– magyarázta az igazgató, hozzátéve, hogy ezt az alacsony bevételt a kereskedelmi helyiségek bérbeadásával próbálják megfelelő módon kiegészíteni. A törvény lehetővé tette, hogy a béreket három és félszeresére, 1,50-ről 6 lejre növeljék. Az egyesületeknél, a politikai pártoknál is emelték a lakbért, tehát minden, nem lakás esetében, annak függvényében, hogy mire használják azt, vagy a város mely részén található. 

A szociális lakások nem vásárolhatók meg

Érdeklődésünkre, hogy kik jogosultak a szociális lakásra, Birtalan István elmondta, ezt a polgármesteri hivatal ezzel foglalkozó irodájában állapítják meg egy pontrendszer alapján. „Mi egy adott listával dolgozunk. Tehát nem mi döntünk, hogy ki kapjon szociális lakást. Minden év október 15-ig feliratkoznak a lakásigénylők, mi megkapjuk a listát, megállapítjuk a lakbér árát, és szerződést kötünk” – magyarázta az igazgató, hozzátéve, hogy

Amennyiben nem fizetik a megállapított lakbért, vagy nem tartják be a társadalmi normákat, szerződést bontanak és kilakoltatják a lakókat. A szociális lakásokat nem vásárolhatják meg a bérlők, ahogyan az ifjúsági (ANL) lakásokat sem. 

A lakások felújításával kapcsolatban az igazgató jelezte: a legfontosabb felújításokat – pontosabban javításokat – végzik el a leghamarabb: ott ahol csőrepedés vagy megrongálódott tető miatt ázik a létesítmény. Például a Hidegvölgyben vagy a Rovinari negyedben jelezték, hogy csőrepedés van, illetve eldugultak a lefolyók, amely további károsodáshoz vezet; ott azonnal hozzá kellett fogni a javítási munkálatokhoz.

A hosszabb tervek közt évente egy-egy lakás megvásárlása is szerepel, amelyért a piaci áraknak megfelelő bért kérnének, és nem szociális lakásnak használnák. A város tulajdonában az államosítás után 171 ingatlan maradt, aminek egy részét visszaigényelték, de a tulajdonosok még nem vettek át. Addig is, amíg ezek visszakerülnek a jogos tulajdonosokhoz, a szociális lakások iránti igénynek tesznek eleget. 

Telekkönyvi hiányosságok

Jelentős probléma, hogy a lakásgazdálkodási vállalat által működtetett ingatlanok közül mintegy 700 nem rendelkezik telekkönyvvel. Ilyen például a város tulajdonában levő Hangya épület, amely a városháza különböző hivatalainak, a helyi rendőrségnek és egyesületeknek ad helyet. Vannak ingatlanok vagy ingatlanrészek, amelyek műemlék kategóriába tartoznak. A Rózsák tere 14. szám alatti épületnek egyharmad része a városé, vagyis az első emelet, míg a földszinti és a második emeleti helyiségeknek más a tulajdonosa. Ennek a felújítása csak  közös megegyezéssel lehetséges – tette hozzá Birtalan. Szintén a Rózsák terén található az a műemlék jellegű épület is, amelyben egykor mozi működött és amelynek felújításához alaposan fel kell készülni, az engedélyek megszerzéséhez az önkormányzat segítségére is szükség lesz. 

Ami a szolgálati lakásokat illeti, az igazgató elmondta, a város tizenkét szolgálati lakással rendelkezik, amelyekben hivatalnokok laknak, akikkel egy-egy évre kötnek szerződést, amit szükség esetén meghosszabbítanak. A lakbéreket ugyancsak a 2007/310-es kormányhatározat alapján számolják ki.