
Segesvár legnagyobb vonzereje a középkori lakott vár
Fotó: Gálna Zoltán
Eszmecserét hirdetett meg a segesvári városvezetés, kérve a lakókat és helyi cégeket, hogy segítsenek közösen meghatározni, milyen irányban kell(enne) haladnia a városnak az elkövetkező tíz évben. Buzogány Erzsébet RMDSZ-es önkormányzati képviselő szerint a kezdeményezés nagyon jó, hiszen ahhoz, hogy a turizmus fejlődni tudjon, az egész városnak előre kell mozdulnia.
2021. február 28., 15:442021. február 28., 15:44
A tavalyi helyhatósági választásokon Segesvár „modern kori életében” először egy helyi párt, a Segesvárért Független Szövetség (UIPS) képviselője nyerte meg a polgármesteri tisztséget és e szövetség tanácsosai közül választották ki az alpolgármestert is. Az UIPS-nak nyolc éve vannak képviselői a helyi önkormányzati testületben, a most polgármesternek megválasztott, 41 éves Iulian Sîrbu is ezt a tisztséget töltötte be korábban. Megválasztásakor azt mondta,
Nemrég széles körű konzultációt hirdetett meg, amelyben feltérképezi a lakosság és a vállalkozók segítségével, hogy milyen területeken kellene fejleszteni a várost, mire van igény és hol vannak hiányosságok. A lakosság számára összeállított kérdőív bevezetőjében azt hangsúlyozza, hogy oda akarnak figyelni nemcsak a középkori várra és annak környékére, hanem az egész városra, minden segesvárira.
Buzogány Erzsébet RMDSZ-es önkormányzati képviselő szerint nagyon fontos a lakosság megkérdezése a város fejlesztését illetően, de külön dicséretreméltó, hogy a vállalkozókat is bevonják ebbe a felmérésbe. Hiszen nagyon fontos tudni, hogy ők jelenleg milyen helyzetben vannak, mire számítanak és milyen várost szeretnének.
Archív
Fotó: Gálna Zoltán
„Meggyőződésem, hogy a turizmusra, erre a nagy kincsre, kell hangsúlyt fektetni. Az elmúlt években megnőtt, a koronavírus járvány ellenére is, a turisták száma.
A szállásadóktól úgy tudjuk, többnyire hétvégi, illetve mindössze egyetlen éjszakát eltöltő vendégek jönnek. Ezen kellene javítani, és ahhoz, hogy ezt elérjük, sok mindent kell változtatni a városban is” – véli az önkormányzati képviselő.
Buzogány Erzsébet szerint nagyon fontos lenne, hogy végre megépüljön a segesvári terelőút, hiszen
De a terelőút hiánya miatt nem lehet kerékpárutakat kiépíteni, nem lehet élhető városról beszélni.
„Életet kell vinni a város főterére, játszótereket, kikapcsolódási lehetőségeket kell teremteni a városban is, nemcsak a várban. Korcsolyapályára, sportolási lehetőségekre van szükség, az évek óta elhanyagolt, kihasználatlan városi strand korszerűsítése is fontos kell legyen. De a környezetkímélő és korszerű tömegközlekedés is létfontosságú. Olyan várost kell kialakítanunk, amelyben a turisták több napot el tudnak tölteni, és nem azt mondják, hogy a várat láttuk, mehetünk tovább.”
A képviselő szerint radikális szemléletváltásra van szükség, hogy valóban fejlődni, változni tudjon Segesvár, és úgy látja, hogy a jelenlegi városvezetésben megvan erre az akarat. „Az elmúlt 30 évben a segesvári magyar tanácsosok mindig felajánlották segítségüket, szakmai tudásukat, tapasztalatukat a városvezetőknek, de jól együttműködtek az ellenzékkel is. Most a segesvári tanácsban jól képzett szakemberek vannak, és meggyőződésem, hogy a két RMDSZ-es tanácsossal együtt mind segíteni fognak a városvezetőnek, hiszen közös ügyünk a város fejlődése.”
A Világörökség része
Segesvár történelmi központja 1999 óta a Világörökség része. Várának egykori 14 tornyából 9 még most is áll, amelyeket 930 m hosszú várfal köt össze. Mindegyik torony a védelmére kijelölt céh nevét viseli. Óratornya a 14. században épült, 1556-ig városháza is volt. Híres zenélő óráján 12 apostol ezüst szobra sétált körbe, amelyeket 1601-ben elraboltak, majd 1648-ban pótoltak. Ma múzeum van benne. 2011-ben Segesvár 28 102 lakosából 20 874 román, 4782 magyar, 374 szász, 128 cigány, 52 egyéb anyanyelvűnek vallotta magát; 1892 fő nem nyilatkozott hovatartozásáról.
A téli ünnepi időszakra időzített pirotechnikai ellenőrzőakció részeként a rendőrség eddig közel 53 tonna pirotechnikai cikket foglalt le, 540 büntetőeljárást kezdeményezett és 606 személy ellen indított nyomozást.
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
szóljon hozzá!