
Pál József Csaba a pünkösdi búcsú idei szónoka
Fotó: Facebook/Temesvári Egyházmegye
A hivatások évének jegyében tartják meg az idei csíksomlyói pünkösdi búcsút június 7-10. között, amelynek mottója: „Íme, az Úr szolgálóleánya”. Ebben az évben a csomortáni születésű Pál József Csaba temesvári megyés püspök lesz a búcsús szentmise szónoka.
2019. június 04., 14:152019. június 04., 14:15
2019. június 04., 19:212019. június 04., 19:21
A Gyulafehérvári Főegyházmegyében a hivatások éve van. Ennek jegyében kerül sor a csíksomlyói pünkösdi búcsúra a hétvégén, amelynek idei mottója: „Íme, az Úr szolgálóleánya” – írja a romkat.ro egyházi oldal, amelyen a búcsú liturgikus programját is közzétették.
Pénteken kezdődik
A csíksomlyói pünkösdi zarándoklatot június 7-én, pénteken az este 7 órától kezdődő szentmise nyitja meg. Ezt követően a kegytemplomban egész éjszakán át tartó virrasztás lesz. Szombaton reggel 7 és 8, valamint este 7 órakor lesznek szentmisék a kegytemplomban. A papságot, a búcsú szimbólumának tekintett labarumot és a pápai kisbazilika-jelvényt kísérőkordon délelőtt fél 11 órakor indul a kegytemplom előtti térről az ünnepi szentmise helyszínére, a Kis- és a Nagysomlyóhegyek közötti nyeregbe a Hármashalom oltárhoz, ahol
Pápalátogatás után, pünkösdi búcsú előtt a Hármashalom-oltár
Fotó: Pinti Attila
Szónoka Pál József Csaba temesvári megyés püspök lesz. Pünkösd ünnepén, vasárnap a kegytemplomban reggel 7 és 8, délelőtt fél 11 és este 7-kor, június 10-én, hétfőn, pünkösd másodnapján pedig reggel 8-kor, délelőtt 11-kor és este 7 órakor lesznek szentmisék a kegytemplomban.
Pál József Csaba
Pál József Csabát Ferenc pápa 2018. május 16-án nevezte ki a temesvári egyházmegye élére. A megyés püspök 1955. december 3-án született Csíkcsomortánban. Középiskolai tanulmányait a gyulafehérvári Római Katolikus Kántor-iskolában, teológiai tanulmányait a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolán végezte. 1981. június 21-én Jakab Antal megyéspüspök szentelte pappá a gyulafehérvári székesegyházban. Ezt követően négy évig segédlelkészként tevékenykedett a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János plébánián, majd 1985-től a temesvári egyházmegyében folytatta lelki-pásztori szolgálatát. 1987-től a resicabányai Havas Boldogasszony templom plébánosa, később esperessé, majd pedig a hegyvidéki főesperesi kerület főesperesévé nevezték ki. A székes-káptalan tagjaként a Canonicus Carolinus Senior címet viseli. Püspökké tavaly augusztus 6-án szentelték a temesvári Szent György székesegyházban – olvasható az ersekseg.ro egyházi weblapon.
Nagy Miklós Gábor Bozgor című kötetét mutatják be hétfőn este hat órakor a gyergyószetmiklósi városi könyvtárban. A kényszerű helyzet miatt Magyarországra települt alkotó az otthon és az idegenség jelentését fejtegeti művében.
Kereskedő cégeket ellenőriztek a hatóságok és az erdőrendészeti szakemberek, akik egy vállalkozásnál 23 köbméter olyan faanyagot találtak, amelynek eredetét nem tudták igazolni, és tárolása sem felelt meg az előírásoknak.
Esőzésre és havazásra ugyanakkor a szél felerősödésére is lehet számítani szombattól hétfőig – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Két új törvénytervezeten dolgozik a parlament családon belüli erőszak elleni küzdelemmel foglalkozó különbizottsága.
Maros, Hargita és Kovászna megyében is lecserélték az alprefektusokat a pénteki kormányülésen. Régi-új arcok vannak a szociáldemokrata politikusok között.
A kormány a 2027-es költségvetési lehetőségek és finanszírozási szükségletek figyelembevételével dönt a szakszervezetek által követelt béremelésekről – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ősszel rendszerint megnövekszik a kóbor kutyák száma Gyergyószentmiklós utcáin. Az utóbbi időben ismét több panasz érkezik a lakóktól. A befogásuk nem egyszerű, de tíz gazdátlan állatot begyűjtöttek a héten.
Tájékoztatót adott ki a Román Lottótársaság az október 29-i Joker 5/45 sorsoláson tapasztalt incidens miatt: egy műszaki hiba folytán nem került be az összes golyó a sorsológép keverődobjába.
Nehéz lesz összeállítani a 2027-es állami költségvetést, mivel a helyreállítási terv (PNRR) lezárulásával Románia a GDP 1,5 százalékának megfelelő finanszírozástól esik el, miközben jelentős védelmi kiadásokat is fedeznie kell.
Elfogadta a kormány az idei első költségvetés-kiigazítást, amely többletforrásokat biztosít az egészségügynek, a nyugdíjak kifizetésére és a helyi önkormányzatoknak; a GDP-arányos költségvetési hiánycélt változatlanul 6,2 százalékon tartják.
szóljon hozzá!