Szent Benedek, a nyugati szerzetesség atyja

Szent Benedek ábrázolása egy korabeli festményen. Forrás: Wikipédia

Európa fővédőszentjére, a nyugati szerzetesség atyjára, a bencés rend alapítójára és regulájának kidolgozójára emlékezik július 11-én a katolikus egyház.

Molnár Melinda

2020. július 11., 09:212020. július 11., 09:21

Nursiai Szent Benedek (480 körül – 543/547) apátnak, a bencések illetve a benedikánák patrónusának védelme alatt állnak a barlangkutatók, a rézművesek, a tanítók, iskolások, a haldoklók, bronzművesek és a bányászok.

Legendáriuma rendkívül gazdag, benne több történet kapcsolódik a kísértés és a kísértő legyőzéséhez. Benedek leprást gyógyított, feltámasztott egy halott gyermeket, mérgezés okozta bőrbetegségből gyógyított ki egy férfit. Parancsára egyik tanítványa vízen járt, hogy kimenthessen egy fuldoklót. Rendkívüli képességeit máig számon tartja a közösségi emlékezet, mérgezés, gyulladások, bőrbetegség, láz ellen fordulnak hozzá. Védelmét kérik a harcban is.

Bencés szabályzatában a szerzetesi közösség külső és belső életet alárendelte a helyhezkötöttségnek.

Fontos pontjai továbbá az erkölcsi életmód, az engedelmesség, a közösségi imádkozás, azaz a zsolozsma ugyanakkor az is, hogy az istentiszteletet semmi sem előzheti meg. Szerzetesei eme regula alapján európai kultúrateremtő erővé váltak.

Fogadalmi ünnep

2007. július 11-én, Szent Benedek napján Gyimesfelsőlok görbepataki részén az ítéletidő, az erős szél illetve a jégverés hatalmas pusztítást okozott. A helybéliek előbb keresztet, majd kápolnát építettek: a szent tiszteletére fogadalmi búcsús szentmisén vesznek részt minden évben ezen a napon.