
Fotó: Kristó Róbert
Bár beindult az új tanügyi törvény motorja, és sorra jelennek meg módszertanok, szabályzók, továbbra is számos olyan fontos kérdés van, amelynek rendezésére már szeptember elején tudni kellett volna, hogy mi az eljárás, és még most sem ismert – összegezte a 2011-es évet oktatásügyi szempontból Ferencz S. Alpár, Hargita megye főtanfelügyelője (fotó).
2012. január 04., 17:042012. január 04., 17:04
2012. január 04., 17:322012. január 04., 17:32
– A 2010-es évet értékelő és a 2011-es év várakozásait előrevetítő interjúnkban Ön reményét fejezte, ki, hogy elmozdul végre valamerre a tanügyi rendszer, beindul a reform, a decentralizációs folyamat. Az év elteltével hogyan látja, mennyire valósultak meg reményei?
– Beindult a reform, de nem úgy, nem abban a sorrendben és ritmusban, ahogy én számítottam. Azáltal, hogy elkezdtek megjelenni és érvénybe lépni az új módszertanok, elmondhatjuk, hogy elindult az új tanügyi törvény működése, hisz a másodlagos törvénykezés a törvény motorját jelenti. Ami baj, hogy véleményem szerint kissé késve indították be ezt a motort. Tanévkezdés után léptek érvénybe egymás után a módszertanok, ami nagyon sok nehézséget okoz, lévén, hogy tanév közben kell bizonyos játékszabályokat megváltoztatni. Sokkal jobb lett volna, ha a legfontosabb módszertanok megjelennek – főleg azok, amelyek az oktatási rendszer szervezésére, illetve működésére vonatkoznak – szeptember 1-je előtt. Például a tanfelügyelőség vagy a tanintézmények működési szabályzata már szeptemberig meg kellett volna jelenjen. Olyan új intézmények jöhetnek létre, mint a tehetségápoló központok – melyek létrehozását kifejezetten fontos célunknak tekintjük –, és ha megjelent volna a nyár folyamán ezek módszertana, akkor szeptember elsejétől már lehetett volna dolgozni egy ilyen központ felállításán.
Az új kerettanterv és az új tanterv, amivel kezdenünk kellett volna már a tanévet, még nem jelent meg. Jó lett volna legalább az első, ötödik és kilencedik osztályoknak, hisz elkezdtük tanítani azt az ötödik osztályt, amely a törvény értelmében kilenc osztályt kell végezzen az általános iskolában, és azt sem tudjuk még, milyen curriculum alapján kellene oktatni az előkészítő osztályokat – tehát egy sor olyan kérdés van, amire még nem tudjuk a választ. Elindult ez a folyamat, a törvény kezd működésbe lépni, de bizonyos szempontokból késve.
– Milyen várakozásokkal kezdik a 2012-es évet?
– A 2011-es év eleje a még nincs és a már nincs közötti időszak légüres tere volt. Most – úgy látom – átjöttünk egy következő fázisba, ahol már tudunk konkrétumokat – ismerjük például a versenyvizsgák szabályzatát, az iskolahálózat átszervezésének módját –, mégis van számos lényeges kérdés, amire 2011 elején sem, és most sem tudjuk a választ. Ezért várakozó állásponton vagyunk továbbra is, például az előkészítő osztályokkal kapcsolatosan. Felmértük, hány gyerekünk van a rendszerben, hány hatéves, de még nem tudunk ténylegeset lépni, mert nem ismerjük a napi programját ennek az osztálynak, nem tudjuk azt sem, hogy akkor nullától negyedikig kell-e őket a tanító néni végigvigye – számos olyan kérdés, amelyre a minisztérium januárra ígért választ.
