
Fotó: Gergely Imre
Elismert erdélyi és magyarországi történészek, kutatók találkoznak ezekben a napokban Gyergyószentmiklóson, a több évtizedes hagyománnyal rendelkező történész konferencián. Erdély Romániához csatolásának százéves évfordulója környékén az ehhez vezető okok és következmények, az események pontosabb megismerését segíti az esemény.
2019. november 14., 14:472019. november 14., 14:47
A történelmi események és ezek szereplőinek megítélése különböző nézőpontok szerint sokféle lehet, befolyásolhatja ezt a kollektív emlékezet változása, de az éppen uralkodó politikai irányzatok szándéka is torzíthatja. Különösen igaz ez arra az időszakra, amely 1918 őszétől a trianoni szerződés aláírásáig és az azt követő évekre terjed. A gyergyószentmiklósi történész konferencia célja, hogy hozzájáruljon a felmerülő kérdések tisztázásához.
Amint Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviselője, Lukács Bence Ákos vezető konzul a konferencia megnyitóján rámutatott, néha evidensnek tűnő események is ki vannak szolgáltatva az adott kor ideológiájának, amely ennek szemüvegén át láttatja, torzítja a történelmi tények megítélését.
A konferenciát 1976 óta megszervező dr. Garda Dezső szavai is ehhez kapcsolódtak. A román hódítás, az 1918–1921 közötti zavaros időszak tényleges eseményeit nem ismerjük eléggé, mély kutatásokra van továbbra is szükség. Hozzátette, egy korábbi konferencián, amikor az 1916-os román betörés kegyetlenkedéseit ismertették, voltak, akik szerint ő és történésztársai eltúlozták ezeket, azt állítva, hogy nem is voltak olyan súlyosak a történtek, mint ahogy ott elhangzott. A mostani konferencia azonban ezt erősíti meg, több előadó kutatásai is igazolják a román hadsereg által elkövetett kegyetlenségeket.
A csütörtökön kezdődött Székelyföld és Erdély a román hódítástól az Országos Magyar Párt megalakulásáig című konferencia pénteken 9.30-tól folytatódik. András Szabolcs, Koszta István, Szabó Zsolt, Berekméri Árpád, Pál Antal Sándor, Garda Dezső és Szász Zoltán előadásai lesznek hallhatók a gyergyószentmiklósi városi könyvtárban.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
szóljon hozzá!