
Fotó: Gergely Imre
Elismert erdélyi és magyarországi történészek, kutatók találkoznak ezekben a napokban Gyergyószentmiklóson, a több évtizedes hagyománnyal rendelkező történész konferencián. Erdély Romániához csatolásának százéves évfordulója környékén az ehhez vezető okok és következmények, az események pontosabb megismerését segíti az esemény.
2019. november 14., 14:472019. november 14., 14:47
2019. november 14., 14:472019. november 14., 14:47
A történelmi események és ezek szereplőinek megítélése különböző nézőpontok szerint sokféle lehet, befolyásolhatja ezt a kollektív emlékezet változása, de az éppen uralkodó politikai irányzatok szándéka is torzíthatja. Különösen igaz ez arra az időszakra, amely 1918 őszétől a trianoni szerződés aláírásáig és az azt követő évekre terjed. A gyergyószentmiklósi történész konferencia célja, hogy hozzájáruljon a felmerülő kérdések tisztázásához.
Amint Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviselője, Lukács Bence Ákos vezető konzul a konferencia megnyitóján rámutatott, néha evidensnek tűnő események is ki vannak szolgáltatva az adott kor ideológiájának, amely ennek szemüvegén át láttatja, torzítja a történelmi tények megítélését.
A konferenciát 1976 óta megszervező dr. Garda Dezső szavai is ehhez kapcsolódtak. A román hódítás, az 1918–1921 közötti zavaros időszak tényleges eseményeit nem ismerjük eléggé, mély kutatásokra van továbbra is szükség. Hozzátette, egy korábbi konferencián, amikor az 1916-os román betörés kegyetlenkedéseit ismertették, voltak, akik szerint ő és történésztársai eltúlozták ezeket, azt állítva, hogy nem is voltak olyan súlyosak a történtek, mint ahogy ott elhangzott. A mostani konferencia azonban ezt erősíti meg, több előadó kutatásai is igazolják a román hadsereg által elkövetett kegyetlenségeket.
A csütörtökön kezdődött Székelyföld és Erdély a román hódítástól az Országos Magyar Párt megalakulásáig című konferencia pénteken 9.30-tól folytatódik. András Szabolcs, Koszta István, Szabó Zsolt, Berekméri Árpád, Pál Antal Sándor, Garda Dezső és Szász Zoltán előadásai lesznek hallhatók a gyergyószentmiklósi városi könyvtárban.
Negyvenhét erőszakosan viselkedő személyt állítottak elő a hatóságok a keddi, bukaresti tüntetés résztvevői közül, és a rendőrségre kísérték őket. Az incidenseket okozó személyeket kiemelték a tüntetők közül, hogy eljárást indítsanak ellenük.
Hargita megyében 71 súlyos közúti baleset történt az év első nyolc hónapjában, ezekben tíz ember vesztette életét. A balesetek leggyakoribb oka a kerékpárosok szabálytalansága volt, de a nem megfelelő sebesség is sok esetben vezetett tragédiához.
Átfogó korlátozásokat vezetne be az Európai Bizottság a 15 év alatti gyermekek online szolgáltatásokhoz való hozzáférésében. A tervezet érintené a videómegosztókat, a mesterségesintelligencia-chatbotokat és az online játékplatformokat is.
Kővel dobált meg egy rendőrautót Borsán két máramarosi férfi. Az autó ablaka betört, a járműben ülő két rendőr megsérült. Az egyik gyanúsítottat később engedély nélkül tartott vadászfegyverrel is tetten érték.
Olykor már a székelyföldi megyék is feltűnnek a nyugat-nílusi láz igazolt eseteinek hivatalos listáján, és bár ezek a fertőzések nem minden esetben a térségben történtek, az valószínű, hogy a jövőben itt is számolni kell a nyugat-nílusi vírussal.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
A kormány kedden közölte, hogy tiszteletben tartja az állampolgárok törvényes jogát a békés tiltakozáshoz, de az állattartók keddi tüntetése túllépte ezt a határt, és sajnálatos erőszakba torkollott.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
A demonstráció kedd délelőtt elfajult: a hatóságok szerint a résztvevők áttörték a csendőrsorfalat, többen dulakodtak a rendfenntartókkal, akik könnygázspray-t vetettek be.
szóljon hozzá!