Miközben egyre kisebb a magyarok közvetlen diszkriminációjának a támogatottsága a román többség körében, látványosan növekszik a nyelvi intolerancia – derül ki a Székelyhon TV legújabb adásából. „Nyelvi fókuszú Romániában a magyarellenesség” – állapítja meg a Nézőpontban Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
2021. május 14., 12:102021. május 14., 12:10
2021. május 14., 12:142021. május 14., 12:14
A románok kétharmada azt gondolja, a magyaroknak egymás között sem illik az anyanyelvükön beszélniük, ha a környezetükben megjelenik egy román, például már abban az esetben át kellene váltaniuk az állam nyelvére, ha egy terem egyik asztalánál, elkülönülve beszélgetnek.
Kiss Tamás társadalomkutatóval folytatott beszélgetésből kiderül, hogy
„Én a kutatói pályám során nem találkoztam olyan erdélyi magyarral, aki azt mondta volna, hogy nincs szükség a román nyelvtudásra” – állapítja meg Kiss Tamás, rámutatva arra is, hogy másrészt nemcsak a Székelyföldön, hanem például Kolozsváron is jelentős azoknak a magyaroknak a száma, akik intézményesen kompakt világban élik az életüket, és az ő esetükben nyilvánvalóan alacsonyabb a román nyelvtudás.
A műsorból kiderül, miért várja el a többségi társadalom a magyaroktól a nyelvváltást, miért szúrják oda a kisebbségieknek: „Vorbiți românește!”, mint ahogy az is, miért nem nőtt fel oda még napjainkban sem a hazai oktatás, hogy a magyar gyerekek könnyen elsajátítsák az állam nyelvét.
A Kiss Tamás szociológussal készült interjú megtekinthető a Médiatér YouTube-csatornáján.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
1 hozzászólás