Az adatokat az érintett szülők által a polgármesteri hivatalokhoz benyújtott, a gyerekük felügyeletére vonatkozó nyilatkozatok alapján összesítik a gyermekvédelmi igazgatóságokon, így azok nem pontosak, ugyanis sok szülő elmulaszt nyilatkozatot tenni, noha ez kötelező.

Nőttek a számok idén

Hargita megyében a gyermekvédelmi igazgatósághoz a harmadik negyedév végéig, azaz szeptember utolsó napjáig beérkezett adatok szerint 952 családból dolgozott az egyik vagy mindkét szülő külföldön, ők összesen 1455 gyerek felügyeletéről gondoskodtak elutazásuk előtt – tudtuk meg Elekes Zoltántól, a Hargita Megyei Gyermekvédelmi és Szociális Igazgatóság vezetőjétől. A 2022-es adatok még úgy is nagyobbak az elmúlt években mértnél, hogy az utolsó negyedév számait nem tartalmazzák. 2021-ben ugyanis 1192 gyerek volt hasonló helyzetben, 2020-ban 1028, 2019-ben pedig 1388.

A szülők nélkül itthon maradt gyerekek döntő többségének a felügyeletét rokonokra bízzák a szülők, csak ritka esetekben kell elhelyezze a gyermekvédelmi rendszerben az igazgatóság az itthon maradt kiskorúakat – mondta el Elekes Zoltán. A szülők sok esetben anyagi helyzetük rendezése érdekében vállalnak külföldi munkát, még a gyermekvédelmi rendszerbe bekerülő gyermekek szülei esetében is ez a jellemző – tette hozzá.

A vonatkozó kötelezettségeket illetően az igazgatóság vezetője elmondta: ha mindkét szülő külföldön vállal munkát, illetve egyszülős családok esetében az egyetlen szülő, akkor kötelesek ezt bejelenteni a helyi polgármesteri hivatalban 40 nappal az elutazás előtt, illetve egy bírósági végzést is kell szerezzenek arról, hogy ki felügyel gyerekeikre távollétük idején.

„Nagyon fontos lenne bejelenteni”

A hivatalos eljárást sok szülő nem tartja be, ez azonban váratlan gondokhoz vezethet, amíg ők külföldön dolgoznak.

– sorolta a lehetséges problémákat Miklea Hajnal, a Maros Megyei Gyermekvédelmi és Szociális Igazgatóság vezetője.

Maros megyében is megnőtt kissé 2022-ben a külföldön dolgozó szülők által a polgármesteri hivatalokhoz benyújtott bejelentések száma. Szeptember végéig 1107 ilyen eset került nyilvántartásba, szemben a 2021-es 966, illetve a 2020-as 868 esetszámmal. Legutóbb a 2019-es adat (1298 eset) volt nagyobb az idei, háromnegyed évet felölelő esetszámnál.

A hivatalos adatok azonban nem tükrözik a valóságot, ugyanis valójában sokkal több szülő dolgozik külföldön, mint ahányan hivatalosan is gondoskodnak gyermekük felügyeletéről – véli Miklea Hajnal.

„Véleményem szerint sokkal, sokkal nagyobb azoknak a száma, akik elmennek, és a polgármesteri hivataloknál nem jelentik, de még a gyerekük iskolájában vagy a háziorvosnál sem szólnak, hogy elutaznak” – mondta a gyermekvédelmi igazgatóság vezetője.

Nincs tétje a mulasztásnak

A három székelyföldi megye közül Kovászna az egyetlen, ahol a hivatalos adatok szerint csökkenő tendenciát mutat a külföldön dolgozó szülők száma – tudtuk meg Vass Máriától. A Kovászna Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője érdeklődésünkre közölte: adataik szerint 534 családból dolgozik az egyik, az egyetlen vagy mindkét szülő külföldön, ez pedig összesen 645 itthon maradt gyermeket érint. Ő is kitért azonban arra, hogy az adatok sajnos nem teljesen tükrözik a valóságot.

– vázolta a helyzetet. Vass Mária szerint is sok olyan szülő van, aki elmulaszt hivatalos bejelentést tenni arról, hogy külföldre utazik dolgozni, és véleménye szerint ez azzal is magyarázható, hogy törvény ugyan van, ami előírja a kötelezettséget, de a határátlépésnél senki nem ellenőrzi azt, hogy az érintett szülők eleget tettek-e annak.

Az országos gyermekvédelmi hatóság június végi adatai szerint egyébként 12 706 olyan gyereket tartottak számon országszerte, akinek mindkét szülője külföldön dolgozott. Az érintett gyerekek többségének, majdnem 12 ezer kiskorúnak a felügyeletét rokonokra bízták a szülők távollétük idejére.