Várakozást és hosszú sorokat eredményez az orvoshiány. Évek óta megoldásra váró probléma. Archív
Fotó: Gergely Imre
A kórházak alulfinanszírozottsága miatt nem tudnak több orvost alkalmazni, ezért a betegek gyakran hónapokat kell várjanak egy vizsgálatra. Az Eurostat 2016-os felmérése szerint Romániában 284 orvos jut százezer lakosra, közben például Ausztriában 500 orvos láthat el ugyanennyi lakost.
2019. november 05., 21:362019. november 05., 21:36
A kórházak alkalmaznának több szakembert, ám az egészségbiztosító által leszerződött összegekből nem tudnak több fizetést kigazdálkodni. Hasonló helyzetben van a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház is, ahol még
András-Nagy Róbert kórházigazgató keddi sajtótájékoztatóján elmondta, az augusztusi szerződésújítás során évi száz beteggel többet vállaltak, hogy az esetszámok alapján kifizetett összegből finanszírozni tudják a működési költségeiket. A többletfeladathoz azonban nem tudnak több szakembert biztosítani, így tovább növekszik a kórház és a hozzá tartozó járóbeteg-rendelő terheltsége.
A sepsiszentgyörgyi kórházban sem tudnak fejleszteni a bürokratikus nehézségek és az építőanyagok drágulása miatt
Fotó: Kocsis B. János
„Ez nem egy természetes állapot, a működést az egészségbiztosító által utalt összegekből kellene fedezzük, a fenntartó az ellátás minőségét javító beruházásokat kellene állja” – mondta az igazgató. Hozzátette:
Ezek a tényezők odavezetnek, hogy például a gasztroenterológiai járóbeteg-rendelőbe vagy a mágneses-rezonancia vizsgálatra jövő év februárjára lehet már csak időpontot kérni. A kórházigazgató hangsúlyozta, ha a beteg nem tud ennyit várni, akkor általában kénytelenek beutalni a kórházba, ezért is visszás, hogy az egészségügyi minisztérium folyamatosan a kórházi ágyszám és esetszám lecsökkentését szorgalmazza, miközben nem rendel hozzá háttérintézményeket, például nem fejleszti az alapellátást vagy az otthon beteggondozó rendszert. A kórház éppen egy évvel ezelőtt indította el az elektronikus előjegyzést,
Fotó: Pinti Attila
Az építkezésben az ágazati minimálbér növekedése és az építkezési anyagok folyamatos drágulása miatt nem tudnak a kórházak sem építkezni.
A sepsiszentgyörgyi kórház erre az évre 12 millió lejt kapott az egészségügyi minisztériumtól a belgyógyászat épületének felújítására valamint egy stroke-központ megépítésére, ám már az év közepén kiderült, ezt a pénzt nem tudják elkölteni, ezért mintsem elvesszen inkább átcsoportosították és műszerezettségre költötték.
– részletezte András-Nagy Róbert. Rámutatott, a belgyógyászat korszerűsítése a tervezés bonyolultsága miatt húzódott, a stroke-központ tervezésére és építésére hatszor hirdettek közbeszerzést, és nem jelentkezett egyetlen cég sem. Abban bíznak, hogy a jövő évi központi költségvetésből sikerül újabb összegeket kilobbizni az építkezésre.
Nicușor Dan független elnökjelölt az urnazárás után vasárnap este kijelentette, hogy az elnökválasztáson a „mélyreható” változást akaró közösség győzött Romániában.
George Simion vasárnap este, a második elnökválasztási forduló 21 órai exit poll felmérések eredményeinek közzététele után kijelentette, hogy a valós változást akaró román nép nevében magának követeli a választási győzelmet.
Míg a szavazatszámlálás kezdetén alig pár százalék volt a különbség a két jelölt között, a részeredmények folyamatos feldolgozása során Nicușor Dan egyre nagyobb előnyre tesz szert. De lássuk, hogy mit hoz majd a reggel.
Az exit poll eredmények alapján a függetlenként indult Nicușor Dan, Bukarest főpolgármestere a szavazatok 54 százalékát, míg George Simion, az AUR elnökjelöltje 45 százalékát szerezhette meg.
Példátlanul felfokozott hangulatban zajlott az elmúlt két hét, az elnökválasztás két fordulója közötti időszak. Hamarosan kiderül, hogy miért is.
Székelyföld egyik utolsó, teljes felújításra váró erődtemplomát kikezdte az idő vasfoga, de méltóságából nem veszített. Az Árkos fölött őrködő szakrális épületegyüttes helyén már a kezdetekben is unitárius templom állhatott.
Romániai idő szerint vasárnap 18:30-ig több mint 1,5 milió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Mivel a szavazólapok mindenütt azonosak, a választók bárhol leadhatják voksukat – a következő két órában még nagyon sokan elmehetnek szavazni.
Vasárnap összesen 140 lehetséges választási incidensről érkezett bejelentés a belügyi szervekhez.
Vasárnap 17 óra 30 percig a választói névjegyzékben szereplők 53,39 százaléka, azaz 9,6 millió választópolgár szavazott az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
szóljon hozzá!