Szent Ágoston, „a kegyelem doktora”

A gyulafehérvári főegyházmegye egyetlen Szent Ágoston oltalmába ajánlott templomát tíz éve, 2009. augusztus 29-én szentelték fel Csíkszeredában.

Fotó: Pinti Attila

Szent Ágostont, az egyháztanítót, az egyikét a négy nyugati egyházatyának ünnepeljük augusztus 28-án, szerdán.

Molnár Melinda

2019. augusztus 28., 10:012019. augusztus 28., 10:01

„Oly későn szerettelek meg Téged, te mindig új és régi Szépség, későn szerettelek meg. De hogyan történhetett ez: Te bennem voltál, és én kívül voltam saját magamon. Hívtál engem, és a kiáltásod legyőzte a süketségemet; felragyogtál, és fényességed elűzte vakságomat” – írja a Vallomásokban a nagy megtérő, Szent Ágoston (354–430) püspök.

Az Ágoston-rendi kanonokok, a remeték és Karthágó patrónusának, a teológusok védőszentjének Isten felé vezető útja harminckét évig tartott.

Közben sok olvasással, elmélyült tanulmányokkal, széleskörű tudással, szenvedéllyel és olthatatlan kíváncsisággal kereste a válaszokat az élet nagy kérdéseire. Míg erkölcsi és világnézeti görbéit bejárta, mélyen hívő édesanyja (Szent) Mónika soha nem szűnt meg imádkozni érte, többet beszélgetett Istennel a fiáról, mint fiával Istenről.

Erre kevés módja akadt, mert a kicsapongó fiatal Ágoston nélküle költözött Rómába, majd Milánóba ment. Utóbbiban Szent Ambrus beszédeit hallgatva ismerte meg a keresztény tanítást: Isten tiszta szellem, az emberi lélek halhatatlan és az ember szabad akarattal rendelkezik. Vallomásaiban azt is leírja, miként segítették filozófiai tanulmányai, hogy megnyíljon számára az Istenhez vezető út, és miként változott meg minden értelemben addigi élete.

Az ókeresztény kor legjelentősebb filozófusa és teológusa.

Az augusztus 28-án ünnepelt szent, egyháztanító egyike a négy nyugati egyházatyának.