Fotó: Kristó Róbert
A diákok többsége szerint szükséges a házi feladat, amelyek megoldásával a többség két órát foglalkozik. A tanulók majdnem fele szerint nehezebbek az otthoni feladatok, mint az iskolaiak, és diákok majd hatvan százaléka nem is tudja ezeket egyedül elvégezni. Többek között ezek derültek ki egy, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség által készített felmérésből, amelyben diákokat kérdeztek a házi feladatról és az otthoni tanulásról.
2011. február 17., 16:322011. február 17., 16:32
2011. március 04., 13:022011. március 04., 13:02
Van, aki napi négy órát, van, aki csak felet tölt a házi feladat megoldásával
Érdekes tanulmány jelent meg a Hargita Megyei Tanfelügyelőség Iránytű sorozatában, amelyben pedagógusok tanulmányainak biztosítanak publicitást. Bartolf Hedwig tanfelügyelő A házi feladat és az otthoni tanulás című munkája román és magyar nyelven jelent meg, és azt vizsgálja, hogy a Hargita megyei iskolákban melyek a házi feladatokhoz fűződő tanulói/tanári szokások, mennyire látják eredményesnek a diákok a tanórai munkát. A Bartha Dalma szociológus segítségével elvégzett kérdőíves felmérés során 7., 9. és 11. osztályos diákok válaszoltak a kérdésekre. Összesen 601 kérdőívet dolgoztak fel, ezek közül 422-t magyar és 179-et román diákok töltöttek ki.
Bartolf Hedwig azt mondta, ha a szülőket vagy a pedagógusokat kérdezték volna, bizonyára más eredmények születnek, ő azonban ezúttal kifejezetten a diákok véleményére volt kíváncsi, mert úgy gondolja, hogy őket kevesebbet kérdezik. Ha egy ellenőrzés során beszélünk is velük, nem biztos, hogy szemtől szembe az őszinte véleményüket merik elmondani – mutatott rá a tanfelügyelő. Úgy vélte, a névtelen kérdőívek kitöltésénél a diákok túlnyomó többsége őszinte és komoly válaszokat adott, és a felmérés eredményei nagyon is tükrözik a valós helyzetet.
A többség segítséget kér
A felmérés keretében megkérdezték a diákokat, hogy véleményük szerint fontos-e a házi feladat. A többség, 74 százalék igennel válaszolt a kérdésre, azok, akik szerint nem fontos, 26 százalékot tesznek ki. A megkérdezett diákok 25 százaléka napi két órát tölt el a házi feladatok elkészítésével és az otthoni tanulással. 20 százalék mondta azt, hogy napi másfél órát tanul, 19 százalék egy órát és 21 százalék csak napi fél órát tölt otthon a feladatokkal. Csak 7 diák mondta azt, hogy egyáltalán nem tanul otthon, és nem ír házi feladatot, volt viszont 22 olyan diák is, aki napi három órát és 18 olyan, aki napi négy órát tölt az otthoni tanulással.
A megkérdezettek 50 százaléka szerint az otthonra kapott feladatok ugyanolyan nehézségűek, mint amit az iskolaiak, 42 százalék viszont azt mondta, hogy nehezebbek a házi feladatok. Bár nagyobb diákokat kérdeztek a felmérésben, a többség, 57 százalék azt írta, hogy nem tudja egyedül elvégezni a házi feladatokat. A segítségre szorulók 45 százaléka az édesanyját kéri meg, 21 százalékuk pedig az édesapját. 19 százaléknak segít a nagymama, és 54 százalékot tesznek ki azok, akik más, így internet, osztálytárs, testvér, barát, magántanár segítségét kérik. Bár a segítségkérők száma magas, a többségnél mégsem ellenőrzi senki, hogy elkészítette-e a házi feladatait vagy megtanulta-e a leckéjét: a diákok 69 százaléka mondta, hogy nem ellenőrzik ezt sem a szüleik, sem más.
