
Fotó: Gergely Imre
Elismert erdélyi és magyarországi történészek, kutatók találkoznak ezekben a napokban Gyergyószentmiklóson, a több évtizedes hagyománnyal rendelkező történész konferencián. Erdély Romániához csatolásának százéves évfordulója környékén az ehhez vezető okok és következmények, az események pontosabb megismerését segíti az esemény.
2019. november 14., 14:472019. november 14., 14:47
2019. november 14., 14:472019. november 14., 14:47
A történelmi események és ezek szereplőinek megítélése különböző nézőpontok szerint sokféle lehet, befolyásolhatja ezt a kollektív emlékezet változása, de az éppen uralkodó politikai irányzatok szándéka is torzíthatja. Különösen igaz ez arra az időszakra, amely 1918 őszétől a trianoni szerződés aláírásáig és az azt követő évekre terjed. A gyergyószentmiklósi történész konferencia célja, hogy hozzájáruljon a felmerülő kérdések tisztázásához.
Amint Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviselője, Lukács Bence Ákos vezető konzul a konferencia megnyitóján rámutatott, néha evidensnek tűnő események is ki vannak szolgáltatva az adott kor ideológiájának, amely ennek szemüvegén át láttatja, torzítja a történelmi tények megítélését.
A konferenciát 1976 óta megszervező dr. Garda Dezső szavai is ehhez kapcsolódtak. A román hódítás, az 1918–1921 közötti zavaros időszak tényleges eseményeit nem ismerjük eléggé, mély kutatásokra van továbbra is szükség. Hozzátette, egy korábbi konferencián, amikor az 1916-os román betörés kegyetlenkedéseit ismertették, voltak, akik szerint ő és történésztársai eltúlozták ezeket, azt állítva, hogy nem is voltak olyan súlyosak a történtek, mint ahogy ott elhangzott. A mostani konferencia azonban ezt erősíti meg, több előadó kutatásai is igazolják a román hadsereg által elkövetett kegyetlenségeket.
A csütörtökön kezdődött Székelyföld és Erdély a román hódítástól az Országos Magyar Párt megalakulásáig című konferencia pénteken 9.30-tól folytatódik. András Szabolcs, Koszta István, Szabó Zsolt, Berekméri Árpád, Pál Antal Sándor, Garda Dezső és Szász Zoltán előadásai lesznek hallhatók a gyergyószentmiklósi városi könyvtárban.
A múlt évben 9399 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 13,6 százalékkal nagyobb mint 2024.ben; a kiadások átlagösszege 8037 lej volt, ami a jövedelem 85,5 százalékát jelentette.
Sárga jelzésű viharriasztást adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Erdély, Moldova, Dobrudzsa, Munténia, és Olténia 23 megyéjének egyes térségeire.
Naponta 800 munkás, több mint 700 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Nyárádszereda autópálya-szakasz építésén, ahol már elkezdték az aszfaltozást – közölte Horațiu Cosma, a szállításügyi minisztérium államtitkára a közösségi oldalán.
Újabb sárga jelzésű hőségriasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM): szerdán nyolc megyében, csütörtökön pedig az ország több mint háromnegyedében lesz érvényben a figyelmeztetés.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ilie Bolojan, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetője, Dominic Fritz és Kelemen Hunor szövetségi elnök szerdán egyeztet a kisebbségi kormány megalakításáról és a miniszterelnök-jelöltről.
Megkezdődött a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) az Adrian Veștea kormányát támogató párttagok kizárási eljárása, amelyet a párt új alapszabályának bukaresti törvényszéki bejegyzése után zárnak le – jelentette be Ionel Bogdan képviselő.
A keddi cotroceni-i konzultációk után egy pártközi megállapodáson alapuló kisebbségi kormány körvonalazódik, amelynek a megalakítását fel kell gyorsítani – közölte kedd este Nicușor Dan.
A kiskérődző-pestis elleni immunválaszt, azaz antitestek jelenlétét igazolták a laborvizsgálatok két különböző Hargita megyei legelőtesten tartott juhok néhány példányában. Az egyelőre még rejtély, hogy miként kerülhettek kapcsolatba a kórokozóval.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Dragoș Pîslaru.
Vegyék ki a barnamedvét a szigorúan védett fajok kategóriájából, és rugalmasabb kezelést tegyenek lehetővé azokban a tagállamokban, ahol a faj nem veszélyeztetett – ezekkel a kérésekkel fordult az Európai Bizottsághoz Tánczos Barna.
szóljon hozzá!