Ötmillió ember személyes adatait lopták el – mihez kezdenek velük a bűnözők?

amelyet alátámaszt sok minden. Egyrészt az adatok típusa, hiszen a CNAS-nak megvannak a fizetésekről is az adataink, meg ők azok, akik tudják azt, hogy ki, mikor van betegszabadságon, milyen okból stb. Ugyanúgy ők azok, akik rengeteg telefonszámot és e-mail-címet tárolnak, ellentétben mondjuk az Országos Statisztikai Hivatallal, amelynek nincsenek ilyen adatai.

Nincsenek kiképezve az adatlopások ellen

A szakember kifejti, alapvetően ezek az adatlopások nagyon nagy százalékban úgy kezdődnek, hogy valamilyen módon egy kártékony szoftver bekerül egy olyan szolgáltatónak a belső rendszerébe, ami ilyen értékes adatokat tartalmaz.

Ez az egyik módja, amikor emberi mulasztással kerül be az adatlopó szoftver a rendszerbe, és ez is arra vezethető vissza, hogy az olyan alkalmazottak, akik hozzáféréssel rendelkeznek a rendszerekhez, azok nincsenek kiképezve arra, hogy elhárítsák az ilyen támadásokat. Nem ismerik fel azt, hogy egy e-mail valós-e vagy nem.

Sok esetben van az, hogy egy e-mailben kapnak egy dokumentumnak álcázott fájlt, amire rákattintva elindul egy olyan folyamat, amitől aztán az egész rendszer megfertőződik, és megtelik hátsó kapukkal, amin keresztül könnyedén bejutnak a bűnözők, a hackerek – fejti ki a szakember.

Az esetek többségében a nagy állami szervek informatikai rendszerei rettentően elavultak, és még csak nem is frissítik.

Nem is kell egy szuper hackernek lenni, hanem vannak specializált fórumok, ahol meg lehet nézni, hogy lépésről lépésre, „tutoriálszerűen” hogyan kell feltörni egy rendszert, ami kellően elavult, és akkor

egyébként erre is voltak példák a történelem során.

A szakember megemlítette, idén februárban is volt egy hatalmas összehangolt támadás, ahol több mint 20 kórháznak a rendszerét törték fel Romániában. 2023 májusában pedig az oktatásügyi minisztériumot törték fel. A jelenlegiből még nem lett nagy hír, mert egyetlen közintézmény sem ismerte be még ezt a szivárgást. Aki megkongatta most a vészharangot, az egy Albei Bogdan nevű cyber security szakértő volt.

A darkweben értékesítik

„Tehát az adatok szivárgása egy haszonszerzési szándékú történet, ugyanis van egy olyan hely az interneten, amit úgy hívnak, hogy Breachforums.st, amely egy olyan website, ami kimondottan arra van, hogy ha valaki betör egy biztonsági rendszerbe, és onnan ellopja az adatokat, akkor ezen a fórumon tudja értékesíteni az illegálisan megszerzett adatokat.

Hogyha nem bízol eléggé még az IntelBrokerben sem, arra is van lehetőséged, hogy kis tételben akár 100 dollárnyiért vegyél egy mintát belőle, ez hasonlóan működik, mint a nagy tételbeni kábítószer-kereskedelemben, hogy akkor lehet venni egy ilyen kis tételes mintát, ahol meggyőződhet a vásárló, hogy ezek tényleg valódi adatok. Például úgy, hogy kipróbálod az adatokat, amelyek az adott mintában vannak” – magyarázza W. Szabó Péter.

Phishing, vagyis hamis üzenetek vagy hívások manipulációja

A fentebb említett adathalmaznak a kikiáltási ára 15 ezer cryptodollár volt. A szakértő szerint a nagy méret és érdeklődés miatt valószínűleg a végső eladási ár ennél sokkal nagyobb lehet, de úgy is megéri, mert

De a legvalószínűbb és legegyértelműbb felhasználási mód az az úgynevezett phishing módszer, amivel mára már mindenki sajnos találkozott. Ez azt jelenti, hogy amikor valaki kap egy célzott, hamis üzenetet, akár szociális médiában, akár telefonon, e-mailben, sms-ben, Whatsappon, és ebben a célzott üzenetben vagy az van, hogy további adatokat próbálnak lopni, vagy megpróbálják feltörni az illetőnek a szociális médiafiókját, de

„A klasszikus módszer egyik legismertebb példája, amikor nagyon sok személyes adata van valakinek, akkor felhívnak valakit telefonon, és bemutatkozik a rendőrségtől valaki, aki megkérdezi, hogy ez az illetőnek a neve, ez a személyi száma, ez a címe? Tehát ebből az illető azt fogja hinni, hogy »ez tényleg a rendőrségtől van, hát lám, mennyi személyes adatot tud«.

Nagyon sok ember sajnos bedől, még olyanok is, akik úgy gondolják magukról, hogy ők az ilyen csalásoktól védettek, de egy ilyen esetben már nagyon megfontolandó, főleg, hogyha az összeg fejében azt ígérik nekik, hogy akkor végleg megszűnik minden nyomozás, többet nem lesz semmi gondjuk” – részletezi W. Szabó Péter.

Kötelesek az adatok tulajdonosait értesíteni az adatszivárgásról

Hozzáteszi, a cyber-támadó fórumokon nagyon sok úgynevezett minta van, tehát a bűnözőknek még csak ki sem kell találni ezeket az átveréseket, merthogy ezek a minták léteznek az ilyen fórumokon, és nem is kell gondolkozni rajta, hogy akkor most mi legyen a fedőtörténet.

Nyilvánvaló, ezt a bűncselekményt nem reklámozni akarom, csak felhívni rá a figyelmet, mert a következő időszakban, de amúgy bármikor sokkal éberebbnek kell lenni az internetes adathalászok csalásaival szemben.

Előfordulhat az is, hogy valaki a bankjától kap egy olyan e-mailt, ami pont ugyanúgy néz ki, mint azok az e-mailek, amiket a bank szokott küldeni, ráadásul benne van az illetőnek a neve, címe, még akár a fizetése is. Nagyon fontos ezt visszaellenőrizni.

– mondja az IT-szakember.

Idéntől bejöttek a videóhívásos átverések is, és ebből a leghíresebb, amit a CNN amerikai hírtelevízió egyik cikke mutatott be pár hónapja. „Ebben arról van szó, hogy

Mivel ez egy videóhívás volt hanggal, arccal, meg sem fordult az illető fejében, hogy ezt vissza kéne ellenőriznie, merthogy megbízott a főnökében. Ez Hongkongban történt, ilyen esetről Romániában vagy Magyarországon még nem tudunk, viszont olyanról igen, hogy a hangját leklónozták valakinek, és ugyanígy jártak el. Egyelőre ez még inkább a cégeket érinti, mert hogy ez egy sokkal költségesebb dolog, mint amit a nagymamák átverésére vetnének be, de ez is csak idő kérdése, és eljutunk oda, hogy a magánembereket is érinteni fogja” – fejti ki W. Szabó Péter.

W. Szabó Péter nagyon reméli, hogy ez meg fog történni ebben az esetben is. „Ilyenkor mindig szeretnénk azt gondolni, hogy ez csak valami trükk vagy átverés, viszont sajnos nem úgy néz ki. Fontos tehát a fokozott óvatosság ezután is” – tanácsolja a szakember, aki az öt milliós hazai ember személyes adatainak eredeti licit helyét is megosztotta velünk.