A törvényszék ezért kért egy kivizsgálást, a szakértő pedig kimutatta, hogy igaza van a hölgynek, mert telekkönyvileg egy rész valóban hozzájuk tartozik, de a holtág nagyobbik része állami tulajdon. Mivel a szakértő nem mondta ki, mekkora részről van szó, a törvényszék azt kérte, hogy határozzák meg pontosan.

Bencze István, az egyesület elnöke érdeklődésünkkor elmondta, az 1996-ból származó, 107-es számú törvény alapján a helyrajzi számmal nem rendelkező területek a tulajdonost illetik.

– közölte az egyesület elnöke.

Hozzátette, „a szakértő felmérései szerint a tó 1,33 hektárnyi területe telekkönyv szerint Balázs Emese tulajdona, de ő az egészet a magáénak tartja annak ellenére, hogy a közepe valamikor állami tulajdon volt, ma pedig nincs senki nevére telekkönyvezve. A törvény szerint tehát nincs jogunk a holtágnál horgászni, de megpróbálunk a horgászklubunkon keresztül szerződést kötni a tulajdonossal. Ennek ellenére nem hal meg a horgászat a Csíki-medencében, mivel márciusban megjelent a 60-as számú miniszteri határozat, amely lehetőséget ad arra, hogy szerződéseket tudjunk kötni a következő 10 évre. A határozat alapján egyébként 10 nap alatt meg kellett volna történjen a szerződéskötés, ez azonban még várat magára, mert egyik napról a másikra leváltották a minisztert, és az újat csak a napokban iktatták be. Egy mellékirattal azonban leközölték, hogy a szerződés megkötéséig engedélyt kaptunk a működésünkre, így lehet horgászni, és engedélyeket is tudunk kiállítani. Amennyiben más társaságok is akarnak szerződést kötni, licitre kerül sor, de a jelenlegi állás szerint az Oltnál, és az összes hegyi pataknál lehet horgászni. Ez azt jelenti, hogy a holtágon kívül pillanatnyilag bárhol lehet horgászni”.

„Elsősorban azért indult el ez a pereskedés, mert az egyesület jogtalanul használta édesapám területét. Amikor apukám lebetegedett, kihasználták az alkalmat, és betelepedtek a holtágra. Annak ellenére, hogy a holtág telekkönyvezett magántulajdon volt, és semmiféle jogos szerződésük nem volt, engedélyeket bocsátottak ki rá” – részletezte.

Mint mondta, „az egész telekkönyveztetve van, és hozzánk tartozik már a ′90-es évek óta, ők azonban ezt figyelembe se vették. Ezáltal félrevezettek egy csomó embert, mert az egyesület a per alatt, több felszólítás után is adott ki bérleteket, ezért nyugodt lelkiismerettel jöttek a horgászok a holtághoz halászni. Ebből aztán konfliktushelyzetek adódtak. Ez szerintem nem korrekt, mivel én semmit nem kértem tőlük, csak azt, ami amúgy is a családomé. A halastó április végén nyílik meg, és ott napi jeggyel lehet majd horgászni, a holtágban azonban egyelőre nem engedek horgászatot. Amíg nem fogják fel, hogy ez magántulajdon, és csak engedéllyel lehet, addig nem. Ha lecsillapodnak a kedélyek, és normálisan viselkednek a horgászok is, akkor hamarabb is szó lehet a nyitásról. Ezek után azonban kizárt, hogy szerződést kössek az egyesülettel. Az én kérésem annyi lenne, hogy tartsák tiszteletben édesapám tulajdonát” – hangsúlyozta Balázs Emese.