Miközben egyre kisebb a magyarok közvetlen diszkriminációjának a támogatottsága a román többség körében, látványosan növekszik a nyelvi intolerancia – derül ki a Székelyhon TV legújabb adásából. „Nyelvi fókuszú Romániában a magyarellenesség” – állapítja meg a Nézőpontban Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
2021. május 14., 12:102021. május 14., 12:10
2021. május 14., 12:142021. május 14., 12:14
A románok kétharmada azt gondolja, a magyaroknak egymás között sem illik az anyanyelvükön beszélniük, ha a környezetükben megjelenik egy román, például már abban az esetben át kellene váltaniuk az állam nyelvére, ha egy terem egyik asztalánál, elkülönülve beszélgetnek.
Kiss Tamás társadalomkutatóval folytatott beszélgetésből kiderül, hogy
„Én a kutatói pályám során nem találkoztam olyan erdélyi magyarral, aki azt mondta volna, hogy nincs szükség a román nyelvtudásra” – állapítja meg Kiss Tamás, rámutatva arra is, hogy másrészt nemcsak a Székelyföldön, hanem például Kolozsváron is jelentős azoknak a magyaroknak a száma, akik intézményesen kompakt világban élik az életüket, és az ő esetükben nyilvánvalóan alacsonyabb a román nyelvtudás.
A műsorból kiderül, miért várja el a többségi társadalom a magyaroktól a nyelvváltást, miért szúrják oda a kisebbségieknek: „Vorbiți românește!”, mint ahogy az is, miért nem nőtt fel oda még napjainkban sem a hazai oktatás, hogy a magyar gyerekek könnyen elsajátítsák az állam nyelvét.
A Kiss Tamás szociológussal készült interjú megtekinthető a Médiatér YouTube-csatornáján.
Már csak néhány banira van a március végi történelmi csúcstól az üzemanyagok ára, miután a forgalmazók csütörtökön is drágítottak. A gázolaj esetében a jövedéki adó szerdán elfogadott mérséklése eredményezhet árcsökkenést a következő időszakban.
Repülőgépeken elkövetett lopás gyanúja miatt tizenkét bukaresti, valamint Ilfov és Prahova megyei helyszínen tart házkutatást a rendőrség csütörtökön, és 16 személyt állítanak elő.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint mérlegelhető a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök által javasolt „fegyverszüneti kormány” létrehozása, ha nem sikerül más kormányzati megoldást találni.
A Sanitas Szakszervezeti Szövetség bejelentette, hogy csütörtökön is folytatja az új közalkalmazotti bértörvény tervezete és az egészségügyi intézményekben tapasztalható személyzethiány miatt kirobbantott sztrájkot.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint megérzi Románia a cernavodai atomerőmű leállását, az országnak mozgósítania kell a gázerőművi, nap- és szélenergia-termelési, valamint energiatárolási kapacitásait, és növelnie kell a villamosenergia-importot.
Az általános sztrájk első napjához képest szerdán növekedett a hivatalosan tiltakozó dolgozók száma a Hargita megyei nagyobb kórházakban. Szintén szerdán arról döntött a kormány, hogy országszerte 6850 állás betöltését engedélyezi az egészségügyben.
A Duna vízszintjének további csökkenésétől függően szerda este vagy csütörtök reggel ellenőrzött módon leállítják és leválasztják az országos energiarendszerről a cernavodai atomerőmű 2-es reaktorát is – jelentette be a Nuclearelectrica.
Hivatalosan is megnyílt szerdán a Nyárádszeredai Padlásmúzeum, amely egy helyi magángyűjtemény kincseit tárja a nagyközönség elé, gazdagítva ezzel a térség múzeumi kínálatát. Az esemény egyúttal a Nyárádmente Fesztivál ünnepélyes megnyitója is volt.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a jelenlegi bel- és külpolitikai helyzetben indokolt lenne egy „politikai fegyverszüneti” kormány megalakítása, ami azt jelentené, hogy valamennyi párt tárgyalóasztalhoz ül.
Elfogadta szerdán a képviselőház a köztisztégviselők feddhetetlenségre vonatkozó jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénytervezetet.
1 hozzászólás