Sertéspestis: harminc állatot semmisítettek meg, mert egyesek nem tartották be az előírásokat

Csak a fülszámmal ellátott állatokért fizetnek kártérítést. Képünk illusztráció

Fotó: Veres Nándor

Négy helyszínen, magángazdaságokban ütötte fel a fejét a sertéspestis Maros megyében, a szakemberek arra intik a gazdákat, hogy figyeljenek oda néhány alapvető megelőző intézkedésre, hogy a decemberi disznóvágásokat ne befolyásolják a korlátozások.

Simon Virág

2022. november 11., 08:592022. november 11., 08:59

2022. november 11., 10:052022. november 11., 10:05

Sáromberkén két gazdaságban, Körtvélyfáján, Marosszentgyörgyön egy-egy gazdaságban pusztultak el a disznók és hamvasztották el azokat a sertéseket is, amelyek a gazdaságban voltak. A gócpontokat november elején fedezték fel, sorban egymás után, tíz kilométeres körzetben karantén zónát alakítottak ki, megtiltva, hogy onnan ki- vagy bevigyék az élő disznót vagy azok húsát, a feldolgozott termékeket is beleértve. Idén Maros megyében ezen kívül csupán 3 sertéspestisgócpont volt, ami jónak mondható, az előző évekhez képest.

A Maros megyei állategészségügyi igazgatóság vezetője, Kincses Sándor a Székelyhonnak elmondta, a tíz kilométeres körzetekben az állatorvosok megvizsgálták a disznókat, amennyiben betegségre utaló jelek voltak, vért vettek és bevizsgáltatták azt. Egyelőre újabb eset nem történt, így ha semmi nem változik, december 4-én feloldják a karantént. Idén a magángazdaságokból 400 vérmintát ellenőriztek, de nagyon kevés volt a pozitív eset.

Figyelmen kívül hagyott tanácsok

Az igazgatótól megtudtuk, hogy 30 disznót el kellett hamvasztani; csak kettőnek volt fülszáma, így a többi gazdája nem kap kártérítést sem. Kincses Sándor aggasztónak nevezte, hogy

bár már 5 éve küzdenek a gazdák a sertéspestissel, még mindig nem tartják be az állatorvosok tanácsait. Elég lenne, ha bekerítve, zárt helyen tartanák az állatokat, a legelőről frissen hozott takarmányt nem adnák oda azonnal az állatoknak, hiszen a vaddisznók is terjeszthetik a betegséget, és az a takarmánnyal bekerülhet a gazdaságba.

Példaként említette, hogy az egyik érintett gazda mészáros volt, így lehet, hogy ő hozta és vitte a kórt egyik helyről a másikba. De a nem hivatalosan, más megyéből vett malacokkal is bekerülhetett a gazdaságokba.

Kincses Sándor szerint fontos lenne, hogy a magángazdaságokban lévő állatoknak, ahogy a törvény is előírja, fülszáma legyen, esetleges eladásukkor szerződést kössenek a gazdák, hogy követni lehessen, hogy hova szállítják el az állatot. De ugyanolyan

fontos, hogy mi mindnyájan csak ellenőrzött helyről vegyünk hústerméket, mert nem tudhatjuk, hogy a leölt állat egészséges volt-e vagy sem.

Arról nem beszélve, hogy a beteg állat húsában, még a fagyasztóban is két évig is képes fennmaradni a baktérium, ami a pestist okozza.