Huszonöten mentek be Búzásbesenyőből Marosvásárhelyre 1989. december 21-én, hogy kiálljanak a szabadságért. Egyiküket, a 33 éves Pajka Károlyt gyilkos lövedék találta el, és már nem tért haza családjához, szülőfalujába. Harminc év múlva, december 22-én mellszobort emeltek tiszteletére.
2019. december 22., 15:222019. december 22., 15:22
2019. december 23., 10:162019. december 23., 10:16
A római katolikus templomból is a megemlékezésre vonultak az emberek
Fotó: Haáz Vince
Huszonöten mentek be Búzásbesenyőből Marosvásárhelyre 1989. december 21-én, hogy kiálljanak a szabadságért. Egyiküket, a 33 éves Pajka Károlyt gyilkos lövedék találta el, és már nem tért haza családjához, szülőfalujába. Harminc év múlva, december 22-én mellszobort emeltek tiszteletére.
2019. december 22., 15:222019. december 22., 15:22
2019. december 23., 10:162019. december 23., 10:16
A római katolikus templomból is a megemlékezésre vonultak az emberek
Fotó: Haáz Vince
Búzásbesenyőben a két templom szomszédságában álló kis parkban vasárnap délben avatták fel Pajka Károly mellszobrát. A templomból kijövők kegyelettel emlékeztek egykori falustársukra, aki harminc évvel korábban Marosvásárhelyre ment, hogy a hangját hallassa a szabadságért.
Simon István, kerelőszentpáli polgármester, 30 évvel ezelőtt tagja volt annak a búzásbesenyői csoportnak, amely három napot töltött Vásárhelyen, és a hideg, esős decemberi időben a város főterére vonulva követelték a diktátor lemondását.
Voltak olyanok a faluban, akik akkor azt mondták nekünk, menjünk haza, mert bajunk eshet. Azóta sem derült ki, hogy ki lőtt akkor ránk, kinek a fegyvere ontotta életét Pajka Károlynak. Kegyelettel emlékezünk bajtársunkra, aki hősi halált halt a szabadságért, azért, hogy mi most a falu központjában karácsonyra készülődve, összegyűlhessünk, együtt énekelhessünk” – emlékezett vissza a polgármester.
Pajka Károly két fia és a községvezető leplezte le a szobrot
Fotó: Haáz Vince
„Érdemes volt-e akkor az utcára vonulni és meghalni?” – tette fel a kérdést Novák Zoltán történész, RMDSZ-es szenátor az ünnepségen. Válaszában kifejtette, hogy ha 1989-ben nem történik változás, akkor pár éven belül az erdélyi magyarok is az erdélyi szászok sorsára jutottak volna.
– hangoztatta Novák Zoltán.
Sokan összegyűltek a vasárnapi szoboravatóra
Fotó: Haáz Vince
A Barabás István szobrász által készített mellszobort a községvezető és Pajka Károly két fia leplezte le.
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Nagy Miklós Gábor Bozgor című kötetét mutatják be hétfőn este hat órakor a gyergyószetmiklósi városi könyvtárban. A kényszerű helyzet miatt Magyarországra települt alkotó az otthon és az idegenség jelentését fejtegeti művében.
Kereskedő cégeket ellenőriztek a hatóságok és az erdőrendészeti szakemberek, akik egy vállalkozásnál 23 köbméter olyan faanyagot találtak, amelynek eredetét nem tudták igazolni, és tárolása sem felelt meg az előírásoknak.
Esőzésre és havazásra ugyanakkor a szél felerősödésére is lehet számítani szombattól hétfőig – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Két új törvénytervezeten dolgozik a parlament családon belüli erőszak elleni küzdelemmel foglalkozó különbizottsága.
Maros, Hargita és Kovászna megyében is lecserélték az alprefektusokat a pénteki kormányülésen. Régi-új arcok vannak a szociáldemokrata politikusok között.
A kormány a 2027-es költségvetési lehetőségek és finanszírozási szükségletek figyelembevételével dönt a szakszervezetek által követelt béremelésekről – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ősszel rendszerint megnövekszik a kóbor kutyák száma Gyergyószentmiklós utcáin. Az utóbbi időben ismét több panasz érkezik a lakóktól. A befogásuk nem egyszerű, de tíz gazdátlan állatot begyűjtöttek a héten.
Tájékoztatót adott ki a Román Lottótársaság az október 29-i Joker 5/45 sorsoláson tapasztalt incidens miatt: egy műszaki hiba folytán nem került be az összes golyó a sorsológép keverődobjába.
Nehéz lesz összeállítani a 2027-es állami költségvetést, mivel a helyreállítási terv (PNRR) lezárulásával Románia a GDP 1,5 százalékának megfelelő finanszírozástól esik el, miközben jelentős védelmi kiadásokat is fedeznie kell.
Elfogadta a kormány az idei első költségvetés-kiigazítást, amely többletforrásokat biztosít az egészségügynek, a nyugdíjak kifizetésére és a helyi önkormányzatoknak; a GDP-arányos költségvetési hiánycélt változatlanul 6,2 százalékon tartják.
szóljon hozzá!