
Fotó: Tuchiluș Alex
Vannak vidékek – Udmurtföld címmel péntek este a Lábasházban megnyílt az a néprajzi jellegű kiállítás, amelyet a háromszéki Bikfalván élő Demeter család állított össze. Az udmurtok fontos jellemvonása, hogy sokat énekelnek, ennek megfelelően, de némiképp rendhagyó módon a péntek esti megnyitón is énekekkel vezették végig a számos érdeklődőt.
2024. február 24., 12:452024. február 24., 12:45
A tárlatot Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum muzeológus munkatársa nyitotta meg. Ismertette a jelenleg orosz tagköztársaságban élő udmurt (régi nevén votják) nép történetét: a finnugor népcsoporthoz, annak permi ágához tartozó nemzeti közösségről beszélünk,
tehát. Ezt követően P. Magyarósi Imola színművésznő szavalta el Kányádi Sándor Oki Asalcsi balladája című versét magyarul, Demeter Petrova Anasztázia pedig udmurtul, mintegy elrugaszkodási pontként, illetve „kapaszkodó” gyanánt a közönségnek.
A kiállítás nagyobb részét alkotó fotótárlat Udmurtföldön megélt személyes élményekből, emlékekből, néprajzi kutatásokból fakadt, melyet az udmurt származású Petrova Anasztázia filológus (Bikfalván csak Násztya) és férje, a hangszerkészítő és néprajzkutató Miklós tudhat maga mögött, ám a házaspár az első kép keletkezése óta eltelt 25 évben két leánnyal gazdagodott, akik belenőttek a szülők által elkötelezettséggel ápolt udmurt (és persze magyar) néphagyományba. Igy hát együtt adták elő a tárlat témáihoz kapcsolódó énekeket Miklós zenei kíséretével.
Fotó: Tuchiluș Alex
Ezt megelőzően azonban Násztya bemutatta szülőhazáját, mely
Egyes feltételezések szerint egykor a magyar nép is a Káma déli oldalán, Magna Hungariában élt, a nyelvrokonság pedig olyan szoros, hogy Násztyának saját bevallása szerint
Megtudhattuk, hogy hivatalos adatok szerint félmillió udmurt él a világban, bár már csak körülbelül feleannyian őrzik a nyelvet. Sokan asszimilálódtak, ők már csak az orosz nyelvet beszélik. Igen dolgos, főleg állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkozó népről van szó, de a városokban sokan dolgoznak az iparban, a gyárak leghíresebbike pedig a kalasnyikovokat gyártó egység.
Fotó: Tuchiluș Alex
A Lábasház falain elhelyezett képeken azonban a valódi udmurt néphagyományhoz kapcsolódó témákat szemléltettek a kiállítók: a vendégfogadást, a méhészetet, a népi hangszereket, faházakat és a nép életében igen fontos szerepet játszó szaunákat, és közben énekeltek, mert
Közben Miklós révén megismerkedhettünk az udmurt hegedűvel és a dombrával (kobozhoz hasonlító kéthúrú hangszer), illetve az udmurtokra jellemző zenélési móddal is: ülve hegedülnek, és lábukkal dobogtatva diktálják a ritmust.
Fotó: Tuchiluș Alex
A kiállításon, melynek kurátora Éltes Barna szobrászművész, az udmurt szobabelsőt, népviseletet is bemutatják, illetve vallási hagyományaikba is betekintést nyerhetünk. Az érdeklődők március 20-ig látogathatnak el a lábasházi Udmurtföldre, illetve a következő hetekben még intenzívebben is megmártózhatnak az udmurt kultúrában, mert Petrova Anasztázia „egy asszony sorsát” mutatja be énekekkel, a nő öltözetének változását is szemléltetve életkorától függően, majd márciusban egy irodalmi estre is sor kerül, amelyen udmurt versek magyar fordításait adja elő P. Magyarósi Imola színművésznő.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
szóljon hozzá!