
Fogy az idő, már csak alig néhány nap maradt a népszámlálás önkitöltéses szakaszából. A Székelyhon.ro most három Hargita megyei fiatal önkéntest szólaltatott meg, akik munkájuk lényegéről, a segítségadás fontosságáról, valamint arról is beszéltek, hogy miért fontos az egymillió magyar Romániában.
2022. május 10., 11:592022. május 10., 11:59
A csíkszéki Török-Nagy Klementina portálunk kérdésére elmondta, hogy a népszámlálás kezdetekor nagyon sok rémhír terjengett, miszerint az űrlap kitöltése nagyon sok időbe telik és nehezek a kérdések. A csíkpálfalvi válaszadónk ezért segítséget kért a helyi RMDSZ irodában, majd miután megtapasztalta a kitöltési folyamatot és rájött, hogy ez mégsem ördögtől való találmány családtagjainak is segített az önmegszámlálásban.
„Ezután döntöttem úgy, hogy amennyiben tehetem segítek másoknak is, hiszen valószínűleg még nagyon sokan hozzánk hasonlóan félnek nekifogni. Miután a közösségi oldalon megosztottam, hogy már én is kitöltöttem a népszámlálási kérdőívet, azután többen is segítséget kértek tőlem” – mesélte el a Székelyhonnak az önkénteskedésben való aktív részvételének történetét fiatal válaszadónk.
A helyi tanácsos tapasztalatai szerint nem lehet a kitöltés kapcsán általánosítani, hiszen ahány ház és személy, annyi egyedi eset és válaszlehetőség létezik, éppen ezért legjobb tudása szerint szívesen segít akár telefonon, akár személyesen azoknak, akik felkeresik.
„Már csak néhány nap van hátra az önkitöltéses szakaszból, amit fontos lenne kihasználni, hiszen
– osztotta meg nézőpontját Török-Nagy Klementina, aki a hátralevő napokban is nagyon szívesen támogatja azokat, akik segítségkéréssel megkeresik. És hogy miért fontos az egymillió magyar az országban?
– mondta el Csíkpálfalva önkéntese, aki amúgy vidékfejlesztési pályázatokkal foglalkozik, ahol a pénzügyi források lehívása szempontjából szintén meghatározóak lesznek az itt begyűjtött adatok.
Gyergyószékről Böjte Andreától megtudtuk, hogy azért döntött az önkénteskedés mellett, mert felkészültnek számít az online ügyintézésben. „Megvannak hozzá a technikai eszközeim is, de a nyomósabb érv mégiscsak az volt, hogy a környezetemben élők gyakran kérik a segítségemet, és ami nekik stresszel jár, én azt játszi könnyedséggel megoldom” – árulta el önkéntességének miértjeit gyergyószentmiklósi válaszadónk. Böjte Andrea portálunk kérdésére elmondta, hogy a segítségnyújtást leggyakrabban személyesen biztosítja, de gyakran felhívják telefonon vagy ráírnak messengeren is egy-egy kérdés kapcsán.
– hívta fel a figyelmet a Hargita megyei tanács alkalmazottja erre a lehetőségre is, hiszen szerinte az ott megtekinthető anyagnál ő sem tudja jobban elmagyarázni a folyamatokat. Ugyanakkor aki elakad, az bátran hívhatja este 11 óráig a központi telefonszámot, ahol készségesen útba igazítanak mindenkit a felmerülő problémák kapcsán. „A közmondás úgy tartja, hogy az embert nem singgel mérik. De most nem mindegy, hogy mennyi lesz az annyi. És az elkövetkezendő 10 évben ez lesz a mérvadó szám, amely ha akarjuk ha nem, de hatással lesz ránk. Úgyhogy tessenek bátran segítséget kérni, mert
– hívta fel a figyelmet a népszámlálás fontosságára válaszadónk.
Végül Udvarhelyszékről Tornai Szilárddal, az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács elnökével beszélgettünk az önkénteskedésről és a népszámlálásban való aktív részvételről. Mivel az UIET aktívan részt vesz a mozgósításban, ezért a népszámlálásban is nagy erőkkel besegítenek. „Már-már kötelességünknek érezzük azt, hogy
– reflektált az online kitöltésben való segítségre Tornai Szilárd. Elmondása szerint ugyanakkor bár okostelefonja ma már szinte mindenkinek van, azon mégis nehézkes az ívek kitöltése, asztali számítógép és laptop hiányában pedig sokaknak okoz fejtörést az önszámlálás. Éppen ezért várják az UIET irodába azokat a személyeket, akik úgy érzik, hogy elkel a segítség, ugyanakkor az önkéntesek is nagyon szívesen kimennek az összeírópontokra ügyfélfogadás során.
„Számunkra most, fiatalként nagyon meghatározó adat lesz az, hogy a következő 10 évben hány magyarral számolhatunk Romániában” – zárta gondolatait az udvarhelyszéki ügyvezető elnök, aki úgy érzi, hogy igény van arra a fiatalok körében is, hogy megmutassuk mennyien is vagyunk, és hogy a kérdést ne lehessen elbagatellizálni.
(X – fizetett hirdetés)
Befejeződött a gyergyóditrói községháza felújítása, hivatal munkatársai visszaköltöztek az épületbe. A lakosság ismét a megszokott helyen intézheti ügyeit, a korszerűsített épület homlokzatára pedig a magyar nyelvű Községháza felirat is visszakerült.
A bruttó minimálbér jelenlegi szinten tartását kéri a kormánytól 2027-re a kis és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia.
Biztosítási kötvények hamisításával próbált bankhitelt szerezni egy cég tulajdonosa Hargita megyében. A rendőrség kedden több házkutatást is tartott a cég munkapontjánál, valamint a tulajdonosnál.
A korábbi gyermekgondozási díj teljes összegének megfelelő támogatást kaphatnának azok a szülők, akik a gyermeknevelési szabadság ideje alatt visszatérnek dolgozni. Az erről szóló törvénytervezetet kedvezően véleményezte a szenátus szakbizottsága.
Egymást hibáztatja a volt és a jelenlegi munkaügyi miniszter a fogyatékossággal élő személyekről jelentett vitatott adatok miatt. A botrány nyomán Románia a helyreállítási tervhez kapcsolódó uniós támogatások egy részét is elveszítheti.
Megkapta az építkezési engedélyt a Csíkszereda zsögödi részére tervezett Dracula Park Transylvania. A beruházó Lénárd András bejelentése szerint egy újabb, fontos mérföldkőhöz érkezett a nagyszabású élménypark előkészítése.
A jelenlegi 4325 lejről 4652 lejre emelné 2027-ben a bruttó minimálbért az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS). A szakszervezeti szövetség átlátható, méltányos számítási módszert és a minimálbér befagyasztásának elkerülését szorgalmazza.
November 6-a, péntek az utolsó nap, amikor a gazdák benyújthatják a kérelmüket az aszály sújtotta kukorica- és napraforgótermés után járó rendkívüli támogatásra – hívta fel a figyelmet kedden a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Az ősz színeit kedd reggelre a frissen hullott hó fehérsége törte meg Hargitafürdőn.
Romániában több mint négyezer gyermek szenved 1-es típusú cukorbetegségben, a kezeléshez való hozzáférést, a metabolikus betegségek megelőzését és az egészségnevelést a legfontosabb prioritások közé kell sorolni – jelentette ki az egészségügyi miniszter.
szóljon hozzá!