Tíz éve működik a Homoród menti Őrangyal-program

Az ünneplést csoportképpel örökítették meg

Fotó: Szent Gellért Alapítvány

Tíz gyertya, száz tortaszelet, több száz fotó és ezernyi megosztható emlék – rendhagyó szüreti mulatságot tartottak kedden a Homoród menti Őrangyal program részesei Szentegyházán. Tíz éve találkoznak a különleges nevelési igényűek és ép segítőik.

Molnár Melinda

2017. november 01., 18:212017. november 01., 18:21

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A Szent Gellért Alapítvány 2007 óta kapcsolódott be a Caritas és a Hargita Megyei Sport- és Ifjúsági Igazgatóság Őrangyal-programjába. A Gábor Áron Művelődési Házban szüreti bál keretében ülték meg az évfordulót. Hálát adtak a megnyílt lelki ajtókért, és mert korlátok nélkül tehettek egymásért. Közel százan sereglettek össze a régióból.

Páll Emőke Sarolta örömmel látta, hogy a zord időjárás ellenére mennyien érkeztek számba venni a program alakulását és azt, miként vált a csapat Őrangyal-családdá. A gyermekekből kamaszok, a fiatalokból felnőttek lettek, de vannak olyanok is, akik fentről őrangyalkodnak. Sok esemény részesei voltak: a lövétei, kápolnási, szentegyházi találkozóknak, a Homoródfürdőn és Szelterszen tartott táboroknak, a megyei szintű szülinapoknak, a tengerparti táborozásoknak, a tehetségkutató alkalmaknak. Vendégük volt a magyarországi Nem Adom Fel Együttes is.

A program legnagyobb eredménye mégis az egyénekben, a családokban, a közösségekben történő változás segítése volt.

Koncsag László szentegyházasfalvi plébános áldást kért a további alkalmakra, kiemelve az őrangyalok szerepét. Molnár Tibor polgármester örült, hogy Szentegyháza ad otthont a rendezvénynek. Sok együtt tölthető alkalmat kívánt.

A sérültek által előadott Szent László-misztériumjátékról György Ida szólt. Az Őrangyal-táborban ismerkedtek meg a lovagkirály történetével, és vállaltak szerepeket. Több próba és találkozó után készült el a produkció, ami az ünneplés csúcspontjává vált. A szereplők meghatódva, teljes odaadással jelenítették meg a cselekményt.

Fotóválogatással nosztalgiáztak, majd gyertyát gyújtottak azokért, akik fentről vigyáznak rájuk: Lázár Ervin, Józsa László, András Elemér, Gólicza Árpád és Portik-Bakai Sándor. Majd személyes élményeket hallgattak meg. Egyed Zsuzsát, aki a program kezdetének hajtómotorja volt, Benedek Elek mozgássérültet, Szabó Laci bácsit, mindenkori sofőrjüket, Theil Emília önkéntest, György Attilát, az alapítvány vezetőjét, Martina Kovalszki német támogatót, György Rozáliát, aki egy sérült nevelőszülője, Sándor László és Demeter Erzsébet szülőket – személyes, vicces és megható emlékek hangzottak el. A szülőknek és a sérülteknek is nagy segítség ez a program, az önkénteseknek pedig életre szóló „élmény”.