Megkérdezték a diákoktól azt is, hogy másolnak-e le a házi feladatot osztálytársaiktól. A túlnyomó többség, 73 százalék azt válaszolta, hogy néha előfordul, 19 százalék gyakran teszi ezt, és csak 8 százalék azok aránya, akik sosem másolnak osztálytárstól. A diákok 54 százalékának bevallása szerint a tanárok sosem kérdezik meg, hogy mennyi idő kellett a házi feladatok elkészítéséhez. A tanulók 30 százaléka mondta azt, hogy igen, néha megkérdezi ezt a tanár és csak 16 százalék válaszolta azt, hogy igen, gyakran érdekli a pedagógust, hogy mennyi idő szükséges ehhez. A diákok véleménye szerint a tanárok túlnyomó többsége a saját tantárgyát tartja a legfontosabbnak, a megkérdezettek 80 százaléka mondta ezt.
A felmérés eredményei szerint a legtöbb házi feladatot a diákok matematikából viszik haza. A rendszeresen házi feladatot is jelentő tantárgyak sorrendjében a román a következő, majd a német, a magyar, az angol, a kémia, a biológia és a francia következik. A diákok többsége, 91 százaléka szerint a tanárok büntetik őket, ha nem készítik el a házi feladatot. A büntetés legtöbbször rossz jegy vagy fekete pont, feleltetés, szidás, megalázás. A diákokat megkérdezték arról is, hogy mennyire sajátítják el a tananyagot a tanóra végére. A tantárgyak többségénél azt mondták, hogy 50 és 75 százalék közötti arányban tudják óra végére az anyagot. Csupán a biológia és a földrajz emelkedik ki ebből, ott 30 százalék fölött van azok aránya is, akik 75–90 százalékban tudják a tananyagot óra végére. A diákokat megkérdezték a magánórákról is: 25 százalék mondta azt, hogy jár, a túlnyomó többség pedig matematikából. Szintén sokan járnak román és angol magánórákra.
Van, aki reggeltől estig tanul
Sok meglepő adatot eredményezett Bartolf Hedwig szerint a felmérés. A tanfelügyelő elmondta, meglepő volt a házi feladatokba és az otthoni tanulásba fektetett idő mennyiségével szembesülni. Rámutatott, számos diák akár 3–4 órát is tanul még otthon, miután 6–7 órát ült az iskolában. Ha ehhez még a magánórák is hozzájönnek, akkor vannak gyerekek akik gyakorlatilag egész nap csak tanulnak, pedig szabadidőre, játékra, sportra, barátokra is idejük kellene maradjon – fejtette ki a tanfelügyelő. Az, hogy a diákok többsége segítségre szorul a házi feladatok megoldásában, szintén azt bizonyítja, hogy bizonyos osztályokban túl nehéz és túl sok a tananyag – vélte Bartolf Hedwig.
A tanfelügyelő rámutatott, nagyon sok diák értékelte úgy, hogy a tanárok saját tantárgyukat tartják a legfontosabbnak, eszerint sok pedagógus elfelejti, hogy más tantárgy is van, és nem figyel oda erre a házi feladatok, az otthoni tanulnivaló kiosztásában, ami fokozza a gyerekek leterhelését. A tanfelügyelő azt mondta, érdekes adatok azok is, hogy mennyit értenek meg a diákok órán a tananyagból, az eredmények szerint a reál tárgyakból kevesebbet. Szerinte ez érthető, hisz az absztrakt matematikát kevésbé lehet élvezetessé tenni a gyerekek számára, míg például földrajzból számos érdekes segédanyagot be lehet vetni, vetítéseket lehet tartani stb. Az, hogy matematikából kevesebbet sajátítanak el a diákok az órán, összefügg azzal, hogy a legtöbben matematikából járnak különórákra.
Bartolf Hedwig: a diákok komolyan és őszintén töltötték ki a kérdőíveket
Bartolf Hedwig kiemelte, döbbenetes volt számára, hogy milyen nagy arányban büntetik a diákokat az el nem végzett házi feladatok miatt. Hol van a dicséret az elvégzett munkáért – tette fel a kérdést, rámutatva, a felmérés adatai szerint főként a kisebbek kapnak büntetéseket. Ez olyan helyzet, mintha a rendőr büntetne: ha megfelelően közlekedsz, akkor nem jár érte semmi, ha viszont hibázol, akkor azért megbüntetnek – vélte a tanfelügyelő.
