Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:26

A magyar nemzet szövetbe hímzett története – felvatták a Nemzeti Színház díszfüggönyét

21:23

A Marosvásárhelyi VSK bírta jobban az idegek csatáját a Sepsi-SIC ellen

21:00

Tető alatt az adományokból épülő ház, de még elkel a segítség

20:30

Norvégia a vb trónjára is felült

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Már ma este több százan tüntetni vonultak az oknyomozó dokumentumfilmben feltárt visszaélések miatt

Verekedés az egyik udvarhelyi fenyőfaárus helyszínnél: két férfit szúrt sebekkel vittek kórházba

Elütötték a szelíd szarvasünőt Csíkszereda közelében – állatorvos vizsgálja a sérüléseit

A tanügyi rendszer gyenge pontja: patthelyzet alakult ki egy marosvásárhelyi iskolában egy negyedikes fiú miatt

Gyimesfelsőlok gyöngyszeme – ünnepélyesen átadták az új SkiGyimes Hotelt

Nem mindenki elégedett a csíkszeredai városháza fekvőrendőrös igyekezetével

Váljon divattá a hazaköltözés – elindult az RMDSZ Hazaváró programja

Pályáznak a vasút felett átívelő híd felépítésére Csíkszeredában

Bekapcsolva maradtak a mikrofonok, kínos helyzetben rögzítették a suttogást a bírók között

Adóügyek: a régi tömbházakban élők rosszul járnak az új törvény miatt

Orgonatudását csillogtatta meg a Bagossy Brothers Company billentyűse

Jótékonysági orgonahangversenyt adott Kozma Zsombor. 575 lej gyűlt a Szent Miklós templom javára

Fotó: Balázs Katalin

Még sokszor fogjuk hallani, amint orgonán klasszikus műveket ad elő – ígéri Kozma Zsombor. Kevesen tudják, hogy orgona szakon végzett a Bagossy Brothers Company billentyűse és harmonikása, akit népzenészként is ismernek. Szombat este a gyergyószentmiklósi Szent Miklós templomban adott orgonahangversenyt, és válaszolt a Székelyhon kérdéseire.

Balázs Katalin

2018. október 20., 21:542018. október 20., 21:54

– Ön hány hány hangszeren játszik?

– Nyolcéves koromtól zongoráztam, orgona szakon tanultam a Nagy István Művészeti Középiskolában, Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem zenepedagógiát végeztem, a Nagyváradi Állami Egyetem orgona szakán diplomáztam, de tanulhattam a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is.

Nekem orgona előadóművész diplomám van, de ezt tudják rólam a legkevesebben, mert a hobbim lett a kenyérkereső szakmám.

Hogy hányféle hangszeren játszom? Gyerekkoromban kezembe került édesanyám régi hegedűje, azon gyakoroltam a Süss fel napot, nagyapám szakadt harmonikáját a padlásról hoztam le, aztán egyetemistaként, amikor buszra kellett várni, szájharmonikáztam...

– Változatos hangszerek és zene stílusok...

– Már kisgyerekként táncoltam a helyi néptánccsoporban, így lett a népzene sajátom, hegedülök, brácsázom, de a cimbalom mögé is beültem párszor. Kacsintgattam a dzsessz felé, így lettem egyetemistaként egyik alapítója a Tenderly bandnek,

a Bagossy Brothers Company (BBC) pedig a könnyűzenére és saját zenei képességek megmutatására ad lehetőséget, emellett pedig a klasszikus zene és orgonálás kísér.

Olyan személyiségek lehettek tanáraim, mint a néptáncban Danguly Ervin, zongorán Danguly Hajnalka, orgonán Kolozsvári Nagy Ildikó és Kristófi János. Az orgona egy időre háttérbe szorult, de most örvendek, hogy gyakorolhattam, hangversenyekre járhatok újra. Gyergyószentmiklós után jövő vasárnap Nagyváradon, a váradszőlősi katolikus templomban lépek fel, ott, ahol hat évvel ezelőtt a diplomahangversenyem volt, és a koncertezést szeretném folytatni.

Fotó: Balázs Katalin

– Ekkora gazdagságban mi az, ami az önkifejezés eszköze, azaz hangszer az ön számára?

– Úgy van ez, mint az idegen nyelvekkel. A második, harmadik már könnyebben megy, a tudás egymásra építkezik. Ugyanakkor minden nyelvnek megvan a maga sajátossága, mint ahogyan a hangszereknek is. Az önkifejezéshez egyenként is elegendőek lennének, de mindegyikre szükségem van: változatos az eszköztáram.

– Tanárként hogyan látja, a hangszer, a zene szeretetét mi fejleszti leginkább?

– Gyermekkoromra visszagondolva nekem sosem adták ki parancsba, hogy zenélnem kell. Volt egy szintetizátorunk, s szüleim látva, hogy engem érdekel, zeneiskolába adtak úgy, hogy fiam, ha akarod, csak akkor kell zenélned. Nekik lehetek hálás mindenért, a lehetőségért, ösztönzésért és szabadságért is. Ezt a szabadságot adom meg én a tanítványaimnak, így is vállaltam őket. Megmondtam a szülőknek, hogy valakiből zenész lesz-e, én nem tudom garantálni, és ne is várják el tőlem, mert a gyermeken is múlik. Az iskolarendszer követelményei nem vonatkoznak rám, így egyénre szabottan tanítok, minden diákot képességeihez mérten, és úgy haladunk, ahogy a diák dolgozik. A parancs- és a zeneszó nem fér össze.