Az esemény mottójához híven több ezren zenéltek és táncoltak az Erdélyi Táncháztalálkozón
Fotó: Haáz Sándor
Fonott hajú lányok és kalapos legények özönlötték el Székelyudvarhelyt a hétvégén az Erdélyi Táncháztalálkozó alatt. Énekeltek, táncoltak a színpadon, a sporcsarnokban, a városi parkban, a folkkocsmában és a táncházban is. Mindezzel bizonyították, hogy a negyven éves mozgalom ma is él és virul.
2017. szeptember 24., 11:152017. szeptember 24., 11:15
Székelyudvarhely volt a táncházak fellegvára az elmúlt napokban. A kilencedik Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztivállal összefonódva az Erdélyi Táncháztalálkozó megmozgatta a város apraját-nagyját, de a negyven éves táncházak veteránjait és legfiatalabbjait is. Négy évtizede Magyarországon, majd Erdélyben is
Fotó: Haáz Sándor
Fotó: Haáz Sándor
Fotó: Haáz Sándor
Generációk váltották egymást, de a mozgalom megmaradt. Székelyudvarhelyen is lehetett látni a lelkes részeseit a mozgalomnak, akik három irányból indulva pénteken dallal hívogatták a város lakóit a gálaműsorra, ahol szinte maratoni műsorral „lajstromozták” a színpadon a négy évtized korszakait, kiemelkedő alakjait.
Fotó: Haáz Sándor
Fotó: Haáz Sándor
Fotó: Haáz Sándor
– mondta Orendi István főszervező.
Fotó: Haáz Sándor
Fotó: Haáz Sándor
Fotó: Haáz Sándor
Fotó: Haáz Sándor
Szombaton a táncosok és zenészek foglalták el a városi parkot, a minifocipályán a színpadon táncoltak és muzsikáltak, míg a Park Étteremben szakmai előadások zajlottak. A teraszon, a padokon imitt-amott muzsikusok húzták, s szinte nem volt hely, ahol ne lett volna legalább egy-két táncos, sokan táncoltak, de talán még többen társalogtak azokkal, akikkel ritkán látják egymást, vagy épp a jubileumi rendezvényen barátkozott össze.
Fotó: Haáz Sándor
Fotó: Haáz Sándor
Fotó: Haáz Sándor
– tette hozzá Orendi. Tervezik, hogy megismétlik a rendezvényt, ám úgy érzi, hogy az első kiadás sikere, a jubileumi alkalom és a létszám is magasra tette a mércét. Mint elmondta, a szervezés során felmerült az is, hogy más városban is átköltözzön majd a rendezvény, ugyanakkor arra is rájöttek, hogy Székelyudvarhely adottságai miatt tökéletes házigazda, hiszen a jelenlegi helyszín – a Művelődési Ház, a minifocipálya, illetve a sportcsarnok „háromszöge” – is megfelelő Orendi szerint.
Fotó: Haáz Sándor
Fotó: Haáz Sándor
Fotó: Haáz Sándor
Fotó: Haáz Sándor
„Negyven évvel ezelőtt zömmel az akkori táncházasok lázadtunk az ellen, amit a színpadon láttunk népzene és néptáncban megjelenítve, hiszen úgy gondoltuk, hogy az nem az, ami kellene legyen. Azok az együttesek akkor mást csináltak, és mi mást szerettünk volna: az igazit, a hagyományt, ezért is jött létre a táncházmozgalom” – mondta el a rendezvényen Deák Gyula, a Romániai Magyar Néptánc Egyesület elnöke, aki szerint
Szerinte jövője, ereje van a táncháznak, hiszen ma is egyre több fiatal kapcsolódik be.
Ha a vakációs időszakra is levonják a tanügyi bérekből a társadalombiztosítási hozzájárulásokat, akkor a vakáció idejére is jár az oktatásban dolgozóknak az ételjegy – erre hivatkozva indított sikeres pereket az állam ellen a tanügyi szakszervezet.
A teljesítménykényszertől a testképzavarokig, a válás okozta problémáktól a környezeti változásokból eredő feszültségekig rendkívül széles azoknak a problémáknak a skálája, amellyel a gyermekek az iskolai tanácsadókhoz kerülnek vagy fordulnak.
A Tarisznyás Márton Múzeumban január 15-ig tekinthető meg a Szárhegyi Művésztelep fennállásának 50. évfordulója tiszteletére létrejött kiállítás. Az alkotótábor mára a magyar kultúra szerves részévé vált – hangzott el a szombati megnyitón.
Immár a negyedik éve biztatja a városi önkormányzat a sepsiszentgyörgyi iskolásokat és óvodásokat arra, hogy karácsonyi témájú rajzokat küldjenek be, melyekkel majd „átfestik” a Tamási Áron Színház épületét.
Magyarországi és lengyelországi résztvevőkkel közösen tartanak szakmai napokat a csíkszeredai Angyalkert óvodában november 18-22. között. A programok során új pedagógiai módszereket is megismerhetnek az érdeklődök.
Tűz ütött ki egy rögtönzött faház-komplexumnál szombaton késő este Segesváron, több mint három építményben, mintegy 250 négyzetméteren pusztítottak a lángok, mire megfékezték a tűzoltók.
Az 1944-es átállásról tartott előadást Benkő Levente történész. Előadása fókuszában a magyarellenes intézkedések és megszólalások kaptak hangot, illetve a székelyföldi foglyok sorsát ismertette.
Erdei iskolát hoznának létre, ahol a természet szeretetére nevelhetik a gyerekeket, ezért is szervezte meg a Szentegyházi Közbirtokossági Egyesület és a Szentegyházi Nagycsaládosok Egyesülete a Kárpát-medencei Erdőpedagógiai Konferenciát és Szemlét.
A rendszerváltozás utáni, még mindig zavaros időkben foglalta el a székelyudvarhelyi polgármesteri széket Szász Jenő. Szakács-Paál Istvánnak már könnyebb a dolga – igaz, neki az elmúlt nyolc évnyi karantént kell feloldania.
Búcsút és jubileumi ünnepséget tartottak a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumnál. Az iskola védőszentjének ünnepére gyűltek össze a tanintézmény kápolnájában, ahol visszatekintettek az elmúlt 30 esztendőre.
szóljon hozzá!