Többet kell szelektíven gyűjteni, ellenkező esetben jön a tetemes bírság

A szelektív hulladékgyűjtést szabályozó rendeletek kimondják, hogy Romániában, de más uniós országokban is,

évről évre növelni kell az általános hulladékból kivont, szelektíven gyűjtött szemét arányát.

Ez azt jelenti, hogy részben figyelembe veszik a szelektív hulladékárátlókba összegyűjtött és beadott hulladékot, de az általános szemétből kiválogatott újrahasznosítható anyagok arányát is.

A szemétlerakókban településekre leosztva készítenek egy kimutatást a szelektív hulladékokról, amelyet lejelentenek a Környezetvédelmi Alaphoz. Az alap szakemberei a beküldött adatok alapján eldöntik, hogy egy-egy település teljesített-e a lakosság számarányához mért szelektív hulladékmennyiséget vagy sem. Ha nem, pénzbírságot kell fizetnie. Mi több,

ha nem fizeti ki a büntetést, akkor nem pályázhat a Környezetvédelmi Alap által meghirdetett pályázatokra,

például az iskolák hőszigetelésére, a közvilágítás korszerűsítésére, de más, a környezetvédelemmel és hulladékgazdálkodással kapcsolatos pályázatokra sem.

Marosvásárhelynek van amit behoznia: a nagyvárosban az elmúlt évek – és a lecserélt városvezetés – hanyagsága miatt gyakorlatilag nincs szervezett szelektív hulladékgyűjtés, hacsak a legjobb szándékkal a magánkezdeményezéseket nem számítjuk oda, vagyis azt, hogy egy pár környezettudatos család külön gyűjti az újrahasznosítható hulladékot és azt leadja gyűjtőknél vagy elhelyezi a nagyáruházaknál működő szelektív kukákban. A szelektív hulladékgyűjtés az új szemétszolgáltató kiválasztása után fog elindulni, előreláthatóan már idén nyáron.

Mint a marosvásárhelyi városháza illetékesétől megtudtuk, a megyeszékhelyet 2017–2019 között 2,6 millió lejre bírságolták, ezt a tekintélyes összeget azonban a város nem fizette ki a Környezetvédelmi Alapnak. A tavalyra esedékes büntetés értéke még nem ismert. Ezenkívül

a városházának több pere is van, amelynek tétje az illegális szemétlerakatokért kirótt büntetések eltörlése.

Amikor ezek véget érnek, kiderül, hogy hány millió lejt fizet ki az önkormányzat a városlakók adólejeiből az illegális hulladéktárolásért. Az illetékes elismerte, hogy a büntetés ki ne fizetése miatt a város nem tud az alap által meghirdetett pénzalapokra pályázni.

Szovátán, bár van szelektív hulladékgyűjtés, a város mégsem tudta teljesíteni a lakosság számarányát figyelembe vevő mennyiséget, így évek óta pénzbírságot kap a Környezetvédelmi Alapból. Mint Gál Kriszta, a városháza sajtószóvivője érdeklődésünkre elmondta,

egyelőre egyik évben sem sikerült elérni az előírt mennyiséget, így mindig pénzbírságot kapnak, amit ki is fizetnek.

Ennek pontos összegét az illetékes nem tudta megmondani. Kiemelte, azt tapasztalják, hogy elsősorban a fiatalok nyitottak ily módon gyűjteni a hulladékot, illetve azok, akik többször megfordultak vagy huzamosabb ideig éltek külföldön. A többség azonban nem érzi fontosnak külön gyűjteni az újrahasznosítható hulladékot.

Akkor lenne ez a gyűjtés hatékonyabb, ha külön ellenőriznék, hogy a családok szelektíven gyűjtenek-e vagy sem, és nagyobb lenne a hulladékelszállítási díj azoknak, akik ezt elmulasztják.

Szászrégenben nagylélegzetű tájékoztató kampány indult a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése érdekében, és ennek keretében a lakók különböző színű zsákokat is kapnak, mellé pedig egy-egy leírást, hogy melyikben mit kell gyűjtsenek. A városvezetés azt szeretné elérni, hogy jelentősen csökkenjen az általános kukákba kerülő hulladékmennyiség.

Mint Gráma Imola sajtószóvivő elmondta, tavaly 1,5 millió lejt fizetett ki a város a Környezetvédelmi Alapnak, és feltett céljuk, hogy idén több hulladékot gyűjtsenek szelektíven, illetve kevesebb bírságot fizessenek.

A szemeteszsákok szétosztása és a lakók tájékoztatása mellett komposztnak megfelelő tárolókat bocsátottak a kis zöldségkereskedők rendelkezésére, hogy a zöldhulladékot abba helyezzék el.

Abban reménykednek, hogy ez a tájékoztatási kampány meghozza az eredményé, és a jelenlegi 4–5 százalékról sikerül év végére a szelektív hulladékgyűjtést legalább 20 százalékra feltornázni.

Csíkszeredában, de több felcsíki és alcsíki községben is jól működik a szelektív hulladékbegyűjtés. Bors Béla csíkszeredai alpolgármester a Székelyhonnak elmondta, hogy

míg az országos átlag 4–5 százalék között van, Csíkszeredában az előírt szelektív hulladékmennyiség 20 százalékát teljesíteni tudják.

„Annak érdekében, hogy még hatékonyabb legyen a szelektív hulladékgyűjtés, új típusú tárolókat helyeztünk ki, amelyekben még a komposztnak valónak is helye van. Azt tapasztaltuk, hogy ahol ezeket már beüzemeltük, a lakók is jobban odafigyelnek az újrahasznosítható hulladék gyűjtésére. Tovább szeretnénk növelni a szelektíven begyűjtött hulladék mennyiségét, hiszen

Székelyudvarhelyre tavaly először róttak ki pénzbírságot, mert nem tudta teljesíteni az előírt szelektív hulladékmennyiséget.

Mint Zörgő Noémitól, a városháza sajtószóvivőjétől megtudtuk,

a teljes hulladékmennyiség 43 százaléka volt újrahasznosítható szemét, az elvárás pedig 60 százalék, így 140 ezer lejes pénzbírságot kellett kifizessenek a Környezetvédelmi Alaphoz.

A sajtószóvivő elmondta, a székelyudvarhelyi lakosok közül egyre többen értik meg, hogy fontos az újrahasznosítható hulladék külön gyűjtése, és odafigyelnek erre. A szemétszolgáltató is felzárkózott az elvárásokhoz, és két telephelyen válogatják szelektíven a hulladékot, így a telepre csak az a szemét kerül be, ami már nem újrahasznosítható.