Szent Ágoston, a nagy megtérő

Csíkszereda Szent Ágoston oltalmába ajánlott temploma

Fotó: Pinti Attila

Az ókeresztény kor legjelentősebb filozófusa és teológusa. A ma ünnepelt szent, egyháztanító egyike a négy nyugati egyházatyának. A gyulafehérvári főegyházmegye egyetlen Szent Ágoston oltalmába ajánlott templomát 2009. augusztus 29-én szentelték fel Csíkszeredában.

Molnár Melinda

2020. augusztus 28., 15:372020. augusztus 28., 15:37

Védőszentjének és édesanyjának, Szent Mónikának a szobrai Xantus Géza csíkszeredai képzőművész alkotásai. A templombúcsút vasárnap 12 óra 30 perctől tartják, szónoka Oláh Zoltán kanonok, a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola szentírástudomány tanára.

A tógában, római szerzőként vagy püspökként miseruhában, más helyen az Ágoston-rendi kanonok, illetve remeték ruhájában ábrázolt szent Karthágó város és a teológusok patrónusa, illetve a nevét viselő kanonok és remeték védőszentje. A néphit szerint különös közbenjárását kérheti az az őrszem, aki az éjfélt követő egy órában hunyt el.

Szent Ágoston (354–430) püspöknek az Isten felé vezető útja 32 évig tartott. Vallomása szerint: „Te bennem voltál, és én kívül voltam saját magamon”. Míg erkölcsi és világnézeti görbéit bejárta, mélyen hívő édesanyja (Szent) Mónika soha nem szűnt meg imádkozni érte, többet beszélgetett Istennel a fiáról, mint fiával Istenről.

Ágoston Szent Ambrus beszédeit hallgatva ismerte meg a keresztény tanítást. Vívódásai, útkeresései után akkor nyílt meg számára az Istenhez vezető út, és változott meg minden értelemben addigi élete. 113 könyv és 218 levél maradt utána. A kései utódai a „kegyelem doktora” címmel ruházták fel.