
Fotó: Máthé Zoltán/MTI
Csütörtöktől elérhetők a Gondoskodó nemzet program pályázati felhívásai – jelentette be Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten.
2023. május 03., 17:402023. május 03., 17:40
A nemzetpolitikai államtitkár úgy fogalmazott: a Covid-járvány után minden remény megvolt az újrakezdésre, de 2022-ben újabb kihívás következett az orosz–ukrán háború kitörésével. A kárpátaljai magyarság csaknem másfél éve azért küzd, hogy fizikai létében megmaradhasson – mondta, kiemelve: ezért gondolták úgy, hogy 2023 a gondoskodó nemzet éve legyen.
A nehéz időszakban közös gondoskodásra van szükség egymásról – hangsúlyozta, hozzátéve:
Jelezte, a Nemzeti újrakezdés programról Gondoskodó nemzet programra változtatták az elnevezést.
Ismertette, idén is két pályázati felhívást hirdetnek meg, az egyik,
a Gondoskodó nemzet program I.-ben 1,5 milliárd forintos keretből a szervezetek működését, fejlesztéseik és eszközbeszerzéseik megvalósítását támogatják. A kérhető támogatás 300 ezer forinttól ötmillió forintig terjed.
A Gondoskodó nemzet program II. részeként 500 millió forintos keretből a szervezetek programjaikhoz és rendezvényeik megvalósításához kérhetnek támogatást. Ebben az esetben 300 ezer forinttól egymillió forintig nyújtanak segítséget.
A forrás mindkét esetben vissza nem térítendő támogatás – hangsúlyozta az államtitkár.
A pályázati felhívások oktatási, kulturális, egyházi, sport-, ifjúsági, cserkész- és közösségi, valamint diaszpóra-alprogramokra különülnek el. Az ukrajnai, Kárpátalján kívüli magyar szervezetek utóbbira is pályázhatnak.
elektronikus formában a Nemzetpolitikai informatikai rendszer online felületén (Nir.bgazrt.hu). A megvalósítási időszak 2023. január 1. és december 31. között van. A pályázati felhívás elérhető a kulhonimagyarok.hu/kategoria/palyazatok és a bgazrt.hu oldalakon.
Potápi Árpád János hangsúlyozta, számítanak a nemzet minden tagjára, és a nemzet minden tagja is számíthat a magyar kormányra. Reményének adott hangot, hogy segíthetik a magyar közösségek életét, szervezettségét, és a mostani nehéz időszakban lehetőséget teremtenek arra, hogy a magyar közösségek megerősödve talpon maradjanak a Kárpát-medencében és a diaszpórában is.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
Három helyszínen tartottak házkutatást szerdán egy gyermekpornográfiával kapcsolatos bűnügyben a Maros megyei szervezett bűnözés elleni rendőrök. Négy személyt vettek őrizetbe a Bukarestben, Kolozsváron és Suceava megyébe kiterjedő akcióban.
Siegfried Mureșan szerdán kijelentette, hogy a politikai válság megoldásának legegyszerűbb módja a kormánya beiktatása.
Siegfried Mureșan szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy kormányprogramjában szerepelni fog a közalkalmazotti bérek emelése és a nyugdíjak indexálása is.
Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat elérhetővé.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy kormányában három miniszterelnök-helyettes lesz, egy-egy az őt hivatalosan támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ részéről.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
A románok közel fele (47 százalék) úgy véli, előre hozott választásokra van szükség, a másik fele (szintén 47 százalék) viszont ellenzi ezt – derül ki a CURS felmérésének szerdán ismertetett eredményeiből.
szóljon hozzá!