Ha ebben a hónapban tényleg leközöl a minisztérium minden lényeges információt ahhoz, hogy elindíthassuk az iratkozást és a csoportok szervezését az előkészítő osztályoknál, akkor ezt nyugodtan meg tudjuk csinálni január, február folyamán. A tanfelügyelőségnek viszont probléma, hogy a beiskolázási tervet is kéri januárra a minisztérium, ezen információk nélkül viszont nem teljes az, és nem tudom, hogy mennyire tudjuk majd a szűken szabott határidőket betartani. Úgy látom, hogy 2012 lesz az, amikor remélhetőleg bepótoljuk az elmaradásokat, és utoléri magát a rendszer.
– Volt 2011-ben egy érettségi is, amely országszinten nagyon rossz, Hargita megyében pedig az országosnál kicsit jobb eredményekkel zárult...
– Évek óta, évről évre hét-tíz százalékkal csökken az érettségin az átmenési arány. Ez egy nagyon jó mutatója annak, hogy a tanügyi és értékelési rendszerrel évek óta baj van, és ez ellen nem tett senki, csak beseperték a problémát a szőnyeg alá. Most már szép lassan odakerül a rendszer, hogy felismeri, az érettségivel is valamit tenni kell, differenciált érettségit kell bevezetni. Ezt nem lehet megtenni kerettantervek és curriculumok nélkül, tehát nem taníthatom a gyermeket a régi és vizsgáztatom az új rendszer szerint, mert akkor ilyen eredményeket tud produkálni. Szegmenseiben kell mérni a rendszert: az elméleti középiskolást elméleti középiskolai szinten kell tanítani és érettségiztetni, a szakközépiskolást pedig teljesen más szinten érettségiztetni, azokból a tantárgyakból, amelyekből vizsgázik egy elméleti középiskolás is. Legalább két különböző mérési eszközt kell kitalálni: egyet, amely a szakoktatást, és egyet, amely az elméleti oktatást méri azon a szinten, amelyen ők vannak. A jelenlegi rendszerben egyformán mérünk mindenkit, az érettséginek pedig ebben a pillanatban még ugyanaz a módszertana, mint a 2010–2011-es tanévben.
– Mire számít a tanfelügyelőség a 2012-es érettségivel kapcsolatban, és mit tett azért, hogy jobb eredmények szülessenek?
– Az eredmények kapcsán még elmondanám azt, hogy véleményem szerint Hargita megyében az érettségi 2011-ben ugyanúgy volt megszervezve, mint az elmúlt években, és a nyári szessziót pontosan ugyanúgy szerveztük meg, mint az őszit. Az egyetlen kivétel, hogy ősszel kamerák voltak – akkor már kötelező volt. Az eredmények 2012 nyarán fogják bebizonyítják, hogy az átmenési arányban mennyit számít a kamerák jelenléte. Az átmenési arány ugyan nem lesz 67,34 százalékos 2012-ben, mint 2011-ben – hisz évek óta csökken, és szerintem most is fog –, azonban úgy gondolom, képesek vagyunk körülbelül ugyanazokat az eredményeket produkálni kamerával is. Én ezt a célt tűztem ki magunk elé a tanfelügyelőségen, ezen dolgozunk egész évben, minden szempontból, minden területen, minden módszertani, igazgatói tanácskozáson, tantestületi ülésen. Én is elmegyek minden iskolába, beszélgetünk pedagógusokkal, diáktanácsokkal. Tájékoztató kampányt fogunk szervezni, szórólapokon, különböző információs eszközökön és csatornákon szólunk a diákokhoz és pedagógusokhoz azért, hogy megfelelőképpen előkészítsük az érettségit. Tájékoztatni fogjuk a diákokat és pedagógusok arról, hogy milyen jogaik és kötelezettségeik vannak. Tudatosítani kívánjuk például azt is, hogy ha valaki úgy készül már most az érettségire, hogy puskázni szeretne, az két évig nem fog újraérettségizni.
