Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:35

Az NHL-t is megjárt bekkel bővült a csíkszeredai hokicsapat kerete

11:23

Ideiglenes megoldásokkal kezelik az Orbán Balázs utcai kátyúproblémát Székelyudvarhelyen

11:16

Nagyon nem akaródzik elfogadni a különleges nyugdíjak csökkentését

11:03

Megvan a legfrissebb nettó átlagfizetés szintje – mire elég ez?

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében

Megszólalt a kormány a megemelt adók ügyében

Közel 550 sofőr jogosítvány nélkül kezdi a hetet

Gyilkosságot jelentett be egy fiú, de a rendőrség hiába mozgósított nagy erőket

Akik már az első órákban befizették a megemelt helyi adókat

Antal Árpád: rossz volt a döntések alkalmazásának sorrendje, de az adóemelés elkerülhetetlen lépés volt

Adófizetői kedv Székelyudvarhelyen: „kevesebb úgysem lesz, de több még lehet”

Rohamosan emelkednek az állami költségvetési intézmények tartozásai

Megvan a magyarországi országgyűlési választások időpontja

Ilie Bolojan lesz az ügyvivő oktatási miniszter

Szakértő: a kis gazdaságokból is jól meg lehet élni Székelyföldön

Mezőgazdasági és építész szakemberek tartottak előadást

Fotó: Gábos Albin

Akár 5-10 tehenes gazdaságokból is jól meg lehet élni – vélik a mezőgazdasági szakemberek, akik Új mezőgazdasági építészet Székelyföldön elnevezésű konferencia részeként tartottak előadásokat csütörtökön a Sapientia EMTE csíkszeredai épületében.

Barabás Hajnal

2019. február 07., 22:252019. február 07., 22:25

A mezőgazdálkodásról, állattartásról, és ezekhez kapcsolódóan a mezőgazdasági építészet korszerűsítési lehetőségeiről beszéltek a székelyföldi szakemberek, akiket a műhelykonferencia szervezői hívtak meg Csíkszeredába. Rodics Gergely, az Agri-Cultura-Natura Transylvaniae Egyesület elnöke a konferencia megnyitóján úgy fogalmazott:

Székelyföld egyik legnagyobb vonzereje a táji megjelenésében rejlik, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen stílusban építkezünk, és hogy épületeink beleilleszkednek-e a tájba vagy sem.

Bányász József gazda

Fotó: Gábos Albin

Modernizálni is kell

Bányász József gyergyószéki parasztgazda szerint a szűk, párás, sötét istállók kora lejárt, az állatoknak megfelelőbb életfeltételeket kell biztosítani. Mint magyarázta, a világosabb, nyitott, szellőztethető istállók alkalmasabbak a kötött állattartásra.

Újra kell gondolni a 21 század mezőgazdasági épületeit, úgy, hogy azok megfeleljenek az állatjóléti és környezeti szempontoknak, beleilleszkedjenek a kultúrtájba, és gazdaságosak is legyenek

– sorolta. Székelyföldön egyébként bár léteznek farmtípusú gazdaságok is, a legelterjedtebbek a 6-10 tehenes gazdaságok. Ezek a kis gazdaságok pedig el tudnak tartani egy családot – tette hozzá.

Mogyorós László tehenes gazdaságokat hasonlított össze

Fotó: Gábos Albin

Összehasonlított gazdaságok

Mogyorós László előadásában pedig azt a témát boncolgatta, hogy van-e jövője a kis családi gazdaságoknak Székelyföldön. Tanulmányában összehasonlított egy öt tehenes, egy 12 tehenes, valamint egy 100 tehenes gazdaságot. Mint magyarázta, a kisebb gazdaságoknak előnye, hogy kis területen is működhetnek, és elég egy kisebb istálló a kötött állattartáshoz. Ezekben az esetekben a gazda jól ismeri az állatait, általában még nevet is ad nekik. Szintén előnyük, hogy jó minőségű tejet tudnak kitermelni, amelynek literjét 2-3 lejes áron értékesíthetik.

Leggyakoribb Székelyföldön, hogy a tejet nyersanyagként értékesítik a nagy tejfelvásárlóknak, azonban akadnak olyanok is, akik feldolgozzák, 5-6 lejes literenkénti áron értékesítve a terméket.

Mogyorós László és Rodics Gergely

Fotó: Gábos Albin

Számításai szerint amennyiben havonta 4000 liter tejet adnak el, akkor akár havi 2500 lejes bevétellel is számolhatnak. Mogyorós László továbbá konkrét esettanulmányt készített egy 12 tehenes gazdaságról. Ebben az esetben a gazda új istállót építtetett átgondolt tervek alapján, gépesített takarmányozási rendszerrel. Ez a gazda a megtermelt tejet úgy értékesíti, hogy házhoz szállítja. A tej literéért 2,5 lejt kér. Így havonta 7000 lejes a bevétele. Az előadó továbbá beszélt a 100 tehenes farmtípusú gazdaságokról is, amelyeknek kialakításához már új, engedélyeztetett épületekre van szükség. Előnyük többek között, hogy

a takarmány előállítását hatékonyabban és optimálisabban tudják megoldani, automatizált rendszerekkel, kevés munkaerővel is tudnak működni.

Hozzávetőleg havonta 50 ezer lejes bevételre tehetnek így szert. Az összehasonlítás végén azt a következtetést vonta le, hogy a kis gazdaságokkal is megéri foglalkozni, jól meg lehet belőlük élni. A mezőgazdasági építészet jelene és jövő témájú konferenciát az Agri-Cultura-Natura Transylvaniae Egyesület, valamint a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete szervezte.