Péntek és szombat – készülnek a madéfalviak

Az 1764-ben történt vérengzés, a Siculicidium évfordulóján pénteken és szombaton, január 6-án és 7-én is lesznek megemlékező események. Pénteken kora délután lovas zarándoklatot tartanak a szépvízi Szalonka-erdő és a Madéfalvi-emlékmű útvonalon, majd délután 5 órától szentmisét az emlékmű melletti Szent Anna kápolnában. Január 7-én, szombaton délelőtt 10 órakor szentmise lesz a Szent Anna kápolnában. Az emlékműnél a megemlékező ünnepség délelőtt fél 12-kor kezdődik. Szombaton este 19 órától a madéfalvi Művelődési Házban tartják az Elhangzott szó – Trianon 100+2 című CD-kiadvány erdélyi bemutatóját.

Mi történt 1764 január 7-én?

A madéfalvi vérengzés vagy madéfalvi veszedelem a székelyek egy csoportja ellen elkövetett tömeggyilkosság volt 1764-ben, Mária Terézia királynő uralkodása alatt. Előzményként érdemes tudni, hogy a bécsi udvar 1763-ban megbízta Adolf Buccow tábornokot, hogy szervezzen Erdélyben három székely és két román határezredet. A székelyek azonban meg akarták őrizni évszázados katonáskodási hagyományukat, kiváltságaikat, és ellenálltak a székely ezredek erőszakos felállításának, amely megszüntette a különállásukat. Buccow tábornokot ekkor Mária Terézia leváltotta.

A Buccow helyébe lépő báró Siskovics József altábornagy parancsot adott katonáinak Madéfalva megtámadására, ahol a székelyek vezetői találkoztak. Egy havas téli éjszakán (1764. január 7-én, a Vízkereszt utáni hajnalon, akárcsak később Nagyenyeden), vad ágyútűzzel indított támadásban mintegy 200 embert (köztük ártatlan gyermekeket és asszonyokat) mészároltak le.

Ezt követően elfogták a székelyek vezetőit és bűnvizsgáló bizottságot hoztak létre. A mészárlás és az erőszakos katonasorozás következtében kezdődött meg a székelyek kivándorlása Moldvába, ahol elrejtőzve megélhetést találtak a már évszázadok óta ott élő csángók falvaiban.

Történelmi összeállításunkban a Wikipédia enciklopédiát használtuk.