
Fotó: Gergely Imre
Elismert erdélyi és magyarországi történészek, kutatók találkoznak ezekben a napokban Gyergyószentmiklóson, a több évtizedes hagyománnyal rendelkező történész konferencián. Erdély Romániához csatolásának százéves évfordulója környékén az ehhez vezető okok és következmények, az események pontosabb megismerését segíti az esemény.
2019. november 14., 14:472019. november 14., 14:47
A történelmi események és ezek szereplőinek megítélése különböző nézőpontok szerint sokféle lehet, befolyásolhatja ezt a kollektív emlékezet változása, de az éppen uralkodó politikai irányzatok szándéka is torzíthatja. Különösen igaz ez arra az időszakra, amely 1918 őszétől a trianoni szerződés aláírásáig és az azt követő évekre terjed. A gyergyószentmiklósi történész konferencia célja, hogy hozzájáruljon a felmerülő kérdések tisztázásához.
Amint Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviselője, Lukács Bence Ákos vezető konzul a konferencia megnyitóján rámutatott, néha evidensnek tűnő események is ki vannak szolgáltatva az adott kor ideológiájának, amely ennek szemüvegén át láttatja, torzítja a történelmi tények megítélését.
A konferenciát 1976 óta megszervező dr. Garda Dezső szavai is ehhez kapcsolódtak. A román hódítás, az 1918–1921 közötti zavaros időszak tényleges eseményeit nem ismerjük eléggé, mély kutatásokra van továbbra is szükség. Hozzátette, egy korábbi konferencián, amikor az 1916-os román betörés kegyetlenkedéseit ismertették, voltak, akik szerint ő és történésztársai eltúlozták ezeket, azt állítva, hogy nem is voltak olyan súlyosak a történtek, mint ahogy ott elhangzott. A mostani konferencia azonban ezt erősíti meg, több előadó kutatásai is igazolják a román hadsereg által elkövetett kegyetlenségeket.
A csütörtökön kezdődött Székelyföld és Erdély a román hódítástól az Országos Magyar Párt megalakulásáig című konferencia pénteken 9.30-tól folytatódik. András Szabolcs, Koszta István, Szabó Zsolt, Berekméri Árpád, Pál Antal Sándor, Garda Dezső és Szász Zoltán előadásai lesznek hallhatók a gyergyószentmiklósi városi könyvtárban.
A barcasági Apácán a húsvéti kakaslövés éppúgy része az ünnepnek, mint a szemetelés és kapulopás, a piros tojás és a locsolkodás. A hagyomány világszinten egyedülálló, a jelképes bosszúállással több évszázados sérelemre emlékeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök áldott ünnepeket kívánt a katolikus és protestáns híveknek, akik április 5-én ünneplik a húsvétot.
Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.
XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a békéért. A pápa mindenkit arra szólított fel, csatlakozzon az imához.
A levélben szavazó választópolgárok, akik nem kapták meg postai úton a levélcsomagjukat, hétfőtől személyesen kérhetik annak pótlását a külképviseleteken vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban.
Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a vasárnap Agerpresnek Aurel Popescu.
Háziállatok is áldozatul estek annak a tűzvésznek, amely a Maros megyei Petelén ütött ki és amelyhez vasárnap kora hajnalban riasztották a szászrégeni tűzoltókat.
szóljon hozzá!