Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

09:18

Hétfőtől ismét vásárolhatók lakossági állampapírok

08:55

Hogy kerül a diófára a szekér és patakpartra a kapu? – Maros-menti húsvéti szokások nyomában

21:39

Corbu Marius duplájával nyert rangadót a Ferencvárosi TC

20:58

Apáca: a hely, ahol húsvét vasárnapján leszámolnak az áruló kakassal

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön

Megtalálták a két eltűnt kislányt

Jövő héten érkezik a nyugdíj, a kiegészítő támogatás viszont csak jövő hónapban

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá

Három kilométert cipelte az erdész a kislányokat, miután megtalálta őket

Románia kitart Ukrajna támogatása mellett

Brüsszeli bíróság: 600 millió eurót kell fizetnie Romániának az át nem vett vakcinákért

Kelemen Hunor: a szavazati jog nem dísz – használni kell

Kétszintes, részben süllyesztett parkolóházat építenének Csíkszeredában

650 millió dolláros hitelt hagyott jóvá a Világbank a román kormány fejlesztési projektjeinek támogatására

Székelyudvarhely bizonyította, hogy jövője, ereje van a táncháznak

Az esemény mottójához híven több ezren zenéltek és táncoltak az Erdélyi Táncháztalálkozón

Fotó: Haáz Sándor

Fonott hajú lányok és kalapos legények özönlötték el Székelyudvarhelyt a hétvégén az Erdélyi Táncháztalálkozó alatt. Énekeltek, táncoltak a színpadon, a sporcsarnokban, a városi parkban, a folkkocsmában és a táncházban is. Mindezzel bizonyították, hogy a negyven éves mozgalom ma is él és virul.

Veres Réka

2017. szeptember 24., 11:152017. szeptember 24., 11:15

Székelyudvarhely volt a táncházak fellegvára az elmúlt napokban. A kilencedik Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztivállal összefonódva az Erdélyi Táncháztalálkozó megmozgatta a város apraját-nagyját, de a negyven éves táncházak veteránjait és legfiatalabbjait is. Négy évtizede Magyarországon, majd Erdélyben is

a néptánc lekerült a színpadokról, és a városi fiatalok szórakozási, lassan pedig életformájává vált.

Fotó: Haáz Sándor

Generációk váltották egymást, de a mozgalom megmaradt. Székelyudvarhelyen is lehetett látni a lelkes részeseit a mozgalomnak, akik három irányból indulva pénteken dallal hívogatták a város lakóit a gálaműsorra, ahol szinte maratoni műsorral „lajstromozták” a színpadon a négy évtized korszakait, kiemelkedő alakjait.

Fotó: Haáz Sándor

Rendszerint visszafogottan tervezek, de a felvonulás nagysága meglepett. Amikor a Művelődési Ház mellett a sportcsarnok felé tértünk, a sor vége még a szállodánál volt, ezzel alá is támasztottuk a mottónkat, hogy több mint száz zenész, adatközlő, és több mint ezer táncos vett részt

– mondta Orendi István főszervező.

Fotó: Haáz Sándor

Szombaton a táncosok és zenészek foglalták el a városi parkot, a minifocipályán a színpadon táncoltak és muzsikáltak, míg a Park Étteremben szakmai előadások zajlottak. A teraszon, a padokon imitt-amott muzsikusok húzták, s szinte nem volt hely, ahol ne lett volna legalább egy-két táncos, sokan táncoltak, de talán még többen társalogtak azokkal, akikkel ritkán látják egymást, vagy épp a jubileumi rendezvényen barátkozott össze.

Fotó: Haáz Sándor

Nagyon rég volt olyan, hogy ennyi táncházas, közeli és távoli ismerős, barát összefusson. A helyiek is csatlakoztak szép számban, a sportcsarnok megtelt az előadások alatt, de Művelődési Ház és minifocipálya környékén is lehetett látni az érdeklődőket. Ez is célunk volt, hogy a több mint ezer meghívott mellett, az udvarhelyiek is bekapcsolódjanak

– tette hozzá Orendi. Tervezik, hogy megismétlik a rendezvényt, ám úgy érzi, hogy az első kiadás sikere, a jubileumi alkalom és a létszám is magasra tette a mércét. Mint elmondta, a szervezés során felmerült az is, hogy más városban is átköltözzön majd a rendezvény, ugyanakkor arra is rájöttek, hogy Székelyudvarhely adottságai miatt tökéletes házigazda, hiszen a jelenlegi helyszín – a Művelődési Ház, a minifocipálya, illetve a sportcsarnok „háromszöge” – is megfelelő Orendi szerint.

Fotó: Haáz Sándor

„Negyven évvel ezelőtt zömmel az akkori táncházasok lázadtunk az ellen, amit a színpadon láttunk népzene és néptáncban megjelenítve, hiszen úgy gondoltuk, hogy az nem az, ami kellene legyen. Azok az együttesek akkor mást csináltak, és mi mást szerettünk volna: az igazit, a hagyományt, ezért is jött létre a táncházmozgalom” – mondta el a rendezvényen Deák Gyula, a Romániai Magyar Néptánc Egyesület elnöke, aki szerint

az is figyelemre méltó, hogy a mozgalomnak ma is helye van, ezt bizonyítja az udvarhelyi találkozó is.

Szerinte jövője, ereje van a táncháznak, hiszen ma is egyre több fiatal kapcsolódik be.