Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

17:02

Egy aknafedő már biztosan nem csattog Székelykeresztúron

16:32

Rekordszámú árus lesz a székelyudvarhelyi adventi vásáron

16:17

Maros és Hargita megyei autópálya-szakaszok építése kezdődhet el

15:54

Működött a kémia a dílerek és fogvatartottak között: drogot postáztak a börtönbe

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Gépjárműadó: mennyit fizetünk jövőtől?

Hármas ikrek születtek a csíkszeredai kórházban

Már ma éjszaka éles fordulás várható az időjárásban

Újabb részlet derült ki a szépvízi tragédia kapcsán

Szentegyházi ismerősüket verték össze és fosztották ki az agresszorok

Gépjárműadó: mennyit fizetünk jövőtől?

Szondy Zoltán a Lex Novákról: ez gyakorlatilag egy bohócparádé

Az RMDSZ színeiben folytatná Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós függetlenként megválasztott polgármestere

Hármas ikrek születtek a csíkszeredai kórházban

Csendesebb lehet az idei szilveszter a megszokottnál

Szakértő: a kis gazdaságokból is jól meg lehet élni Székelyföldön

Mezőgazdasági és építész szakemberek tartottak előadást

Fotó: Gábos Albin

Akár 5-10 tehenes gazdaságokból is jól meg lehet élni – vélik a mezőgazdasági szakemberek, akik Új mezőgazdasági építészet Székelyföldön elnevezésű konferencia részeként tartottak előadásokat csütörtökön a Sapientia EMTE csíkszeredai épületében.

Barabás Hajnal

2019. február 07., 22:252019. február 07., 22:25

A mezőgazdálkodásról, állattartásról, és ezekhez kapcsolódóan a mezőgazdasági építészet korszerűsítési lehetőségeiről beszéltek a székelyföldi szakemberek, akiket a műhelykonferencia szervezői hívtak meg Csíkszeredába. Rodics Gergely, az Agri-Cultura-Natura Transylvaniae Egyesület elnöke a konferencia megnyitóján úgy fogalmazott:

Székelyföld egyik legnagyobb vonzereje a táji megjelenésében rejlik, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen stílusban építkezünk, és hogy épületeink beleilleszkednek-e a tájba vagy sem.

Bányász József gazda

Fotó: Gábos Albin

Modernizálni is kell

Bányász József gyergyószéki parasztgazda szerint a szűk, párás, sötét istállók kora lejárt, az állatoknak megfelelőbb életfeltételeket kell biztosítani. Mint magyarázta, a világosabb, nyitott, szellőztethető istállók alkalmasabbak a kötött állattartásra.

Újra kell gondolni a 21 század mezőgazdasági épületeit, úgy, hogy azok megfeleljenek az állatjóléti és környezeti szempontoknak, beleilleszkedjenek a kultúrtájba, és gazdaságosak is legyenek

– sorolta. Székelyföldön egyébként bár léteznek farmtípusú gazdaságok is, a legelterjedtebbek a 6-10 tehenes gazdaságok. Ezek a kis gazdaságok pedig el tudnak tartani egy családot – tette hozzá.

Mogyorós László tehenes gazdaságokat hasonlított össze

Fotó: Gábos Albin

Összehasonlított gazdaságok

Mogyorós László előadásában pedig azt a témát boncolgatta, hogy van-e jövője a kis családi gazdaságoknak Székelyföldön. Tanulmányában összehasonlított egy öt tehenes, egy 12 tehenes, valamint egy 100 tehenes gazdaságot. Mint magyarázta, a kisebb gazdaságoknak előnye, hogy kis területen is működhetnek, és elég egy kisebb istálló a kötött állattartáshoz. Ezekben az esetekben a gazda jól ismeri az állatait, általában még nevet is ad nekik. Szintén előnyük, hogy jó minőségű tejet tudnak kitermelni, amelynek literjét 2-3 lejes áron értékesíthetik.

Leggyakoribb Székelyföldön, hogy a tejet nyersanyagként értékesítik a nagy tejfelvásárlóknak, azonban akadnak olyanok is, akik feldolgozzák, 5-6 lejes literenkénti áron értékesítve a terméket.

Mogyorós László és Rodics Gergely

Fotó: Gábos Albin

Számításai szerint amennyiben havonta 4000 liter tejet adnak el, akkor akár havi 2500 lejes bevétellel is számolhatnak. Mogyorós László továbbá konkrét esettanulmányt készített egy 12 tehenes gazdaságról. Ebben az esetben a gazda új istállót építtetett átgondolt tervek alapján, gépesített takarmányozási rendszerrel. Ez a gazda a megtermelt tejet úgy értékesíti, hogy házhoz szállítja. A tej literéért 2,5 lejt kér. Így havonta 7000 lejes a bevétele. Az előadó továbbá beszélt a 100 tehenes farmtípusú gazdaságokról is, amelyeknek kialakításához már új, engedélyeztetett épületekre van szükség. Előnyük többek között, hogy

a takarmány előállítását hatékonyabban és optimálisabban tudják megoldani, automatizált rendszerekkel, kevés munkaerővel is tudnak működni.

Hozzávetőleg havonta 50 ezer lejes bevételre tehetnek így szert. Az összehasonlítás végén azt a következtetést vonta le, hogy a kis gazdaságokkal is megéri foglalkozni, jól meg lehet belőlük élni. A mezőgazdasági építészet jelene és jövő témájú konferenciát az Agri-Cultura-Natura Transylvaniae Egyesület, valamint a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete szervezte.