
Fotó: Barabás Ákos
A 104 éve történt örmény népirtásra emlékezett péntek este a székelyudvarhelyi Magyarörmény Kulturális Egyesület tagsága. Nyitányként megkoszorúzták a helybéli magyarörmény emlékhelyet, majd a városi könyvtár látvány- és hangzóanyag-termében Szász Tibor András, örmény gyökerű, felsősófalvi református lelkipásztor szólt a 20. század első népirtásáról, és levetítették az Eltitkolt holokauszt című dokumentumfilmet.
2019. április 26., 21:282019. április 26., 21:28
2019. április 26., 21:362019. április 26., 21:36
„Egy éve, hogy felavattuk ezt a magyarörmény emlékhelyet, melyet elsősorban a székelyudvarhelyi magyarörmény közösség számára állítottuk, de az 1915-ben, a törökök által elkövetett gyalázatos örmény népirtásra történő emlékezés helyéül is szolgál” – idézte fel a koszorúzási ünnepségen Minier Ottó, az egyesület elnöke.
Kifejtette: az emléktáblán egy örmény kereszt is látható. Kacskarnak nevezik, de
Ázsiában a Selyemutat nagyméretű kőtömbökkel jelölték ki, ezt nevezték kacskarnak. Később a keresztény örmények a kőtömbökre keresztet véstek – népi motívumokkal és ünnepi jelenetekkel díszítették.
Fotó: Barabás Ákos
Miután az udvarhelyi magyarörmény emlék-kacskarnál elhelyezték a kegyelet koszorúit,
„Nézzünk szembe a múlttal! – hallottuk számos alkalommal. Szembenéztünk. És általában azzal is maradtuk. Ahogy távolodnak a múlt korszakok szörnyűségei, annál több a kitakart, szemérmesen elfedett kép, egyre több a 18 éves korhatáros beléptető. Ezek már nem az áldozatok túlélő utódainak érzékenységét védik, hanem a közömbös, agresszív, valóságot kendőző leszármazottak lelkivilágát óvják – emlékeztetett Szász Tibor András. – (…) De a rossz lelkiismeret vagy a lelketlenség fejhangjaitól függetlenül, rettenetesebb az a némaság, mely a tudatlanság és a közömbösség öltözetét ölti magára.”
Fotó: Barabás Ákos
Személyesen megélt példával szemléltette: nincs jóvátétel. „Áldozatként megbocsáthatsz, felejthetsz. Átrendezheted tudatodat. Átutalhatod a terhet a korszakok gonoszságára, ahol mindenki szenvedett. Ahonnan sokan nem jöttek ki élve, de sokan jöttek ki gazdagon, míg megint mások jóvátehetetlenül tönkretéve vánszorogtak tovább. Egy ember halála tragédia. Egy pát tucat ember megölése szörnyű bűntett. Százezrek módszeres legyilkolása értelmezhetetlen. Mondhatjuk azt, hogy nem lehet elfelejteni. Pedig dehogynem!
Az ember elmúlik, és helye sem ismeri meg többé! – idézte a Bibliát az előadó. Vallja: Nincs a történelemnek „mi lett volna ha…” tere. (…) A történelem nem a hazug és mindig változtatható, cenzúrázható és újraértelmezhető könyvek lapjain él tovább. Még csak nem is a győztesek írják. A génekbe van beleégve, -nőve. Minden sejt hordozza a transzgenerációs emlékeket. Áldozatét és bűnösét egyaránt. Ezért szenvedünk; nem tudjuk, miért depressziózunk, bizonytalankodunk, bujdosunk, menekülünk, próbáljuk mindig újrakezdeni sorsunkat. (…)”
Fotó: Barabás Ákos
Majd a mai Örményországban szerzett tapasztalatait így foglalta össze: „Nem lobognak többé Ani zászlai a Bagratuniak kereszthordó oroszlánjával. (…) Nem ül a gyöngypapucsos pap naphosszat, régi és szentségtől kormos temploma hűsén, imádkozva és lelkeket simogatva. Nem járnak békés karavánok a Selyemúton. A félelem, megkeseredés, a szegénység a bozótos romok töviseibe akadt – a hajdan vérrel öntözött keresztutakon. És nem érti senki az elfeledett tájon, hogy hova tűnt onnan az áldás és békesség – úgy látszik, mindörökre.”
A megemlékezés végén levetített, Eltitkolt holokauszt című dokumentumfilm, archív felvételekkel, túlélők vallomásaival rendkívül érzékletesen és szívszorítón mutatja be a 20. század legelső, közel kétmillió áldozatot követelő népirtását, az örmény genocídiumot. Zárásképpen Minier Ottó néhány fotót mutatott a tavalyi örményországi zarándoklatukról, és a genocídium jereváni emlékhelyén előző nap, a megemlékezésről készült felvételt.
Fotó: Barabás Ákos
Egy kamion és egy személyautó ütközött össze frontálisan a 11-es országúton, Brassó megyében szombaton reggel. A személyautó vezetője életét vesztette. A közúti forgalmat Prázsmár közelében leállították, a járműveket pedig elkerülőútra irányították.
Ökumenikus közösségben ünnepelt a marosvásárhelyi magyarság október 23-án este. Előbb a Keresztelő Szent János Plébánián hajtottak fejet az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt, majd fáklyákkal a kezükben vonultak a Várudvarba.
Hetven év távlatából is a szabadság, az igazság és a nemzeti megmaradás üzenetét hordozza 1956. hangzott el Székelyudvarhelyen, ahol a forradalom hősei, valamint Márton Áron püspök öröksége előtt is tisztelegtek október 23-án.
Csíkszereda városa posztumusz Pro Urbe díjjal ismeri el Basa János életművét – adta hírül péntek este Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
Hetven évvel az 1956-os magyar forradalom után Csíkszeredában is közösen hajtottak fejet a forradalmárok emléke előtt. A megemlékezésen zene, történelmi felvételeket idéző hologramok, ünnepi beszédek és egyházi áldás hangzott el.
Felemelő ünnepségen emlékezett a mintegy kétszáz sepsiszentgyörgyi az 56-os hősök áldozatára a művészeti líceum melletti emlékparkban. A felszólalók beszédeiből ugyanaz a gondolat köszönt vissza: az eszmét, a lángot vinnünk kell tovább.
Az 1956-os forradalom egész világot megrengető voltáról, Magyarország szabadságának mostani megőrzéséről is beszéltek a felszólalók a Fidesz és a KDNP közös megemlékezésén a budapesti Bem téren, ahol Hankó Balázs levelét is felolvasták.
Fáklyás felvonulással és ünnepi műsorral emlékeztek meg Gyergyószentmiklóson az 1956-os magyar forradalom hőseiről. A Szent István térről a főtéri parkba tartó emlékezők a hetven évvel ezelőtti tüntetőkhöz hasonló transzparensekkel vonultak.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter pénteken bejelentette, határozott intézkedéseket rendelt el, hogy az év végéig legalább 500 új börtönférőhely létesüljön.
Harminckilenc vádlottat ítélt el a Ialomița megyei törvényszék a két halálos áldozatot követelő tavalyi urziceni-i fegyveres összecsapás ügyében.
szóljon hozzá!