
Segesvár legnagyobb vonzereje a középkori lakott vár
Fotó: Gálna Zoltán
Eszmecserét hirdetett meg a segesvári városvezetés, kérve a lakókat és helyi cégeket, hogy segítsenek közösen meghatározni, milyen irányban kell(enne) haladnia a városnak az elkövetkező tíz évben. Buzogány Erzsébet RMDSZ-es önkormányzati képviselő szerint a kezdeményezés nagyon jó, hiszen ahhoz, hogy a turizmus fejlődni tudjon, az egész városnak előre kell mozdulnia.
2021. február 28., 15:442021. február 28., 15:44
A tavalyi helyhatósági választásokon Segesvár „modern kori életében” először egy helyi párt, a Segesvárért Független Szövetség (UIPS) képviselője nyerte meg a polgármesteri tisztséget és e szövetség tanácsosai közül választották ki az alpolgármestert is. Az UIPS-nak nyolc éve vannak képviselői a helyi önkormányzati testületben, a most polgármesternek megválasztott, 41 éves Iulian Sîrbu is ezt a tisztséget töltötte be korábban. Megválasztásakor azt mondta,
Nemrég széles körű konzultációt hirdetett meg, amelyben feltérképezi a lakosság és a vállalkozók segítségével, hogy milyen területeken kellene fejleszteni a várost, mire van igény és hol vannak hiányosságok. A lakosság számára összeállított kérdőív bevezetőjében azt hangsúlyozza, hogy oda akarnak figyelni nemcsak a középkori várra és annak környékére, hanem az egész városra, minden segesvárira.
Buzogány Erzsébet RMDSZ-es önkormányzati képviselő szerint nagyon fontos a lakosság megkérdezése a város fejlesztését illetően, de külön dicséretreméltó, hogy a vállalkozókat is bevonják ebbe a felmérésbe. Hiszen nagyon fontos tudni, hogy ők jelenleg milyen helyzetben vannak, mire számítanak és milyen várost szeretnének.
Archív
Fotó: Gálna Zoltán
„Meggyőződésem, hogy a turizmusra, erre a nagy kincsre, kell hangsúlyt fektetni. Az elmúlt években megnőtt, a koronavírus járvány ellenére is, a turisták száma.
A szállásadóktól úgy tudjuk, többnyire hétvégi, illetve mindössze egyetlen éjszakát eltöltő vendégek jönnek. Ezen kellene javítani, és ahhoz, hogy ezt elérjük, sok mindent kell változtatni a városban is” – véli az önkormányzati képviselő.
Buzogány Erzsébet szerint nagyon fontos lenne, hogy végre megépüljön a segesvári terelőút, hiszen
De a terelőút hiánya miatt nem lehet kerékpárutakat kiépíteni, nem lehet élhető városról beszélni.
„Életet kell vinni a város főterére, játszótereket, kikapcsolódási lehetőségeket kell teremteni a városban is, nemcsak a várban. Korcsolyapályára, sportolási lehetőségekre van szükség, az évek óta elhanyagolt, kihasználatlan városi strand korszerűsítése is fontos kell legyen. De a környezetkímélő és korszerű tömegközlekedés is létfontosságú. Olyan várost kell kialakítanunk, amelyben a turisták több napot el tudnak tölteni, és nem azt mondják, hogy a várat láttuk, mehetünk tovább.”
A képviselő szerint radikális szemléletváltásra van szükség, hogy valóban fejlődni, változni tudjon Segesvár, és úgy látja, hogy a jelenlegi városvezetésben megvan erre az akarat. „Az elmúlt 30 évben a segesvári magyar tanácsosok mindig felajánlották segítségüket, szakmai tudásukat, tapasztalatukat a városvezetőknek, de jól együttműködtek az ellenzékkel is. Most a segesvári tanácsban jól képzett szakemberek vannak, és meggyőződésem, hogy a két RMDSZ-es tanácsossal együtt mind segíteni fognak a városvezetőnek, hiszen közös ügyünk a város fejlődése.”
A Világörökség része
Segesvár történelmi központja 1999 óta a Világörökség része. Várának egykori 14 tornyából 9 még most is áll, amelyeket 930 m hosszú várfal köt össze. Mindegyik torony a védelmére kijelölt céh nevét viseli. Óratornya a 14. században épült, 1556-ig városháza is volt. Híres zenélő óráján 12 apostol ezüst szobra sétált körbe, amelyeket 1601-ben elraboltak, majd 1648-ban pótoltak. Ma múzeum van benne. 2011-ben Segesvár 28 102 lakosából 20 874 román, 4782 magyar, 374 szász, 128 cigány, 52 egyéb anyanyelvűnek vallotta magát; 1892 fő nem nyilatkozott hovatartozásáról.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
szóljon hozzá!