Több százan vettek részt az úrnapi szentmisén és körmeneten Székelyudvarhelyen

Több százan gyűltek össze az úrnapi szentmisén és körmeneten Székelyudvarhely központjában csütörtök délelőtt: a környékbeli egyházközségek templomi zászlók alá rendeződve érkeztek tizenegy órára a Márton Áron térre, ahol a szabadtéri oltár előtt felsorakozókat Tamás József nyugalmazott püspök köszöntötte, majd a székelyudvarhelyi főesperesi kerület papjaival együtt mutatták be az ünnepi szentmisét, amelynek szónoka a város szülöttje, főtisztelendő Pál Vilmos Barna főesperes volt.

Ne az erőszak, ne a bűn uralkodjon el

A búcsús szentmise kezdetén a nyugalmazott püspök köszöntőjében elmondta, a jelenlévők szívük mélységes alázatával kéréseiket is hozzák Jézus elé, kérjék, hogy segítsen mindennapjaikban, különösen napjainkban, amikor a háború fenyeget.

„Most, amikor annyi kihívás előtt állunk, kérjük, hogy ne az erőszak, ne a gonoszság, ne a bűn uralkodjon el, és

„Ha az emberek szegényebbek, jobban megbecsülik a kenyeret. Táplálék nélkül minden arany, minden csillogás értéktelen. Ha üres a gyomor, nem lakhatunk jól arannyal, akkor csak a kenyér és a bor segít rajtunk. (...)

A prédikációban a főesperes kitért arra is, hogy Jézust követve telik meg életünk lelki örömmel, békességgel, szeretettel, figyelmességgel, jóindulattal és mindazokkal a tulajdonságokkal, amelyekre vágyunk mi is, és mindazok, akik körülöttünk élnek.

„Most az oltári szentség jeles ünnepén különleges figyelemmel vegyük körül a kenyér és bor színében köztünk jelenlévő Jézust. Áhítattal és szeretettel kísérjük el az ünnepi körmenetben, kérve, hogy maradjon velünk most és mindörökké” – zárta a szentbeszédet.

A körmenet az úrnapi liturgia része, ezt hagyományosan idén is a zetelaki keresztalja vezette, az idén elsőáldozók pedig virágszirmokkal szórták meg az körbehordozott Oltáriszentség útvonalát, amelynek négy stációja volt a sátoroltároknál, amelyeket a négy égtájnak megfelelően alakítottak ki. A székelyudvarhelyi főesperesi kerület zarándokünnepét hálaadás és áldás zárta, a szokásnak megfelelően a résztvevők zöldággal a kezükben tértek haza.