
Fotó: Gergely Imre
Elismert erdélyi és magyarországi történészek, kutatók találkoznak ezekben a napokban Gyergyószentmiklóson, a több évtizedes hagyománnyal rendelkező történész konferencián. Erdély Romániához csatolásának százéves évfordulója környékén az ehhez vezető okok és következmények, az események pontosabb megismerését segíti az esemény.
2019. november 14., 14:472019. november 14., 14:47
A történelmi események és ezek szereplőinek megítélése különböző nézőpontok szerint sokféle lehet, befolyásolhatja ezt a kollektív emlékezet változása, de az éppen uralkodó politikai irányzatok szándéka is torzíthatja. Különösen igaz ez arra az időszakra, amely 1918 őszétől a trianoni szerződés aláírásáig és az azt követő évekre terjed. A gyergyószentmiklósi történész konferencia célja, hogy hozzájáruljon a felmerülő kérdések tisztázásához.
Amint Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviselője, Lukács Bence Ákos vezető konzul a konferencia megnyitóján rámutatott, néha evidensnek tűnő események is ki vannak szolgáltatva az adott kor ideológiájának, amely ennek szemüvegén át láttatja, torzítja a történelmi tények megítélését.
A konferenciát 1976 óta megszervező dr. Garda Dezső szavai is ehhez kapcsolódtak. A román hódítás, az 1918–1921 közötti zavaros időszak tényleges eseményeit nem ismerjük eléggé, mély kutatásokra van továbbra is szükség. Hozzátette, egy korábbi konferencián, amikor az 1916-os román betörés kegyetlenkedéseit ismertették, voltak, akik szerint ő és történésztársai eltúlozták ezeket, azt állítva, hogy nem is voltak olyan súlyosak a történtek, mint ahogy ott elhangzott. A mostani konferencia azonban ezt erősíti meg, több előadó kutatásai is igazolják a román hadsereg által elkövetett kegyetlenségeket.
A csütörtökön kezdődött Székelyföld és Erdély a román hódítástól az Országos Magyar Párt megalakulásáig című konferencia pénteken 9.30-tól folytatódik. András Szabolcs, Koszta István, Szabó Zsolt, Berekméri Árpád, Pál Antal Sándor, Garda Dezső és Szász Zoltán előadásai lesznek hallhatók a gyergyószentmiklósi városi könyvtárban.
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt vasárnap 17 óra 16 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedések haladéktalan elfogadására szólította fel a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert vasárnap Sorin Grindeanu.
Négy megyében másodfokú (narancssárga jelzésű), 12 megye folyóvizeire elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
Lassan elhagyja térségünket a hétvégi lehűlést okozó mediterrán ciklon, hétfőig azonban még marad a csapadékos időjárás: az ország nagy részén eső, a hegyvidéken pedig havazás várható. Ezt követően javulásnak indul az időjárás.
Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.
Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
szóljon hozzá!