Tej-kifli program Hargita megyében: ugyanazok a termékek, de legalább idejében

„Valószínűleg azon kevés megyék közé tartozunk, ahol hétfőn már elindult a szolgáltatás. A gyerekeknek meg kellett kapniuk a tejet és a kiflit. Megkérdeztem a kollégáimat, egyelőre nem érkezett panasz a termékekre” – közölte szerdán megkeresésünkre Borboly Csaba. A Hargita megyei önkormányzat elnöke elmondta, a tejet biztosító cégek többsége Hargita megyei, és a péktermékek beszállítóinak is több mint fele helyi vállalkozás. Ezt úgy tudták elérni, hogy a megyei tanács két-három községenként hirdette meg a közbeszerzési eljárást – tette hozzá.

A péktermékeket a legtöbb településen idén is a tordai székhelyű Logistic Media Pop Art biztosítja. Ez a vállalkozás az elmúlt években számtalan pénzbírságot kapott a nem megfelelő minőségű kiflik miatt, panaszok is jócskán voltak termékeire.

– nyomatékosított Borboly. Elmondta, előfordult olyan is, hogy szerdán vitte a hétfői, keddi péktermékeket a cég. Visszamenőleg ne vegyék át ezeket az iskolákban, mert ha a tanintézet képviselője aláírja az átvételi elismervényt, a megyei tanács már semmit sem tehet – hangsúlyozta.

Ugyanakkor kéri a szülőket, forduljanak a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőséghez, ha az iskolákban mégis átveszik a nem megfelelő termékeket, mert a megyei tanács csak így tudja szorgalmazni a szankciókat. A tordai cég a múlt évben kapott pénzbírságok miatt elveszítette bevételének tekintélyes részét, és a szerződést is felbontotta volna a megyei tanács, ám a tanintézetek nem vállalták az új közbeszerzési eljárás lebonyolításával járó több hónapos kiesést – közölte Borboly.

Az általunk felkeresett tanintézetekben egyelőre nincs panasz a tej-kifli program termékeire. Csáki Péter, a siménfalvi Marosi Gergely Általános Iskola igazgatója elmondta, idén is a tordai cégtől kapják a péktermékeket, de a gyerekektől hétfő óta nem kapott semmilyen negatív visszajelzést, és ez tavaly sem volt jellemző.

– fogalmazott az igazgató. Megjegyezte azonban, hogy az iskolába járó diákok többsége nem tehetős családból származik,

„Nálunk elfogy a kifli is, a tej is. Lehet, hogy a kifli minősége kifogásolható, de olyat nem láttam, hogy a gyerekek tömegesen eldobnák a péktermékeket” – mondta Csáki Péter. A siménfalvi általános iskola egyébként hétfőn három napi péktermékadagot kapott, két napra kiflit, a harmadik napra pedig kekszet.

A fenyédi óvodába az egész heti péktermékadagot leszállította hétfőn a tordai cég – tudtuk meg Pál Zsuzsánnától, az intézmény pedagógusától. Két napra kiflit kaptak a gyerekek, a maradék három napra pedig kekszet. A péktermékek minőségéről senki nem mond véleményt, a gyerekek hazaviszik, de nem tudni, hogy elfogyasztják-e, vagy az állatoknak adják – tudtuk meg a pedagógustól. Szerinte nem megfelelő a tordai cég termékeinek minősége, sokkal finomabb volt az, amit korábban egy Hargita megyei vállalkozás szállított az óvodába. A tejtermékek minőségével viszont elégedettek.

Abszurd előírások

Mint arról tavaly már írtunk, az elmúlt évek tej-kifli programjainak nagy rejtélye volt, hogy miként nyerhet a közbeszerzési eljárásokon a helyi cégekkel szemben egy Hargita megyétől több mint kétszáz kilométer távolságra bejegyzett vállalkozás. A tej- és péktermékeket gyártó Hargita megyei cégeknél érdeklődve egy egészen bizarr kép állt össze a tej-kifli programra vonatkozó törvény visszásságairól. A jogszabály ugyanis a nem helyi vállalkozások számára lehetőséget ad a ritkábban történő szállításra. Minél távolabbi egy cég, annál ritkábban kell szállítania, ötven kilométernél messzebbről már csak hetente. Így viszont annyira lefaraghatja a szállítási költségeket, hogy a távolság ellenére is csak nehezen tudnak versenyre kelni ajánlatával a helyi vállalkozások. Noha rövid szavatossági idejük miatt kifliket csak két napra lehet szállítani, ezt is ki lehet játszani többletfuvarok beiktatása nélkül: a heti adagban két napra elegendő kiflit szállít a cég, a maradék napokra pedig kekszet. Ha még a termékek súlyával is trükközik – amire volt példa az elmúlt években –, és a felhasznált alapanyagok minőségére sincs tekintettel, akkor

Így a vonatkozó törvény miatt hátrányos helyzetbe kerülnek a helyi cégek, holott a cél éppen az lenne, hogy friss és minőségi termékeket kapjanak a gyerekek.