Egy nap a 450 évért

Szombat délelőtt folyamatosan érkeztek lelkészeik kíséretében az idei év konfirmandusai. A nagyobb csapatok szállításában szülők és gyülekezeti önkéntesek segítettek. A Backamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium ókollégiumának udvara hamarosan megtelt. A harmadik harangszó ünnepélyes zúgásától kísérve a jubileumi évre az egyházkerület által készíttetett zászló felvezetésével vonultak az istenházába. Hangolóként közös éneket tanultak – emlékfüzet tartalmazta a nap legfontosabb szövegeit. Bekő István Márton egyházmegyei katekétikai előadó fogadó szavai vezették be az ünnepélyt, ismertetve annak tartalmát, szándékát.

1563-ban Pfalz választófejedelme, III. Frigyes megbízásából írta Ursinus Zakariás és Olevianus Gáspár a heidelbergi kátét. A mindenki által kátéként ismert hitvallás 129 kérdés-felelet által fogalmazza meg a Biblián alapuló református hitet.

Az egyházmegye legifjabb lelkésze, Iszlai Béla parajdi gyakorló lelkipásztor Máté evangéliuma alapján szólta az igét. Jézus kérdésének aktualitásáról beszélt: Kinek mondanak engem az emberek? A világ sok vegyes válasza között jó, ha a konfirmációi fogadalmat tettek tudatában soha nem halványul el: Jézus Krisztust az Atya „tökéletes váltságunkra és igazságosságunkra ajándékozta nekünk”, és nekünk, megváltottjainak meg kell vallanunk a heidelbergi káté szavaival: „Jézus Krisztusnak tulajdona vagyok”. Az istentiszteleten közreműködött a kollégium kórusa, Szakács Annamária vezényletével.

Kántor Csaba, az egyházmegye esperese majd Tőkés Zsolt, az egyházmegye főgondnoka személyes hangvételű tartalommal köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelve a mindenkori nemzedékek hitvallásának és hitben való megmaradásának fontosságát az örök egyház számára.
Pitó Zsolt előadása egy áttekinthető összkép átadására törekedett, kiemelve a Káté kulcsfontosságú, aktuális üzeneteit.

Bekő István Márton kérdésünkre elmondta: újabb alkalom volt, hogy öntudatukban, hitükben megerősödjenek a legfiatalabb egyháztagok. Megérezhették ebben a nagy közösségben, hogy egyenként számít rájuk az egyház. Hiszen olyan kis falvakból is eljöttek, ahol nem minden évben kerülhet sor konfirmációra. Fontosnak érzik, hogy a leginkább veszélyeztetett korosztálybeliek, akik végletesen naivak, jóhiszeműek, elfogadók, ilyen mintát is kapjanak a felnőtté váláshoz, mint a gyülekezeti kortárscsoport. Remélik, lesz folytatása. Ugyanakkor hálásak minden napsugárért, ami Udvarhelyre rásütött, hogy a szabadtéri ünneplés derűs lehetett.

Néhány kátékérdés közös elmondása után a Somos zenekarral tettek dalos hitvallást, majd egy közös fényképen örökítették meg a jubileumot. A szeretetvendégségen alkalom adódott arra, hogy egymással is találkozzanak a megye különböző településeiről összesereglettek.