
Nőtt a donorok száma. 2016-hoz képest több vért gyűjtött be tavaly a megyei vérközpont
Fotó: Veres Nándor
Nőtt a véradók száma az elmúlt évben Hargita megyében, noha az előző évinél néhány százzal több adag vér nem számít jelentős növekedésnek. Idén viszont csökkentenie kell a költségvetését a Hargita Megyei Vérközpontnak, amit a véradók számának csökkenése nélkül szeretnének végrehajtani.
2018. február 06., 12:422018. február 06., 12:42
A 2016-ban mérthez képest mintegy háromszáz adaggal több vért gyűjtött be a Hargita Megyei Vérközpont tavaly. Ez ugyan nem számít jelentős növekedésnek, hiszen
Nem szeretnék, hogy csökkenjen a véradók száma, mindezt úgy, hogy egy kormányintézkedés értelmében a költségvetését viszont csökkentenie kell az intézménynek – tudtuk meg Kopacz Ildikótól. „Tíz százalékkal kell csökkentenünk. Nekünk kell kitalálnunk a módját.
– fogalmazott a Hargita Megyei Vérközpont Igazgatója.
Személyzethiány
Olyan települések ezek – például Székelykeresztúr –, ahol nem működik állandó vérközpont. „Ez is szervezést igényel, de nincs, aki megszervezze. Ez is egy nagy munka. Népszerűsíteni kell, tájékoztatni, megfelelő helyet biztosítani” – sorolta a teendőket a megyei vérközpont vezetője. Hozzáfűzte viszont, hogy időnként megszervezik ezeket az akciókat:
Jelenleg nincs általános vérhiány Hargita megyében – válaszolta kérdésünkre Kopacz Ildikó –, de egyes vércsoportok, most főként az A esetében több Rh-negatív faktorú vérre lenne szükségük.
A megyében egyébként a csíkszeredai sürgősségi kórház használja fel a legtöbb vért, de viszonylag sok vérre van szükség a székelyudvarhelyi kórházban is, ugyanis itt dolgozik a megye egyetlen hematológus orvosa (a vér, a vérképző- és nyirokszervek betegségeivel foglalkozó szakorvos). A szükséglet tekintetében a gyergyószentmiklósi kórház áll a harmadik helyen. A három térségben a véradók aránya tekintetében nagyjából hasonló a megoszlás, mint a szükséglet esetében – tájékoztatott a megyei vérközpont igazgatója.
Csíkszeredában és környékén mindennap lehet vért adni, Székelyudvarhelyen kedden és csütörtökön várják az önkéntes véradókat a helyi vérközpontban, Gyergyószentmiklóson pedig szerdánként gyűjtenek vért.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
Három helyszínen tartottak házkutatást szerdán egy gyermekpornográfiával kapcsolatos bűnügyben a Maros megyei szervezett bűnözés elleni rendőrök. Négy személyt vettek őrizetbe a Bukarestben, Kolozsváron és Suceava megyébe kiterjedő akcióban.
Siegfried Mureșan szerdán kijelentette, hogy a politikai válság megoldásának legegyszerűbb módja a kormánya beiktatása.
Siegfried Mureșan szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy kormányprogramjában szerepelni fog a közalkalmazotti bérek emelése és a nyugdíjak indexálása is.
Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat elérhetővé.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy kormányában három miniszterelnök-helyettes lesz, egy-egy az őt hivatalosan támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ részéről.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
A románok közel fele (47 százalék) úgy véli, előre hozott választásokra van szükség, a másik fele (szintén 47 százalék) viszont ellenzi ezt – derül ki a CURS felmérésének szerdán ismertetett eredményeiből.
szóljon hozzá!