
Víz alatt több parcella Alcsíkon. Csapadékos időszakon vagyunk túl
Fotó: Farkas Tamás
Amennyiben az elmúlt másfél évtized adatait vesszük alapul, kijelenthetjük, hogy késésben vannak a tavaszi munkálatokkal a Hargita megyei mezőgazdálkodók, de száz év távlatában már nem számít kirívó esetnek, hogy április elején még nem fogtak hozzá a pityókaültetéshez, a tavaszgabonák vetéséhez a megyében. Valamikor Csíkban a pityókát csak április végén, május elején ültették.
2018. április 07., 17:352018. április 07., 17:35
A csapadékos, hosszú tél miatt egyelőre még nem fogtak hozzá a tavaszi munkálatokhoz a megyei mezőgazdálkodók, hiszen mindössze az elmúlt napokban volt igazán jó idő – tájékoztatott Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője hozzátette, ha 100 év átlagát nézzük, nincsenek megkésve a mezőgazdálkodóink, de ha csak az elmúlt 10–15 évet nézzük, akkor az idei tavaszi munkálatok kezdési időpontja későinek számít. Az utóbbi években ugyanis korán tavaszodott, így a tennivalókhoz is hamarabb hozzá lehetett látni, de ne feledjük, hogy
– mutatott rá a szakember. Azt is megtudtuk az intézményvezetőtől, hogy nemcsak megyénkben lesz későbbi a munkálatok elkezdése, hanem országosan is, de amíg az itteni gazdák behozhatják lemaradásukat, addig országos szinten nagyobb a késés.
A legnagyobb kárt Csíkkozmáson mérték fel, ahol mintegy 35 hektár őszi búza veszett ki a belvíz miatt, s habár azon kívül még érintett 345 hektárnyi gyepterület, abban az esetben viszont elenyésző a kár – ismertette Török Jenő. Megjegyezte, az említett őszi gabonával vetett parcellán visszatérő probléma a belvíz, idén pedig az időjárás miatt nagyobb területen keletkezett kár. A sok csapadék miatt, habár a területek nagy részének felszíne felszáradt, az alsóbb rétegek még túl nedvesek ahhoz, hogy a gazdálkodók munkagépekkel rámehessenek.
Tavaly április hetedikén írtunk először a tavaszi munkálatokról, akkor arról számoltunk be, hogy végéhez közeledik a tavaszbúza és a zab vetése, az előbbiből már elvetettek 1100 hektárnyit a becsült 1250 hektárból, utóbbi esetében pedig a várt 3800 hektárból 3700-at vetettek be. Tavaszárpa 700 hektáron került a földbe, összesen pedig 5800 hektárnyival számolnak. A megye fő kultúrájából, a pityókából 4700 hektárnyi volt már elültetve a várt 8500 hektárból. Akkor nem volt nagy gond a csapadékhiány miatt, de szükség lett volna egy jelentősebb, nem hideg esőzésre. 2016-ban az időjárás és a talaj minősége is kedvezett a tavaszi munkálatokat végző gazdáknak – írtunk róla az év április 8-án. Mint közöltük, a szántani való területeket már mind felszántották, és a tavaszbúza vetése is befejeződött: 1240 hektárnyi területet vetettek be azzal. A szakemberek becslése szerint két éve mintegy 3840 hektár zab került a megyei termőterületekbe, amelynek 85-90 százalékát elvetették akkora, a tavaszárpa vetését viszont még nem kezdték el. Végezetül a pityóka 3200 hektáron volt elültetve, azaz a becsült teljes terület – 8200 hektár – 35-40 százalékában.
Romániában vannak olyan megyék, ahol minden harmadik aktív munkaszerződés minimálbérre szól – jelentette ki szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke.
Két tonna törvénytelenül árusított pirotechnikai eszközt kobozott el a Maros megyei rendőrség tavaly, idén is fokozott ellenőrzéseket tart. Fontos változás, hogy 16 év felett már legálisan használhatók az alacsony kockázatú pirotechnikai eszközök.
Elhunyt Balázs Péter Kossuth-díjas színművész, a szolnoki Szigligeti Színház korábbi igazgatója – közölte az intézmény közösségi oldalán szerdán.
Idén októberben is negatív volt a természetes szaporulat Romániában (-7081 fő), a halálozások száma az 1,5-szöröse volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán az AUR beadványát és alkotmányosnak ítélte a második deficitcsökkentő csomag részét képező adóügyi intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet, amely egyebek mellett a helyi adók emelését is előírja.
Az ukrajnai konfliktus kezdete óta 4534 ukrán állampolgár kért menedékjogot a román államtól.
Majdnem tízmillió lej összértékben igényeltek fűtéstámogatást a fával fűtő, alacsony jövedelemből élők Hargita megyében. A fűtéspótlékot igénylők száma csökken a múlt évhez képest, de ennek az oka még nem teljesen ismert.
Nicușor Dan államelnök kedden kijelentette, hogy Románia jelentős összegeket fog beruházni a védelembe, de nem egyszerű felvásárlóként.
A román-francia kapcsolatok nem szokványos kétoldalú kapcsolatok; hosszú közös történelmünk és nagyon stabil jövőnk van – jelentette ki Nicușor Dan az Emmanuel Macron francia elnökkel tartott találkozója utáni párizsi sajtótájékoztatóján.
szóljon hozzá!