
Segesvár legnagyobb vonzereje a középkori lakott vár
Fotó: Gálna Zoltán
Eszmecserét hirdetett meg a segesvári városvezetés, kérve a lakókat és helyi cégeket, hogy segítsenek közösen meghatározni, milyen irányban kell(enne) haladnia a városnak az elkövetkező tíz évben. Buzogány Erzsébet RMDSZ-es önkormányzati képviselő szerint a kezdeményezés nagyon jó, hiszen ahhoz, hogy a turizmus fejlődni tudjon, az egész városnak előre kell mozdulnia.
2021. február 28., 15:442021. február 28., 15:44
A tavalyi helyhatósági választásokon Segesvár „modern kori életében” először egy helyi párt, a Segesvárért Független Szövetség (UIPS) képviselője nyerte meg a polgármesteri tisztséget és e szövetség tanácsosai közül választották ki az alpolgármestert is. Az UIPS-nak nyolc éve vannak képviselői a helyi önkormányzati testületben, a most polgármesternek megválasztott, 41 éves Iulian Sîrbu is ezt a tisztséget töltötte be korábban. Megválasztásakor azt mondta,
Nemrég széles körű konzultációt hirdetett meg, amelyben feltérképezi a lakosság és a vállalkozók segítségével, hogy milyen területeken kellene fejleszteni a várost, mire van igény és hol vannak hiányosságok. A lakosság számára összeállított kérdőív bevezetőjében azt hangsúlyozza, hogy oda akarnak figyelni nemcsak a középkori várra és annak környékére, hanem az egész városra, minden segesvárira.
Buzogány Erzsébet RMDSZ-es önkormányzati képviselő szerint nagyon fontos a lakosság megkérdezése a város fejlesztését illetően, de külön dicséretreméltó, hogy a vállalkozókat is bevonják ebbe a felmérésbe. Hiszen nagyon fontos tudni, hogy ők jelenleg milyen helyzetben vannak, mire számítanak és milyen várost szeretnének.
Archív
Fotó: Gálna Zoltán
„Meggyőződésem, hogy a turizmusra, erre a nagy kincsre, kell hangsúlyt fektetni. Az elmúlt években megnőtt, a koronavírus járvány ellenére is, a turisták száma.
A szállásadóktól úgy tudjuk, többnyire hétvégi, illetve mindössze egyetlen éjszakát eltöltő vendégek jönnek. Ezen kellene javítani, és ahhoz, hogy ezt elérjük, sok mindent kell változtatni a városban is” – véli az önkormányzati képviselő.
Buzogány Erzsébet szerint nagyon fontos lenne, hogy végre megépüljön a segesvári terelőút, hiszen
De a terelőút hiánya miatt nem lehet kerékpárutakat kiépíteni, nem lehet élhető városról beszélni.
„Életet kell vinni a város főterére, játszótereket, kikapcsolódási lehetőségeket kell teremteni a városban is, nemcsak a várban. Korcsolyapályára, sportolási lehetőségekre van szükség, az évek óta elhanyagolt, kihasználatlan városi strand korszerűsítése is fontos kell legyen. De a környezetkímélő és korszerű tömegközlekedés is létfontosságú. Olyan várost kell kialakítanunk, amelyben a turisták több napot el tudnak tölteni, és nem azt mondják, hogy a várat láttuk, mehetünk tovább.”
A képviselő szerint radikális szemléletváltásra van szükség, hogy valóban fejlődni, változni tudjon Segesvár, és úgy látja, hogy a jelenlegi városvezetésben megvan erre az akarat. „Az elmúlt 30 évben a segesvári magyar tanácsosok mindig felajánlották segítségüket, szakmai tudásukat, tapasztalatukat a városvezetőknek, de jól együttműködtek az ellenzékkel is. Most a segesvári tanácsban jól képzett szakemberek vannak, és meggyőződésem, hogy a két RMDSZ-es tanácsossal együtt mind segíteni fognak a városvezetőnek, hiszen közös ügyünk a város fejlődése.”
A Világörökség része
Segesvár történelmi központja 1999 óta a Világörökség része. Várának egykori 14 tornyából 9 még most is áll, amelyeket 930 m hosszú várfal köt össze. Mindegyik torony a védelmére kijelölt céh nevét viseli. Óratornya a 14. században épült, 1556-ig városháza is volt. Híres zenélő óráján 12 apostol ezüst szobra sétált körbe, amelyeket 1601-ben elraboltak, majd 1648-ban pótoltak. Ma múzeum van benne. 2011-ben Segesvár 28 102 lakosából 20 874 román, 4782 magyar, 374 szász, 128 cigány, 52 egyéb anyanyelvűnek vallotta magát; 1892 fő nem nyilatkozott hovatartozásáról.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!