
Minden évben április 24-én tartják az örmények üldöztetéseinek emléknapját. Szerdán a székelyudvarhelyi Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola dísztermében a helyi Örmény Klub tisztségviselői rendeztek megemlékezést a törökországi örmény genocídium 98. évfordulója alkalmából.
2013. április 25., 11:072013. április 25., 11:07
2013. április 25., 16:502013. április 25., 16:50
A Török Birodalom öt keleti tartományában, Anatóliában és a mai Szíria területén egykor többségben éltek, az ország legjelentősebb városaiban pedig kulcspozíciókat töltöttek be a gazdasági, politikai, tudományos és művelődési életben. Vallási különbözőségük és rátermettségük miatt azonban nemcsak a XIX. század végén és a XX. század elején szenvedtek üldöztetéseket, hanem gyakorlatilag a fél évezred alatt mindvégig, amíg arra kényszerültek, hogy egy muzulmán nagyhatalom, a Török Birodalom kötelékében létezzenek.
Az örmény királyság volt az első ország a világon, ahol a kereszténységet államvallássá nyilvánították (301), később az arab birodalmon belül is autonómiát élveztek. Ha van viharos történelem, akkor az örményeké minden bizonnyal az, hiszen Kelet kapujában, a Nyugat előszobájában, a népek országútján élni sosem volt könnyű. Az arab hegemónia után rövid időre bizánci fennhatóság alá kerültek (1045–1071), majd hol török, hol perzsa, hol orosz uralom alatt – olykor több országra feldarabolódva – élve érték meg a XX. századot, amelynek elején arra kényszerültek, hogy átéljék azt a népirtást, amelyben legalább egymillióan pusztultak el az időközben polgári kormányzás alá vont Törökországban. A modern kor első szervezett tömegmészárlása volt, amelyhez foghatót csak a nemzeti-szocialisták követtek el pár évtizeddel később a zsidók ellen a második világháború alatt.
Örményország 1991. augusztus 23. óta független állam, kiszakadt a volt Szovjetunióból, de Hegyi-Karabah miatt, ahol muzulmánok közé ékelten, enklávéban élnek az örmények, mai napig is konfliktusos a helyzet Azerbajdzsánnal, és a déli határokon Törökország továbbra is bojkottálja az örmény gazdaságot. A modern és az Európai Unió aspiránsaként fellépő törökök a nemzetközi szervezetek nyomására sem ismerik el az 1915-ös, államilag szervezett és támogatott örményirtás tényét.
Megemlékezésében Bodurian kitért arra is, hogy az Anatóliában lezajlott folyamatok – bár brutalitásukban igen felülmúlják – kísértetiesen hasonlítanak a Kárpát-medence népeinek történelméből ismert jelenségekre. A megemlékező családja is érintett az 1915-ös eseményekben, hiszen felmenőik közül többen is a vérengzések áldozatául estek, Bodurian akkor fiatal nagyszülei és gyermekkorú szülei kényszerültek a menekülésre, akik az Osztrák–Magyar Monarchiába érkeztek ugyan, de már Romániában kaptak állampolgárságot, ahol két generáció alatt magyar tudatú, de örmény szívvel élő polgárokká váltak.
Két különböző tematikájú kiállítás megnyitójára várja az érdeklődőket január 26-án és 27-én a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum.
Lőrincz Ildikó muzeológus, művészettörténész tart előadást a 20. századi székelyudvarhelyi képzőművészetről szerdán.
Idén meg kell épülnie a negyven férőhelyes bölcsődének a parajdi Mánya-kertben, ám egyelőre csak az épület alapjait lehet látni a helyszínen. A kivitelező a nagy havazások ellenére is dolgozott ottjártunkkor.
Csőtörés javítása miatt több utcában vízszünet lesz január 26-án, hétfőn Székelyudvarhelyen.
Konfliktus alakult ki egy négyfős társaság körében Székelyudvarhelyen, szombaton. Az összetűzés során egy személyt éles eszközzel sebesítettek meg.
A mesterséges intelligencia segítségével kellett képregényt készítsenek a református kollégiumok diákjai, akik jelentkeztek az immár huszonötödik alkalommal, ezúttal Székelyudvarhelyen megszervezett bibliaismereti vetélkedőre.
Székelyudvarhely évszázadai címmel szerveznek várostörténeti konferenciát a református egyházmegye központi hivatalának termében.
Hamarosan pályázatot nyújtanak be a Nagy-Küküllő mentén elképzelt sétány, valamint a csereháti Mária tér megvalósításáért – derült ki a székelyudvarhelyi képviselők soron kívüli ülésén pénteken. Az adóemeléssel kapcsolatban is tisztáztak néhány dolgot.
Elmúltak már azok az idők, amikor az adóhatóságnak nem volt megfelelő rálátása a cégek pénzügyeire, derült ki az RMKT székelyudvarhelyi szervezetének az adózási változások ismertetéséről szóló rendezvényén.
Székelyudvarhelyen, a Polgármesteri Hivatal Szent István termében tartották meg január 22-én, a magyar kultúra napján az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjak ünnepélyes átadásával egybekötött gálaestet.
szóljon hozzá!