A Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban Nagy István műsorvezető köszöntötte a nézőket és a jelenlevő elöljárókat: Szilágyi Pétert, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárát, Pataki Andrást, a Kulturális és Innovációs Minisztérium művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkárát, Lukács Bence Ákos vezető konzult Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről, Péter Ferencet, Maros Megye Tanácsa elnökét, Kovács Mihály Levente alelnököt, Soós Zoltán polgármestert és Portik Vilmos alpolgármestert, Vincze Loránt európai parlamenti képviselőt, Csép Andrea és Kolcsár Károly parlamenti képviselőket, Császár Károly szenátort, a magyar történelmi egyházak lelkészeit, a helyi és megyei képviselőket, polgármestereket.

Értéket teremteni a közösség számára

Szente Katalin, a Marosvásárhelyért Egyesület elnöke Jakab Orsolya főszervező és a szervezőcsapat nevében köszöntött mindenkit. Ahogy fogalmazott, kilenc évvel ezelőtt egyrészt azért jött létre ez a rendezvény, hogy újra reményt ébresszen a marosvásárhelyiekben, másrészt, hogy majd évről évre megismételjék, értéket teremtve a közösség számára.

Péter Ferenc Wass Albertet idézve úgy fogalmazott, hogy ami elmúlt, nem mindig a múlté, néha messzire kihat a jövőbe. „Kilenc évvel ezelőtt megálmodtak valamit, amiről még ők maguk sem tudták, hogy mekkora lehetőség ez a magyar közösségnek” – mondta a megyei tanács elnöke, majd így folytatta: „Lehetőség a találkozásokra, a baráti beszélgetésekre, élménygyűjtésre, emlékezésre. Adni akartak a közösségnek elsősorban reményt, kitartást, örömöt és hitet a jövőbe. Azóta már többszörösen bebizonyították, és mi magunk is megbizonyosodtunk arról, hogy mekkora erő van ebben a közösségben”.

Fejlődés, együttműködés, közösségépítés 

Soós Zoltán polgármester arról beszélt, hogy már második éve ünnepelhetnek a marosvásárhelyiek a város szívében, ami azért lehetséges, mert végre Marosvásárhelyen sem számít a nemzetiség, nincsenek első- és másodrendű polgárok.

„Végre közösségként is szabadságban élünk együtt” – fogalmazott, majd a fejlődésről, az együttműködésről és a közösségépítésről beszélt, arról, hogy egy évtizede, „amikor lelkes csapatként elkezdtük, legfeljebb egységet, erőt és kreativitást tudtunk felmutatni. Tapasztalatlanok voltunk. Nagyot álmodtunk, de ez az álom valósággá nőtte ki magát. Nem itt tartanánk, ha az elénk gördülő akadályok miatt feladtuk volna, vagy ha nem tanulunk saját hibáinkból” – hangsúlyozta a polgármester, a közösség építésére és erősítésére biztatva a forgatagozókat.

Hozzátette, „magyarságunk az, ami maradandóan összeköt minket. Kortól, nemtől és országhatároktól függetlenül, sőt a történelmi időn átívelően – ahogy Tamási Áron mondja – őst, élőt és utódot összetart kultúránk egysége. Számba vehetnénk a zenét, az irodalmat, az étkezési kultúrát, a népi hagyományokat, a vallási életet, de akár a politikai és gazdasági kultúrát is: mindenhol azt láthatnánk, hogy van, ami összeköt bennünket. Ez adja az egyetemes összetartozás tudatát. Ez a tudat segített minket abban, hogy a magyarságot egy közös cselekvő egységbe fogjuk össze”. Mint mondta, az egységre nagy szükség lesz az elkövetkezendő nehezebb időszakban is, hiszen a magyarság egysége garancia arra, hogy biztonságban tudhassuk magunkat minden körülmények között.