Törvénytelen és veszélyes, mégsem mondanak le a száraz növényzet égetéséről

Alig telt el úgy nap az elmúlt időszakban, hogy ne riasztották volna kigyulladt száraz növényzet oltásához a Hargita megyei tűzoltókat, egyes napokon egyik eset történt a másik után. Alina Maria Ciobotariu, a Hargita megyei tűzoltóság szóvivője megkeresésünkre elmondta, idén eddig 35 mezőgazdasági terület meggyújtásával kapcsolatos esethez riasztották a megyei tűzoltókat (ebből 16 áprilisban történt, közülük 11 Csíkszeredában), de az esetek száma még ennél is magasabb, mivel többször az önkéntes tűzoltó-alakulatok avatkoztak be.

A tűzoltósági szóvivő emlékeztetett, hogy a száraz növényzet meggyújtása törvénytelen Romániában, kivéve, ha az illető rendelkezik a polgármesteri hivatalok által kiállított tűzgyújtási engedéllyel. Ebben az esetben is be kell tartani azonban néhány alapszabályt. Többek között meg kell bizonyosodni, hogy biztosítva van a legkevesebb száz méteres távolság a tűz és a különböző épületek vagy az erdő között, az égetés továbbá tilos éjszaka vagy szeles időben. Hozzátette,

létezik egy együttműködés a tűzoltóság, a Hargita Megyei Környezetőrség és a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) között, amely széleskörű fellépést biztosít a gyújtogatókkal szemben.

A nádasok, bozótok vagy a füves területek környezetvédelmi hatósági beleegyezés és előzetes tűzvédelmi hatósági bejelentés nélküli égetése kihágásnak minősül, és 3000-től 6000 lejig terjedő pénzbírsággal büntethető a természetes személyek esetében, a jogi személyek pedig 25 és 50 ezer lej közötti pénzbírságra számíthatnak. Emellett

a védett területeken és az ökológiai rehabilitációs területeken történő égetés bűncselekménynek minősül,

és három hónaptól egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy bírsággal sújtható, amennyiben a keletkezett tűz az emberi életet vagy egészséget, az állatok vagy a növényzet épségét veszélyezteti. Az is fontos továbbá, hogy

amennyiben a kihágást olyan gazda követi el, aki mezőgazdasági támogatásra jogosult, a gyújtogatás miatt elveszítheti a támogatást.

A protokoll szerint a tűzoltóság minden hasonló esetben ismerteti az APIA-val a tűz helyszínét, így könnyen ki tudják deríteni, hogy támogatásra jogosult gazda területéről van-e szó.

A szigorú fellépésre azért van szükség a tűzoltósági szóvivő szerint, mivel egy ártalmatlannak ítélt tarlótűz gyorsan tragédiába torkollhat. Noha Hargita megyében erre eddig nem volt példa, az ország más megyéiben már emberéleteket is követelt a száraz növényzet felgyújtása.

Balla Izabella, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetője a téma kapcsán ismertette megkeresésünkre a nádasok, bozótok vagy füves területek égetésének fent említett következményeit, majd azt is kiemelte, hogy az intézmény rendszeresen ellenőrzéseket végez a gyújtogatások visszaszorítása érdekében, de a személyzethiány miatt nagyobb hangsúlyt fektetnek a védett területen történő égetésekre.

„Idén csak felügyelet nélkül hagyott égetésekkel szembesültünk, de voltak olyan alkalmak az előző években, amikor sikerült rajtakapnunk a tettest. Idén önkormányzatoktól is kaptunk olyan örvendetes visszajelzést, hogy beszálltak az illegális égetések elleni harcba, és hatáskörüknek megfelelően igyekeznek ezeket megfékezni, tetteseket beazonosítani és bírságolni” – sorolta Balla Izabella, majd kitért a jelenség káros hatásaira is.

• A száraz növényzet meggyújtása az érintett helyen légszennyezést okoz.
• Az égetések szén-dioxid és további káros égéstermékek, szálló és ülepedő részecskék, mint korom, por és más veszélyes anyagok keletkezésével járnak.
• Egy égetés során a vegetáció eltűnése révén az erózió fokozódik, különösen olyan területeken, amelyek természetes módon is ki vannak téve az eróziónak.
• Ugyanakkor nőhet az árvízveszély is.
• Az égetésnek az élőhelyekre gyakorolt hatása pusztító lehet. A növényzet mellett károsodnak a madárfészkek, az emlősök és a hüllők.
• Az égetésből származó füst az emberi egészségre is káros hatással van, hiszen különböző, a szemet, a bőrt vagy a légzőszerveket érintő panaszokhoz vezethet.
• Nem utolsósorban az égetések a magántulajdonban levő javakat is veszélyeztetik.

Az APIA, a környezetőrség és a tűzoltóság között lévő együttműködést Haschi András, a Hargita megyei APIA igazgatója is kiemelte, hangsúlyozva, hogy ennek köszönhetően senki sem kerülheti el a felelősségre vonást. Az igazgató szerint számos példa volt már arra az elmúlt években, hogy a mezőgazdasági területek felégetése miatt nem részesültek területalapú támogatásokban a gazdák, évente több száz ilyen esetet jegyeznek. Kifejtette,

miután megkapják a tűzoltóság jelentését, megnézik, hogy kié az adott terület, és ha támogatásra jogosult gazdáról van szó, megvonják tőle a támogatást.

Ráadásul nem csak a felgyújtott területre kapott juttatástól esik el, hanem a teljes területalapú támogatástól, amelyre jogosult volt.