ezt kívánják megelőzni a járőrözésekkel, és ezért is vezették be a május elsejéig tartó legeltetési tilalmat a legelők, kaszálók és szántók esetében, függetlenül attól, hogy magán vagy köztulajdonban vannak.

A hétfői terepszemlén nem találtak tilosban legelő állatokat, illetve nyájakat, a kiszállások viszont a legeltetési szezon kezdetéig – más dűlőkben is – folytatódnak. Azok, akik tilosban legeltetnek, pénzbírságra számíthatnak, a büntetés 3000 és 6000 lej között változik.

Bartalis Imre székelyudvarhelyi juh- és szarvasmarhatartó lapunknak elmondta, korábban egyeztettek a szabályozásról a helyi rendőrökkel, illetve a polgármesteri hivatal munkatársaival is. Rámutatott, régebben a gazdák egymás között beszélték meg, hogy mikor hajtják ki az állatokat a legelőkre, annak függvényében, hogy mennyire volt jó minőségű a fű. Tavasszal rendszerint ideiglenes esztenákat hoztak létre a településhez közelebb lévő területeken, amibe az adott telek tulajdonosa is beleegyezett. Így próbáltunk spórolni a jószágok étkeztetésén. Erre viszont már nincs lehetőségük, így takarmányt kell vásárolniuk.

A másik nagy probléma, hogy amint húsvétkor eladódnak a bárányok, el kell kezdeni a juhok fejését, különben megbetegedhetnek az állatok. Régebben ezt is elvégezték a juhászok az ideiglenes esztenákon, most azonban a gazdáknak kell összefogniuk, és megoldaniuk a fejést, amíg a jószágokat kihajthatják a legelőkre.

– fogalmazott Bartalis Imre. A gazda hangsúlyozta, a szárazság miatt jelenleg csupán két centiméteres a fű – az ilyenkor megszokott tíz centis helyett –, így

A hivatalos személyekkel azt egyezték, hogy nem készítenek ideiglenes esztenákat, hanem egyenesen az említett legelőre hajtják a nyájat, hogy azok ne zavarjanak senkit. Azt is megbeszélték, hogy a juhászok felügyelik a kutyáikat, hogy azok ne támadhassanak a kirándulókra, ugyanakkor figyelmeztető táblákat is elhelyeznek a legelők szélein. Persze ettől függetlenül a túrázók óvatosságára és jóhiszeműségére is számítanak.