Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

15:49

Alkotmányosnak nyilvánították, megduplázhatják a barnamedvére vonatkozó kilövési kvótát Romániában

15:47

Az is megtörténhet, hogy nem lesz miniszterelnök-helyettes a Grindeanu-kormányban

15:39

Tócsni – videó

15:26

Kéthetes amerikai álom: 44 csíki diák indul életre szóló tapasztalatokért

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Átlagfizetés Magyarországon és Romániában: összehasonlítottuk a legfrissebb adatokat

Elpusztított egy lovat és jött a tehénért is a behemót medve, amikor kilőtték

Megsebesítették, majd elmenekült a medve, és amikor újra felbukkant, akkor támadt

A napenergia fedezte a fogyasztás 70 százalékát, mégsem lett olcsóbb az áram

Kiderült, mi okozta a székelyudvarhelyi lakásban történt robbanást

Jogi lépéseket fontolgatnak a Vasárnap menesztett újságírói

Magyar Péter: kezdeményezzük Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését

Tudtuk, csak nem sejtettük

Átlagfizetés Magyarországon és Romániában: összehasonlítottuk a legfrissebb adatokat

Ősszel beüzemelik az intelligens forgalommenedzsment-rendszert

Udmurtiai időutazásra hív kiállításával a Székely Nemzeti Múzeum

Fotó: Tuchiluș Alex

Vannak vidékek – Udmurtföld címmel péntek este a Lábasházban megnyílt az a néprajzi jellegű kiállítás, amelyet a háromszéki Bikfalván élő Demeter család állított össze. Az udmurtok fontos jellemvonása, hogy sokat énekelnek, ennek megfelelően, de némiképp rendhagyó módon a péntek esti megnyitón is énekekkel vezették végig a számos érdeklődőt.

Bodor Tünde

2024. február 24., 12:452024. február 24., 12:45

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A tárlatot Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum muzeológus munkatársa nyitotta meg. Ismertette a jelenleg orosz tagköztársaságban élő udmurt (régi nevén votják) nép történetét: a finnugor népcsoporthoz, annak permi ágához tartozó nemzeti közösségről beszélünk,

nyelvileg rokon népről

tehát. Ezt követően P. Magyarósi Imola színművésznő szavalta el Kányádi Sándor Oki Asalcsi balladája című versét magyarul, Demeter Petrova Anasztázia pedig udmurtul, mintegy elrugaszkodási pontként, illetve „kapaszkodó” gyanánt a közönségnek.

A kiállítás nagyobb részét alkotó fotótárlat Udmurtföldön megélt személyes élményekből, emlékekből, néprajzi kutatásokból fakadt, melyet az udmurt származású Petrova Anasztázia filológus (Bikfalván csak Násztya) és férje, a hangszerkészítő és néprajzkutató Miklós tudhat maga mögött, ám a házaspár az első kép keletkezése óta eltelt 25 évben két leánnyal gazdagodott, akik belenőttek a szülők által elkötelezettséggel ápolt udmurt (és persze magyar) néphagyományba. Igy hát együtt adták elő a tárlat témáihoz kapcsolódó énekeket Miklós zenei kíséretével.

Fotó: Tuchiluș Alex

Ezt megelőzően azonban Násztya bemutatta szülőhazáját, mely

az Ural európai oldalán fekszik, a Káma és Vjatka folyók között.

Egyes feltételezések szerint egykor a magyar nép is a Káma déli oldalán, Magna Hungariában élt, a nyelvrokonság pedig olyan szoros, hogy Násztyának saját bevallása szerint

igen könnyű volt megtanulnia a szerkezetileg is hasonló magyar nyelvet.

Megtudhattuk, hogy hivatalos adatok szerint félmillió udmurt él a világban, bár már csak körülbelül feleannyian őrzik a nyelvet. Sokan asszimilálódtak, ők már csak az orosz nyelvet beszélik. Igen dolgos, főleg állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkozó népről van szó, de a városokban sokan dolgoznak az iparban, a gyárak leghíresebbike pedig a kalasnyikovokat gyártó egység.

Fotó: Tuchiluș Alex

A Lábasház falain elhelyezett képeken azonban a valódi udmurt néphagyományhoz kapcsolódó témákat szemléltettek a kiállítók: a vendégfogadást, a méhészetet, a népi hangszereket, faházakat és a nép életében igen fontos szerepet játszó szaunákat, és közben énekeltek, mert

Udmurtiában úgy tartják, „nem is ember az, aki nem énekel”.

Közben Miklós révén megismerkedhettünk az udmurt hegedűvel és a dombrával (kobozhoz hasonlító kéthúrú hangszer), illetve az udmurtokra jellemző zenélési móddal is: ülve hegedülnek, és lábukkal dobogtatva diktálják a ritmust.

Fotó: Tuchiluș Alex

A kiállításon, melynek kurátora Éltes Barna szobrászművész, az udmurt szobabelsőt, népviseletet is bemutatják, illetve vallási hagyományaikba is betekintést nyerhetünk. Az érdeklődők március 20-ig látogathatnak el a lábasházi Udmurtföldre, illetve a következő hetekben még intenzívebben is megmártózhatnak az udmurt kultúrában, mert Petrova Anasztázia „egy asszony sorsát” mutatja be énekekkel, a nő öltözetének változását is szemléltetve életkorától függően, majd márciusban egy irodalmi estre is sor kerül, amelyen udmurt versek magyar fordításait adja elő P. Magyarósi Imola színművésznő.

Háromszék Sepsiszentgyörgy Kultúra