Szakértő: a kis gazdaságokból is jól meg lehet élni Székelyföldön
Akár 5-10 tehenes gazdaságokból is jól meg lehet élni – vélik a mezőgazdasági szakemberek, akik Új mezőgazdasági építészet Székelyföldön elnevezésű konferencia részeként tartottak előadásokat csütörtökön a Sapientia EMTE csíkszeredai épületében.
A mezőgazdálkodásról, állattartásról, és ezekhez kapcsolódóan a mezőgazdasági építészet korszerűsítési lehetőségeiről beszéltek a székelyföldi szakemberek, akiket a műhelykonferencia szervezői hívtak meg Csíkszeredába. Rodics Gergely, az Agri-Cultura-Natura Transylvaniae Egyesület elnöke a konferencia megnyitóján úgy fogalmazott:
Székelyföld egyik legnagyobb vonzereje a táji megjelenésében rejlik, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen stílusban építkezünk, és hogy épületeink beleilleszkednek-e a tájba vagy sem.
Modernizálni is kell
Bányász József gyergyószéki parasztgazda szerint a szűk, párás, sötét istállók kora lejárt, az állatoknak megfelelőbb életfeltételeket kell biztosítani. Mint magyarázta, a világosabb, nyitott, szellőztethető istállók alkalmasabbak a kötött állattartásra.
Újra kell gondolni a 21 század mezőgazdasági épületeit, úgy, hogy azok megfeleljenek az állatjóléti és környezeti szempontoknak, beleilleszkedjenek a kultúrtájba, és gazdaságosak is legyenek
– sorolta. Székelyföldön egyébként bár léteznek farmtípusú gazdaságok is, a legelterjedtebbek a 6-10 tehenes gazdaságok. Ezek a kis gazdaságok pedig el tudnak tartani egy családot – tette hozzá.
Összehasonlított gazdaságok
Mogyorós László előadásában pedig azt a témát boncolgatta, hogy van-e jövője a kis családi gazdaságoknak Székelyföldön. Tanulmányában összehasonlított egy öt tehenes, egy 12 tehenes, valamint egy 100 tehenes gazdaságot. Mint magyarázta, a kisebb gazdaságoknak előnye, hogy kis területen is működhetnek, és elég egy kisebb istálló a kötött állattartáshoz. Ezekben az esetekben a gazda jól ismeri az állatait, általában még nevet is ad nekik. Szintén előnyük, hogy jó minőségű tejet tudnak kitermelni, amelynek literjét 2-3 lejes áron értékesíthetik.
Leggyakoribb Székelyföldön, hogy a tejet nyersanyagként értékesítik a nagy tejfelvásárlóknak, azonban akadnak olyanok is, akik feldolgozzák, 5-6 lejes literenkénti áron értékesítve a terméket.
Számításai szerint amennyiben havonta 4000 liter tejet adnak el, akkor akár havi 2500 lejes bevétellel is számolhatnak. Mogyorós László továbbá konkrét esettanulmányt készített egy 12 tehenes gazdaságról. Ebben az esetben a gazda új istállót építtetett átgondolt tervek alapján, gépesített takarmányozási rendszerrel. Ez a gazda a megtermelt tejet úgy értékesíti, hogy házhoz szállítja. A tej literéért 2,5 lejt kér. Így havonta 7000 lejes a bevétele. Az előadó továbbá beszélt a 100 tehenes farmtípusú gazdaságokról is, amelyeknek kialakításához már új, engedélyeztetett épületekre van szükség. Előnyük többek között, hogy
a takarmány előállítását hatékonyabban és optimálisabban tudják megoldani, automatizált rendszerekkel, kevés munkaerővel is tudnak működni.
Hozzávetőleg havonta 50 ezer lejes bevételre tehetnek így szert. Az összehasonlítás végén azt a következtetést vonta le, hogy a kis gazdaságokkal is megéri foglalkozni, jól meg lehet belőlük élni. A mezőgazdasági építészet jelene és jövő témájú konferenciát az Agri-Cultura-Natura Transylvaniae Egyesület, valamint a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete szervezte.
24h
