Sokan térnek haza tetemes tartozással a külföldi egészségügyi ellátás miatt

Évről évre nő azoknak a száma, akik kisebb-nagyobb, esetenként óriási tartozással térnek haza külföldről, mert elutazásuk idején érvényes egészségbiztosítás nélkül részesültek sürgősségi egészségügyi szolgáltatásban az adott országban. Az ellátást rendszerint a kétéves érvényességű európai egészségbiztosítási kártyával vagy igazolással veszik igénybe, miközben Romániában már megszűnt a kötelező egészségbiztosításuk.

„Az utóbbi években ezeknek az eseteknek a száma folyamatosan nő” – hívta fel a figyelmet Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója. „Az, hogy van egy egészségbiztosítási kártyánk, amely az Európai Unió területén érvényes, még nem elég ahhoz, hogy részesüljünk a szolgáltatásban, és az el is legyen számolva. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy biztosítottak legyünk abban a periódusban, amikor a szolgáltatásban részesülünk” – hangsúlyozta.

Azt nem tudni, hogy a külföldi kezelés igénybevételekor tisztában voltak-e azzal, hogy már nem rendelkeznek egészségbiztosítással vagy a szükséghelyzetben – például baleset vagy rosszullét esetén – belekapaszkodtak minden adódó lehetőségbe, így a „fedezet” nélküli európai egészségbiztosítási kártyába is, amikor orvosi segítséget kértek – mondta el kérdésünkre Duda Tihamér.

Az EU-tagállamokban, Svájcban és az Európai Gazdasági Térség országaiban használható kártyát kérésre bárkinek kiállítják, aki rendelkezik kötelező romániai egészségbiztosítással, de azt tudni kell, hogy

kétéves érvényességi ideje ellenére csak addig használható, amíg birtokosa egészségbiztosítotti státusszal rendelkezik Romániában, azaz munkakönyves alkalmazott, esetleg maga fizeti a társadalombiztosítási hozzájárulást, vagy regisztrált munkanélküliként munkanélküli-segélyben részesül.

Ellenkező esetben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem fogja megtéríteni a külföldi egészségügyi ellátás költségét. Ezek az összegek pedig nem kicsik, mint a megyei egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatója által elmondottakból kiderül,

idén a legnagyobb ilyen jellegű tartozás eléri a 80 ezer lejt, de nem ez az egyetlen több tízezer lej értékű tétel.

Aggasztó, hogy évről évre nő az ilyen esetek száma. Miközben 2017-ben 15 hasonló tartozást kellett behajtania az intézménynek, 2018-ban már 37-et, idén november végéig viszont már 57 ilyen esetük volt. Követelésüket pedig kénytelenek érvényesíteni, ha másképp nem megy, be kell perelniük a tartozót és elindítani a kényszervégrehajtást.

„Így járhatnak, és pontosan ezt szeretnénk elkerülni, mert mindannyiunknak kellemetlen. Nekünk a kötelességünket meg kell tennünk a külföldi partner irányába, ki kell fizetni a számlát, és utána természetesen be kell hajtani attól, aki jogtalanul részesült ebben a szolgáltatásban” – mondta Duda Tihamér.