Törvénytelen és veszélyes, mégsem mondanak le a száraz növényzet égetéséről

A nádasok, bozótok vagy a füves területek környezetvédelmi hatósági beleegyezés és előzetes tűzvédelmi hatósági bejelentés nélküli égetése kihágásnak minősül, és 3000-től 6000 lejig terjedő pénzbírsággal büntethető a természetes személyek esetében, a jogi személyek pedig 25 és 50 ezer lej közötti pénzbírságra számíthatnak. Emellett

és három hónaptól egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy bírsággal sújtható, amennyiben a keletkezett tűz az emberi életet vagy egészséget, az állatok vagy a növényzet épségét veszélyezteti. Az is fontos továbbá, hogy

A protokoll szerint a tűzoltóság minden hasonló esetben ismerteti az APIA-val a tűz helyszínét, így könnyen ki tudják deríteni, hogy támogatásra jogosult gazda területéről van-e szó.

A szigorú fellépésre azért van szükség a tűzoltósági szóvivő szerint, mivel egy ártalmatlannak ítélt tarlótűz gyorsan tragédiába torkollhat. Noha Hargita megyében erre eddig nem volt példa, az ország más megyéiben már emberéleteket is követelt a száraz növényzet felgyújtása.

Számos káros hatása van

Balla Izabella, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetője a téma kapcsán ismertette megkeresésünkre a nádasok, bozótok vagy füves területek égetésének fent említett következményeit, majd azt is kiemelte, hogy az intézmény rendszeresen ellenőrzéseket végez a gyújtogatások visszaszorítása érdekében, de a személyzethiány miatt nagyobb hangsúlyt fektetnek a védett területen történő égetésekre.

„Idén csak felügyelet nélkül hagyott égetésekkel szembesültünk, de voltak olyan alkalmak az előző években, amikor sikerült rajtakapnunk a tettest. Idén önkormányzatoktól is kaptunk olyan örvendetes visszajelzést, hogy beszálltak az illegális égetések elleni harcba, és hatáskörüknek megfelelően igyekeznek ezeket megfékezni, tetteseket beazonosítani és bírságolni” – sorolta Balla Izabella, majd kitért a jelenség káros hatásaira is.

• A száraz növényzet meggyújtása az érintett helyen légszennyezést okoz.

• Az égetések szén-dioxid és további káros égéstermékek, szálló és ülepedő részecskék, mint korom, por és más veszélyes anyagok keletkezésével járnak.

• Egy égetés során a vegetáció eltűnése révén az erózió fokozódik, különösen olyan területeken, amelyek természetes módon is ki vannak téve az eróziónak.

• Ugyanakkor nőhet az árvízveszély is.

• Az égetésnek az élőhelyekre gyakorolt hatása pusztító lehet. A növényzet mellett károsodnak a madárfészkek, az emlősök és a hüllők.

• Az égetésből származó füst az emberi egészségre is káros hatással van, hiszen különböző, a szemet, a bőrt vagy a légzőszerveket érintő panaszokhoz vezethet.

• Nem utolsósorban az égetések a magántulajdonban levő javakat is veszélyeztetik.

Megvont támogatások

Az APIA, a környezetőrség és a tűzoltóság között lévő együttműködést Haschi András, a Hargita megyei APIA igazgatója is kiemelte, hangsúlyozva, hogy ennek köszönhetően senki sem kerülheti el a felelősségre vonást. Az igazgató szerint számos példa volt már arra az elmúlt években, hogy a mezőgazdasági területek felégetése miatt nem részesültek területalapú támogatásokban a gazdák, évente több száz ilyen esetet jegyeznek. Kifejtette,

Ráadásul nem csak a felgyújtott területre kapott juttatástól esik el, hanem a teljes területalapú támogatástól, amelyre jogosult volt.