Udmurtiai időutazásra hív kiállításával a Székely Nemzeti Múzeum

A kiállítás nagyobb részét alkotó fotótárlat Udmurtföldön megélt személyes élményekből, emlékekből, néprajzi kutatásokból fakadt, melyet az udmurt származású Petrova Anasztázia filológus (Bikfalván csak Násztya) és férje, a hangszerkészítő és néprajzkutató Miklós tudhat maga mögött, ám a házaspár az első kép keletkezése óta eltelt 25 évben két leánnyal gazdagodott, akik belenőttek a szülők által elkötelezettséggel ápolt udmurt (és persze magyar) néphagyományba. Igy hát együtt adták elő a tárlat témáihoz kapcsolódó énekeket Miklós zenei kíséretével.

Ezt megelőzően azonban Násztya bemutatta szülőhazáját, mely

A Lábasház falain elhelyezett képeken azonban a valódi udmurt néphagyományhoz kapcsolódó témákat szemléltettek a kiállítók: a vendégfogadást, a méhészetet, a népi hangszereket, faházakat és a nép életében igen fontos szerepet játszó szaunákat, és közben énekeltek, mert

A kiállításon, melynek kurátora Éltes Barna szobrászművész, az udmurt szobabelsőt, népviseletet is bemutatják, illetve vallási hagyományaikba is betekintést nyerhetünk. Az érdeklődők március 20-ig látogathatnak el a lábasházi Udmurtföldre, illetve a következő hetekben még intenzívebben is megmártózhatnak az udmurt kultúrában, mert Petrova Anasztázia „egy asszony sorsát” mutatja be énekekkel, a nő öltözetének változását is szemléltetve életkorától függően, majd márciusban egy irodalmi estre is sor kerül, amelyen udmurt versek magyar fordításait adja elő P. Magyarósi Imola színművésznő.