„Ha egy kicsit javítunk, már megérte”
Bartolf Hedwig egy intézkedési tervet is javasol a felmérés eredményeit bemutató tanulmányban. Javasolja többek között a gyakorlásnak már az iskolában való elkezdését, a dolgozatok, felmérők időpontjának korai rögzítését, valamint egyeztetését, hogy ha valamiből dolgozat van, akkor más tárgyból ne adjanak aznapra házi feladatot vagy írassanak felmérőt. Ajánlja továbbá minták, modellek biztosítását, amelyek segítik a diákokat a házi feladat megoldásában, és az otthoni tanulnivaló minimális-maximális szintjének maghatározását, ami hozzájárulhat a tanuló leterheltségének csökkentéséhez. A tanfelügyelő javasolja jutalmazási formák megállapítását a házi feladatukat rendszeresen megoldó diákok számára és intézkedések bevezetését arra az esetre is, ha valaki nem készíti el a házi feladatát.
Bartolf Hedwig elmondta, az iskolák megkapják a tanulmányt, és szeretné, ha pozitívan állnának ehhez, elgondolkodnának az eredményeken és továbbgondolnák az intézkedési tervet. A tanfelügyelő javasolta, hogy minden iskola végezze el a felmérést a diákok körében, az eredményeket beszéljék meg a diákokkal, szülőkkel, pedagógusokkal, és ezek alapján készítsenek saját intézkedési tervet a problémák kijavítására. Annyi minden van, ami nem függ sem egy tanügyi törvénytől, sem más felső szabálytól, amit helyi szinten meg tudunk tenni, és ami jó a gyerekeknek – mondta Bartolf Hedwig, aki szerint, ha egy kicsit is lehet javítani a helyzeten, akkor már megérte a fáradtságot.
Vízkorlátozást helyezett kilátásba a gyergyói vízszolgáltató vállalat, amennyiben Gyergyóújfaluban és Gyergyóalfaluban nem sikerül csökkenteni a vízfogyasztást.
Tudományos konferenciával emlékeznek meg az ereklyés országzászló mozgalom százéves évfordulójáról Maroshévízen. A rendezvény az országzászlók, világháborús emlékművek, katonai temetők és nemzeti emlékhelyek témakörét járja körül.
Idén is csatlakozik az Erdővidék Múzeuma a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz. A tavalyi nagy sikerű gyógynövényes tematikát követve az idei program középpontjában ismét az erdővidéki gyógynövények és azok felhasználása áll.
Több mint 14 millió lejes beruházás küszöbén áll a gyergyószentmiklósi kórház, miután újabb uniós támogatást nyert el. Erről kedden reggel tartottak rendkívüli tanácsülést a városban, ahol egyhangúlag szavazták meg a költségvetés módosítását.
A Gyergyói-medence két településén is vidám falunapok zajlanak a héten. Gyergyóújfalu már pár napja belekezdett az ünneplésbe, Güdücön pedig július első hétvégéjén tartják a hagyományos búcsús rendezvényt.
A Figura Stúdió Színház 40. évadának célját nem egy megemlékezés képezte, hanem a múlt, a jelen és jövőbeli alternatívák bemutatása. A különleges év után érdekesnek ígérkezik a következő is. Jön a Kollokvium, és Bocsárdi László visszatér rendezőként.
Ditró és Orotva, valamint Gyergyócsomafalva is színes falunapi programokkal várja a helyieket és az odalátogatókat a hétvégén. A rendezvénysorozatokban közös, hogy minden korosztálynak kínálnak kikapcsolódási lehetőséget.
Gyergyóremete községben is megjelent az afrikai sertéspestis, ezért több sürgős és szigorú intézkedést vezettek be a betegség terjedésének megelőzése érdekében – tájékoztatott a helyi polgármesteri hivatal.
A gyergyószentmiklósi Virág lakónegyed déli részének teljes megújítását célozza az a pályázat, amelyhez az előtanulmányt keddi ülésén fogadta el a képviselő-testület. Szabálytalanul épített garázsok bontására is számítani kell.
Magyari-Sáska Zsombor 9,46-os átlaggal teljesítette az érettségi vizsgát. Ezzel a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum diákja lett a legjobb eredménnyel érettségiző magyar diák Gyergyószéken.
szóljon hozzá!