Huszonöten mentek be Búzásbesenyőből Marosvásárhelyre 1989. december 21-én, hogy kiálljanak a szabadságért. Egyiküket, a 33 éves Pajka Károlyt gyilkos lövedék találta el, és már nem tért haza családjához, szülőfalujába. Harminc év múlva, december 22-én mellszobort emeltek tiszteletére.
2019. december 22., 15:222019. december 22., 15:22
2019. december 23., 10:162019. december 23., 10:16
A római katolikus templomból is a megemlékezésre vonultak az emberek
Fotó: Haáz Vince
Huszonöten mentek be Búzásbesenyőből Marosvásárhelyre 1989. december 21-én, hogy kiálljanak a szabadságért. Egyiküket, a 33 éves Pajka Károlyt gyilkos lövedék találta el, és már nem tért haza családjához, szülőfalujába. Harminc év múlva, december 22-én mellszobort emeltek tiszteletére.
2019. december 22., 15:222019. december 22., 15:22
2019. december 23., 10:162019. december 23., 10:16
A római katolikus templomból is a megemlékezésre vonultak az emberek
Fotó: Haáz Vince
Búzásbesenyőben a két templom szomszédságában álló kis parkban vasárnap délben avatták fel Pajka Károly mellszobrát. A templomból kijövők kegyelettel emlékeztek egykori falustársukra, aki harminc évvel korábban Marosvásárhelyre ment, hogy a hangját hallassa a szabadságért.
Simon István, kerelőszentpáli polgármester, 30 évvel ezelőtt tagja volt annak a búzásbesenyői csoportnak, amely három napot töltött Vásárhelyen, és a hideg, esős decemberi időben a város főterére vonulva követelték a diktátor lemondását.
Voltak olyanok a faluban, akik akkor azt mondták nekünk, menjünk haza, mert bajunk eshet. Azóta sem derült ki, hogy ki lőtt akkor ránk, kinek a fegyvere ontotta életét Pajka Károlynak. Kegyelettel emlékezünk bajtársunkra, aki hősi halált halt a szabadságért, azért, hogy mi most a falu központjában karácsonyra készülődve, összegyűlhessünk, együtt énekelhessünk” – emlékezett vissza a polgármester.
Pajka Károly két fia és a községvezető leplezte le a szobrot
Fotó: Haáz Vince
„Érdemes volt-e akkor az utcára vonulni és meghalni?” – tette fel a kérdést Novák Zoltán történész, RMDSZ-es szenátor az ünnepségen. Válaszában kifejtette, hogy ha 1989-ben nem történik változás, akkor pár éven belül az erdélyi magyarok is az erdélyi szászok sorsára jutottak volna.
– hangoztatta Novák Zoltán.
Sokan összegyűltek a vasárnapi szoboravatóra
Fotó: Haáz Vince
A Barabás István szobrász által készített mellszobort a községvezető és Pajka Károly két fia leplezte le.
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Közgyűlésen döntenek a Maros megyei polgármesterek a jövő évi szemétdíj megemeléséről és minden településnek egy szavazata van. Bár a marosvásárhelyi tanácsosok elutasították a díjemelést, a peremtelepülések dönthetnek másként.
Egész tanéven át tartó programsorozattal ünnepli a gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály Műszaki Líceum az iskola alapításának 150. évfordulóját. A jubileumi események nyitányaként erdélyi vallásturisztikai diákversenyt szerveznek.
Pénteken kapcsolják vissza az országos villamosenergia-hálózatra a csernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, egy nappal később a korábban tervezettnél – közölte szerdán a Nuclearelectrica.
Megkezdődött a Siemens új erdélyi gyárának építése szerdán – írja az MTI a Profit.ro román gazdasági hírportál nyomán.
Bárki számára elérhető az az online kötet, amely erdélyi magyar pedagógusok jógyakorlatait, újító ötleteit foglalja magában. Ezt be is mutatták kedden este Marosvásárhelyen a régi bábszínházban a PedCafé elnevezésű rendezvényen.
Egy hónapra elrendelte Orbán Áron és élettársa letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság szerdán. Egy gyanúsítottat bűnügyi felügyelet alá helyezett, egy másik pedig szabadlábon védekezhet.
Szűkített létszámmal, de a Maros megyei RMDSZ-nél folytatják az Eurotrans Alapítvány által biztosított ügyintézést és januártól is segíteni fognak a hozzájuk fordulóknak a magyar állampolgársághoz kapcsolódó iratcsomók összeállításában.
Hat buszt vásárol a hat községet és Székelyudvarhelyt magába foglaló Tarnscom Fejlesztési Társulás (ADI), amelyekkel helyközi járatokat indítana jövő évtől. Idővel más települések is csatlakozhatnának hozzájuk és kiterjesztenék a hálózatot.
Románia lakosságának 37,8 százaléka nem tudott volna saját forrásból fedezni egy váratlan kiadást 2025-ben, ami az ötödik legmagasabb arány volt tavaly az Európai Unióban – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
A romániaiak 51,9 százaléka szerint elsősorban a szülők és a családok felelőssége az iskolai erőszak megelőzése – derül ki az INSCOP Research szerdán közzétett felméréséből.
szóljon hozzá!