Sokszor a páciensek arra panaszkodnak, hogy megvárakoztatták őket, nem kezelték kellő figyelemmel és odaadással. Az utóbbi időben is több ilyen panasz volt.

Közvetíteni próbál a prefektus

Maros megye prefektusa, Mara Togănel a héten találkozót kezdeményezett az egészségügyi intézmények vezetőivel, amelyen többek között a SMURD hatékonyságának növeléséről egyeztettek. A találkozón részt vettek a SMURD képviselői, de a többi kórház vezetősége és a háziorvosok egyesületének vezetői is. A prefektus kiemelte: mindent elismerése a SMURD-nál dolgozók iránt, tudja, hogy mind a járványidőszakban, mind azóta is megfeszített munkával küzdenek a betegek életéért. Nem könnyű mindezt megtenni úgy, hogy havonta, átlagosan hatezer beteg fordul hozzájuk. „Az első megbeszélésen feltérképeztük a helyzetet, amelyből kiderül, hogy valóban több órás a várakozási idő a SMURD-nál. Az elkövetkezőkben

– magyarázta a prefektus, hozzátéve, hogy további találkozások is lesznek az érintettekkel. 

Mi, ki okoz gondot?

Az általunk megkérdezett, SMURD-nál dolgozó szakemberek két problémáról beszéltek, amelyek megoldásra várnak:

• Az egyik az, hogy a vásárhelyiek és a Maros megyeiek akkor is tárcsázzák az 112-es sürgősségi hívőszámot, amikor csak kisebb egészségügyi problémáik vannak. Számos esetben elég lenne a háziorvossal konzultálni, tőle tanácsot, gyógyszert, esetleg beutalót kérni, és nem rögtön a mentőt hívni. Különösen sok ilyen eset van hétvégén, továbbá hétköznap este, illetve éjszaka.

• A másik probléma ehhez hasonló: a hétvégén és este, illetve éjszaka a mentőszolgálathoz bemennek vagy bevitetik magukat olyan páciensek is, akik nincsenek életveszélyes helyzetben. Megtörténik, hogy enyhe, meghűléses tünetekkel, vérvizsgálatot kérve mennek be a páciensek a SMURD-hoz, vagy azt kérik, hogy fektessék be őket egy alaposabb kivizsgálásra.

A SMURD-nál dolgozók elismerik, hogy a túlzsúfoltság miatt hosszú a várakozási idő és nem mindig tudnak azonnal szakorvost biztosítani a különböző panaszok kivizsgálására, de úgy érzik, hogy elsősorban csak a valóban súlyos, életveszélyes esetekkel kellene nekik foglalkozniuk, az enyhe tünetekkel rendelkező személyeket, a krónikus betegeket a háziorvosok kellene ellássák.