon az eladott termékek után, így akarjuk segíteni a székely gazdákat. A fogyasztóknak pedig elsősorban természetes, friss és százszázalékosan tejből készült terméket ajánlunk” – egészítette ki.
Egyszerűbb, de drágább minőséget előállítani
Az elnök szerint igen nehéz betörni a piacra, ahol ún. hamisított termékkel kell felvenniük a versenyt. „Sajnos sokan nem tudják értékelni azt, hogy valami teljesen természetes, mert a vásárlók nagy része ahhoz van szokva, adalékanyagokkal teli terméket vásárol, mivel az olcsóbb. A mieink kicsit drágábbak, de amint megkóstoljuk, rájövünk, hogy minőségiek” – mondta. A keresztúri üzemben nagyon odafigyelnek a tej feldolgozására is, hiszen komoly, hozzáértő szakemberekkel dolgoznak, a legmodernebb gépekkel vannak felszerelve, melyekkel kiváló, minőségi árut készítenek.
A Târnalactnak Hargita megyében a Merkúr üzletlánc a fő partnere, valamint a Kolibri és a keresztúri Szilveszter üzletek. Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptak már a fogyasztóktól, Keresztúron a gyár mellett bemutatóüzletet is nyitottak.
Újra lesz friss keresztúri vaj
Az üzemben hatféle sajtot, köztük füstölt, sós és érlelt sajtféléket állítanak elő. Ezenkívül szánát, tehéntúrót és tejfölt is. Két hete érkezett meg a vajcsomagoló, így már elkezdődött a friss keresztúri vaj és vajkrém gyártása is. A burduf túrót télen dobják piacra, mivel a juhlegeltetési szezonnal elkezdik majd a juhtej begyűjtését is. „A vagyonrésszel rendelkező gazdáknak 12 lejt fizetnek a sajtért, akik nem tagjai a szövetkezetnek, azoktól 10 lejes áron vásároljuk majd fel” – tette hozzá az elnök. A további tervekről érdeklődve megtudtuk, hogy most tárgyalnak egy másik feldolgozóval, amely bivalytejből készült termékekkel foglalkozik, így a közeljövőben bivalytejből készült termékekre is számíthatnak a vásárlók. Egyelőre két termékünk van góbésítva, a szána és a tejföl, de a közeljövőben mások is sorra kerülnek.
Huszonkilencedik alkalommal tartják meg a Székelyföldi Tánctábort július végén Felsősófalván.
Két autó ütközött Fenyéden vasárnap délután. A balesetben hárman sérültek meg, egyiküket helikopterrel szállították el a marosvásárhelyi kórházba.
Megnyílt a Szentegyháza Gyöngye jogutóda, a Termál Liget strand, miután a helyi önkormányzat peres úton visszaszerezte a létesítményt.
A vízzel feltelt és részben már beszakadt sóbánya kockázatelemzését, illetve egy új bánya megnyitásáig tartó támogatásrendszer kidolgozását követelték a tüntetők szombaton Parajdon. A tömeg a kultúrháztól indulva vonult a Salrom székhelyéig.
Kórházba szállították pénteken délután azt a férfit, aki motoros balesetet szenvedett Korond és Farkaslaka között.
A Korond-patak ideiglenes elterelését biztosító vezetékrendszer építésének legnehezebb részéhez értek a parajdi sóbányánál. A kivitelezőnek most különösen precízen kell dolgoznia egy kanyar miatt. A munkálatok befejezése legalább tíz napot késik.
A villanypásztor és az őrzőkutyák sem állították meg a jól megtermett hím medvét, amely öt juhot ölt meg az elmúlt két hétben egy ivói gazdaságban. Többször elkergették a hatóságok a problémás példányt, mégis visszatért, így végül ki kellett lőni.
Egyenként félmillió forintos – 6400 lejes – támogatást kapnak a Salrom és a Sal Sind alkalmazottai, valamint a beszakadt bányafödémnél kialakított veszélyzónából kiköltöztetett családok – jelentette be szerdán Parajdon az Ökumenikus Segélyszervezet.
Nem veszélyes vagy előreláthatatlan és nem számottevő – ezekkel a jelzőkkel illetik Parajdon a bányakörüli változásokat és méréseket. Azt viszont hangsúlyozzák, hogy már többen hegesztik a nagy fekete csöveket.
Egy ígéretét legalább be tudta tartani a Salrom vezetősége, hiszen szerdán megnyílt a sósvizű strand Parajdon. Néhány turista rögtön ki is használta a lehetőséget: volt, aki napozott, mások a medencében lubickoltak.
szóljon hozzá!