A pedagógusokkal meg szeretnénk értetni: attól a perctől, hogy megkezdődött a vizsga, a diáknak nem tartozunk semmivel. Tartoztunk nyolc évig, tizenkét évig a nyolcadikosnak, a tizenkettedikesnek, amikor oktattuk, neveltük őket, néha kedvezőtlen körülmények között, de a vizsga megkezdése után nem tartozunk senkinek semmivel. A diákoknak azt is fel kell fogniuk, hogy az érettségi egy érdem. Nem jogos és nem igazságos az, hogy ha valaki, aki négy, három, két évig vagy akár egy évig keményen tanul, elérjen egy nyolcast, egy másik pedig bemegy, másol, ügyeskedik és az is eléri a nyolcast vagy jobb jegyet. Ez messzemenően nem korrekt, és úgy érzem, ebből a szempontból igazságot kell szolgáltatnunk.
A próbaérettségit idén is meg fogjuk szervezni, és egy picivel komolyabban fogjuk venni, mint előzőleg. Hogy minél közelebb kerülhessünk a valós számokhoz, ellenőrzés alatt próbáljuk tartani ezeket a vizsgákat, például egy adott napon az összes középiskolában magyarból fognak próbaérettségit írni azonos tételsor alapján. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy azokat a diákokat, akik képesek átmenni az érettségin, a tanév maradék részében arra biztassuk, hogy tanuljanak. Úgy látom, van esélye Hargita megyének bebizonyítani, hogy tartható a megye jó helyezése országos viszonylatban az eredményeket illetően kamerákkal is. Most már kötelezők a kamerák, és Hargita megyében is minden vizsgateremben fel fogjuk szerelni az érettségin. Ennek ellenére bízom abban, hogy durván a diákjaink hatvan százaléka képes átmenni az érettségin.
Folytatódik a Nyári Ifjúsági Színpad programja a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum udvarán: szombaton a budapesti Momentán Társulat interaktív impróshowja és karaoke party, vasárnap társasjáték-maraton, és a színházi előadás várja a közönséget.
Zenével, közösségi élményekkel és lelki feltöltődéssel várja Gyergyószentmiklós a FeltöltŐ Keresztény Zenefesztivál közönségét. Június 18–21. között a „Boldogok, akik békét teremtenek” mottóval szólalnak meg a dallamok, hangzanak el az előadások.
Két házkutatást tartottak szerdán Hargita megyében jövedéki termékek illegális birtoklása és forgalmazása miatt. A rendőrök 4720 szál cigarettát, 56 liter etil-alkoholt, 33,5 liter tömény szeszes italt és 5000 lej készpénzt foglaltak le.
Gyergyószentmiklóson jelenleg több infrastrukturális beruházás is zajlik párhuzamosan. Egyszerre dolgoznak a szennyvízhálózat bővítésén, a korábban felásott utak helyreállításán, és készülnek az elektromosautó-töltőállomások is.
A Brassói Ítélőtábla helyt adott a Barti Tihamér, a Hargita megyei tanács tisztségéből felfüggesztett alelnöke által benyújtott fellebbezésnek, és jogerős döntéssel megszüntette az ellene korábban elrendelt hatósági felügyeletet.
Salamási verekedéshez riasztották a maroshévízi rendőrséget június 6-án.
Szombat éjjel kigyulladt a gyergyótölgyesi pszichiátria. A tűzesetnek nincsenek sérültjei.
Az erdő az élet egyik legfontosabb egyensúlyteremtő erejeként tisztítja a levegőt, otthont ad számtalan élőlénynek, védi a talajt, és csendben gondoskodik arról, hogy a természet körforgása fennmaradjon.
A hétvégén újra benépesül a Tarisznyás Márton Múzeum udvara: játék, színház és könnyed nyári hangulat várja az érdeklődőket. A szervezők törekvése, hogy minden korosztály találjon magának valami érdekeset.
128 engedély nélküli építmény volt a Virág lakónegyed déli részén. Ebből 93-at bontottak le önként a tulajdonosaik május végéig a városháza kérésének eleget téve. A többieket is fel kell számolni, hogy a negyed teljes felújítása megtörténhessen.
szóljon hozzá!