Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

18:37

Közgyűlésre hívják a gyergyószentmiklósi földtulajdonosokat

18:04

Gyilkosságot jelentett be egy fiú, de a rendőrség hiába mozgósított nagy erőket

17:58

Brassóban játszik a romániai hokiválogatott a Nemzetek Európai Kupájában

17:25

Sokan kijátsszák a gépjárműadó kifizetését

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében

Megszólalt a kormány a megemelt adók ügyében

Közel 550 sofőr jogosítvány nélkül kezdi a hetet

Marosvásárhelyi fiatal sofőr balesetén ámulnak: rácsúszott autójával egy panzió tetejére – videóval

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Rohamosan emelkednek az állami költségvetési intézmények tartozásai

Megvan a magyarországi országgyűlési választások időpontja

Több területen is látványos az előrelépés a csíkszeredai kórházban

Ilie Bolojan lesz az ügyvivő oktatási miniszter

Pilinszky lírája hozza össze az irodalomkedvelőket a nemzetközi felolvasómaratonon

Korlátozott számban, a járványügyi előírások betartásával zajlik a felolvasómaraton Csíkszeredában. Képünk illusztráció

Fotó: Gábos Albin

Pilinszky János műveit szólaltatják meg az idei nemzetközi felolvasómaratonon, ahhoz köthetően, hogy ebben az évben emlékezünk a költő születésének 100., halálának 40. évfordulójára. Több mint 20 ezren jelezték 11 országból, hogy csatlakoznak a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár rendezvényéhez.

Gergely Imre

2021. február 22., 17:072021. február 22., 17:07

Immár tizenharmadik alkalommal szervezik meg a maratoni felolvasást, amikor nagy íróink, költőink műveiből olvasnak fel a résztvevők. Amint a megyei könyvtár közleményéből is kiderül, a felolvasáshoz a korábbi évekhez hasonlóan a világ bármely pontjáról lehet csatlakozni.

Az évről-évre jelentkező intézmények, szervezetek, és a felolvasók száma bizonyítja, hogy az olvasás, az irodalom egyetemes értékeket közvetít, a közös olvasás az összetartozás élményét is nyújtja. Idén a késő modernség egyik legjelentősebb életművét megalkotó Pilinszkyre esett a választás, akinek lírája ma különösen aktuális

– olvasható a könyvtári közleményben.

A nap programjáról

A felolvasómaraton központi helyszíne – ahol délelőtt 10 órától a megnyitó is zajlik – a Kájoni János Megyei könyvtár előadótermében lesz.

A megnyitón Pilinszky költészetéről Zsidó Ferenc, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője fog beszélni, az első felolvasó a Csíki Játékszín színművésze, Puskás László lesz. Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője, Tóth László főkonzul üdvözli a jelenlevőket és folytatja a felolvasást.

Hargita Megye Tanácsának képviselője, valamint Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere is a felolvasók között lesz.

Amint a felolvasómaraton egyik szervezője, Török Edit érdeklődésünkre válaszolva közölte, de az már biztos, hogy több mint 20 ezren csatlakoznak a felolvasáshoz.

A Kárpát-medencén kívülről is lesznek csatlakozók, például Svájcból, az Egyesült Államokból, Kanadából, Belgiumból is.

Újdonság, hogy idén egy online felületen, az esemény Facebook-oldalán is bekapcsolódhatnak a távoli helyszínek résztvevői a felolvasásba.

Tavaly 10 országban 36 000 felolvasó szólaltatta meg József Attila költészetét, a járványhelyzet miatt ezúttal ez is kisebb léptékű lesz, hiszen minden helyszínen be kell tartani a szükséges járványügyi korlátozásokat, például kevesebben lehetnek jelen egyszerre egy helyiségben – mutat rá Török Edit.

Pilinszky Jánosról

Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja. Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról, mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet. Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”). Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. (forrás: Wikipédia)